A Bajcsy-Zsilinszky utca 83. szám alatt a II. világháború idején szövőműhely építettek, melyet utána egy szövetkezet üzemeltetett. Az államosítás után a Bajcsy-Zsilinszky utcai iskola használta.
Éppen negyven éve, 1983 szeptemberében kapta első állandó, hosszú távú helyét a XVIII. kerületi pedagógiai és helytörténeti gyűjtemény, a Tomory Lajos Múzeum elődje. Az évforduló kapcsán megemlékezünk azokról a helyszínekről,
Hubert József műépítész 1900-ban vásárolt telkeket a mai Liptáktelep területén az Üllői úton és a Madách Imre utcában Bókay Árpádnétól és testvéreitől, melyekre 1901-ben négy bérházat épített fel: az Üllői
Walter László a pestszentlőrinci Állami lakótelepre költözve 1922-ben megalapította áruházát. A bolt az Államitelep 35–37. számú házában működött.
Az Erzsébettelepen 1908-ban szervezték meg az iskolát, bérelt épületben. 1910-ben vásárolt a község területet és állandó épületet az intézménynek.
Az 1911-ben épült sarokházban volt kávéház, mozi, de történetében a 66 évig itt működött gyógyszertár volt a legmeghatározóbb.
Szentlőrinc puszta területén, a XIX. században, három, ma is ismert, híres csárda állt. Az egyik a Szarvas csárda. Létezésére már az 1780-as évekből, de 1927-ből is található adat, útleírásban és
1776-1845 Édesanyja Viemer Teréz, édesapja Franz Mayer voltak. A családfő Franz Mayer Bajorországból, a Lech folyó menti Landsbergből, régi sörfőző családból származott. Budára vándorolva a Sas-hegy lábánál vásárolt magának hozományából
Szent Lőrinc pusztán és környékén sokáig jelentős volt a mezőgazdasági tevékenység. A zöldség- és gyümölcstermesztés, a konyhakertek, illetve a villaparkok és díszkertek mellett jelen volt a szőlőtermesztés is. Ennek egyik
