Harminc éve, 1990. március 12. és 1991. június 16. között hagyták el hazánkat az itt állomásozó szovjet csapatok. A katonák elmentek, de az infrastruktúra itt maradt.
A 100 évvel ezelőtti Pestszentimre – akkori nevén Soroksárpéteri – építkezéseiről jóval kevesebbet tudunk, mint Pestszentlőrinc esetében. 1920-ból mindössze négy soroksárpéteri építkezést ismerünk, azonban mindegyikhez tartozott tervrajz is. Ebben a
1920-ban 61 építkezést jelentettek be Pestszentlőrincen – tervrajz azonban csupán négy esetben maradt fenn. Ebben a cikkben ezeket a 100 éves építkezéseket vesszük sorra.
A Fém-Megmunkáló Rt. 1944-ben épített repülőgép-alkatrészeket gyártó üzemet Pestszentlőrincen, a mai Péterhalmi erdő területén. A félig elkészült gyártelepre az 1950-es években egy építési darukat gyártó vállalat költözött, majd 1985-ben a
Száz éve, 1920-ban Pestszentlőrincen hunyt el Krautschneider József és felesége, Mostecky Mária. A morvaországi származású bádogosmester az 1880-as években alapított kocsilámpagyárat Budapesten, melyet a századfordulón Szentlőrincre költöztetett, s élénken bekapcsolódott
A Tomory Lajos Múzeum főépületét rövid ideig egy világhírű festőművész is otthonának mondhatta. Erdélyi Ferenc 1937 júliusában vásárolta meg özvegy Kiss Istvánné, született Herrich Leoniától a ma Herrich–Kiss villaként ismert
1990 óta a XVIII. kerületben számos szobrot és emléktáblát avattak, a múlt rendszer emlékei pedig eltűntek. Ezeket a változásokat vesszük sorra.
Kiss István az igazságügyi minisztérium házi építője volt, számos törvényszéki épületet tervezett szerte Nagy-Magyarországon, és a budapesti klinikai tömb több épülete is a nevéhez fűződik. Nem mellesleg ő alakította ki
