Az átrendeződés a szobrok, emlékművek, emléktáblák tekintetében már 1988-1989-ben elkezdődött. 1988 áprilisában a Pestimre Története Munkabizottság szervezésében megújult és elnyerte mai helyét a hányatott sorsú pestimrei Magyar hősi emlékmű.[1] 1989. április 4-én SZDSZ aktivisták egy performansz keretében átlényegítették, becsomagolták a Kossuth téri felszabadulási emlékművet.[2] 1989 szeptemberében az MSZMP nevében a tanácsülésen felszólalt Mester László, és javasolta, hogy méltó emlékhellyel emlékezzen meg a kerület 1848–49 hőseiről és a II. világháború áldozatairól – korábban csak az elesett szovjet katonáknak emeltek emlékműveket.[3]
Ugyanakkor 1989. május 28-án a Tanácsköztársaság 70. évfordulóján egy új stílusú emlékművet is avattak Imrén, a Vörösfény utcai iskola előtt: Záhorzik Nándor alkotását. Az okmányemlékmű – a belügyi népbiztos rendelete kőbe vésve – emléket állított annak, hogy 1919-ben Pestimre elődje, Soroksárpéteri önállósult és felvette a Marxfalva nevet. A Marxfalva-emlékkő azonban éppoly múlékony volt, mint a Tanácsköztársaság, vagy Soroksárpéteri önállósága, ugyanis 1992 februárjában ott volt a között a hat emlékmű és emléktábla között, amelyeket az önkormányzat elbontásra ítélt.[4]
De az első lépés nem az eltávolítás, hanem új emlékhelyek létrehozása volt már rögtön 1990-ben. Augusztus 20-án demokratikus országzászló nőtt ki a földből Pestszentimrén, míg az 56-os eseményekre emlékezők a Béke téren kopjafát avattak november 11-én. 1992-ben pedig azzal, hogy a Felszabadulási Emlékművet az elhunytak névsorának feltüntetésével II. világháborús emlékművé alakították, Pestszentimre főtere lényegében elnyerte mai formáját.[5]
1992. február 27-i ülésén döntött a képviselőtestület az eltávolítandó szobrokról és emléktáblákról. Hat emlékmű lebontására kért engedélyt a Fővárosi Közgyűléstől: a Steinmetz-szobrot a vecsési határról, a Felszabadulási Emlékművet a Kossuth térről, a Marxfalva-emlékművet és az imrei szovjet hősi emlékművet a Nemes utcából, a Chlepkó–Fiedler-emléktáblát a hengermű faláról, valamint a Tanácsköztársaság emléktáblát a Batthyány utcai városházépület faláról.
Az eredmény felemás lett: a két emléktábla megőrzési céllal a hengerműbe, illetve a helytörténeti gyűjteménybe került, míg a Marxfalva-emlékmű a Pestszentimre Gyűjteménybe. A Steinmetz-szobor elszállítását a Budapest Galéria intézete, amelynek tárolójába került, ma a Szoborparkban látható. Az eredeti tervek szerint a talapzat egy emléktáblával kiegészítve a helyén maradt volna – azonban utólag elbontották.[6] Az imrei szovjet hősi emlékművet nem lehetett áthelyezni, mivel 57 hősi halott fekszik alatta, s exhumálásukhoz és köztemetőbe helyezésükhöz az orosz állam nem járult hozzá. Búza Barna Leány galambokkal című alkotásának lebontására vonatkozó határozatát pedig 1993. február 18-án a képviselőtestület visszavonta, és átlényegítésére tett javaslatot a Fővárosi Közgyűlésnek. Az „1945” felirat helyére „PAX” került, létrejött a Kossuth téri békeemlékmű.[7]
Az ezt követő öt évben főként emléktáblákat (Dobra Ágoston, Dávid Ferenc, Bókay Árpád, Krepuska Géza, szeretetház, vasútállomás, Bókay-kert, Szent György-emlékfal) avattak. Ez alól két mellszobor jelent kivételt 1997-ből: a Karinthy Frigyes Gimnáziumban és a Bókay-kertben leleplezték a névadók szobrát. Az utóbbi azért is jelentős, mert ez volt az első mellszobor egy díszpolgárról – ugyanis az önkormányzat ekkor elhatározta, hogy elhunyt díszpolgárainak mellszobrot állít.[8]
1998-tól ugyanis több új szobrot is állíttatott az önkormányzat. Ezt segítette, hogy 1995-től alkotóház működött a Gyöngyvirág utcai egykori Hofherr-villában. Az 1848-as forradalom 150. évfordulóján avatták fel az egykori ifjúsági park helyén Pauer Gyula Kossuthot és Petőfit ábrázoló alkotását. Somogyi László[9] és Pogány Frigyes mellszobrot kapott, a temetőbe pedig – valamint ugyanekkor az eredeti Koczogh András készítette kopjafa eltűnése után a Béke térre is – Frech’ Ottó kopjafája került. 1999-ben a Thököly úton felállították a Hét vezér szoborcsoportot úgyszintén Frech’ Ottótól. Kondor Béla mellszobrával megkezdődött a Kossuth téri szoborpark kialakítása is (2003-ban Szécsi Margittal, majd 2009-ben Nagy Lászlóval folytatódott a sor).[10] Az iskolákba is további mellszobrok kerültek: 1999-ben a Podhorszki iskolába elhunyt igazgatója, László Józsefné, 2000-ben a Vörösmarty iskolába a névadó emlékére. 2001-ben felállították Pestszentimrén a névadó szobrát – Frech’ Ottó alkotását. 2001-ben Széky Endre, 2002-ben Deák Ferenc[11] díszpolgárok kaptak szobrot. Valamint az Uzsok téren felavatták az Örmény-magyar katonai emlékművet, amely azonban csak 2005-ben lett kész, amikor harangtoronnyal egészítették ki.[12] Örmény alkotó műve a Havannatelep közepén 2003-ban felállított Nemzetiségek Parkja szobor.
2002-ben helyezték el Bányai Júlia emléktábláját Pestszentimrén, a róla elnevezett utcában. Így stabilizálódott a márciusi ünnepségek két helyszíne a Kossuth téri Kossuth-emlékműnél és a Bányai Júlia utcai Bányai Júlia-emléktáblánál. Közben persze avattak más emléktáblákat is (Baross Gábor, Haraszti Sándor, Iharos Sándor, Kiss Ernő, Sina család, zsinagóga, Bem József, Csontváry).[13]
Az 1956-os események emléke különleges helyet foglal el a Magyar Köztársaság történetében. Az 1989. június 16-án – Nagy Imre és társai kivégzésének évfordulóján – tartott újratemetés tüntetés volt a rendszer ellen, október 23-án – a forradalom évfordulóján – pedig megszületett a köztársaság. Nem csoda, ha minél több helyen igyekeznek emléket állítani az akkor történteknek és az áldozatoknak. Tíz év alatt a Béke téri mellett a Hengersor utcai középiskolában (Dobra Ágoston emléktáblája) és a temetőben (Mártírok kopjafája) létestül emlékhely. 2004-ben a Batthyány utcai városházépületen is felavattak egy emléktáblát a Forradalmi Bizottság tiszteletére. 2006-ban pedig, az 50. évfordulón egyszerre három 56-os emléktáblával gazdagodott a kerület: a nemzetőrségé a zeneiskolára, az pestszentimrei forradalmi bizottságé az Imre-házra, a temetőben nyugvóké pedig a ravatalozó falára került.[14]
De 2006 emlékműtermése rendkívül gazdag volt az 50. évfordulón túl is: ekkor avatták fel a Bartalus testvérek II. világháborús dombemlékművét a Kossuth téren, Visnyovszky Lajos I. világháborús alkotása előtt.[15] Szemere Miklós mellszobrot, Somogyi László emléktáblát, a Bókay iskola díszkutat, a Pitagorasz iskola Medvés kutat kapott.[16] Az utóbbi – Török Ibolya alkotása – a 2005-ös Nemzetközi Kőszobrászati Biennálén készült, amelyet a kerületben rendeztek meg.[17]
2007 sem telt el emlékmű-avatások nélkül. Emléktáblát kapott Batthyány Lajos és Gyulai Károly. A Ferihegy 1-es termináljának felújítása kiérdemelte az Europa Nostra elismerést, amit megörökítettek az épület falán.[18] 2007-ben Szent Imre emlékév volt. Lantos Györgyi Szent Imre-mellszobrát minden Szentimre nevű település megkapta, a feltétel csak annyi volt, hogy közadakozásból kellett a talapzatot felállítani. A szobor a nem sokkal korábban átadott Sportkastély elé került.
2008-ban ismét két iskola kapott névadóját ábrázoló mellszobrot (Gulner, Ady)[19], a Fadrusz-keresztre[20] pedig emléktábla került. 2009-ben az imrei református templom kertjében avatták fel az erdélyi Körösfőtől kapott Vasvári-kopjafát, továbbá a Pestszentimre vasútállomás és a Hofherr-villa falára is emléktáblát helyeztek.[21] 2010-ben a Gloriett-telepen Margó Tivadar és Deák „Bamba” Ferenc emléktábláját leplezték le,[22] valamint a Teleki utcában Nádasdi Mihály emléktáblával tisztelgett Teleki Pál előtt a Fehéren-Feketén Galéria falán. Ugyanekkor a Hunyadi Mátyás Gimnázium egy Fadrusz János alkotta eredeti Hunyadi Mátyás mellszobrot kapott ajándékba.[23]
2012-ben ismét két 56-os emlékművel lett gazdagabb a kerület. A Hargita téren építették fel a XVIII. kerület és a Terror Háza Múzeum együttműködésében az új fővárosi emlékhelyet. F. Kovács Attila monumentális kockakő alkotása a harcok és a megtorlás összes áldozatának emléket kíván állítani. 2012. november 4-én – az avatáskor – 2294 név szerepelt rajta. Négy nappal később – a Fröhling-pékségnél történt tragédia 56. évfordulóján – leplezték le az egykori pékség helyén álló benzinkút falán az itt elhunyt áldozatok emléktábláját.
2012-től inkább a felújításra került a hangsúly: ekkor ismét régi fényében adták át a Szent Lőrinc lakótelepi Mesevár-díszkutat.[24] 2013 januárjában a lefestékezett új Hargita téri emlékművet kellett megtisztítani, ősszel pedig rendezték körülötte a teret is.[25] Persze születtek újabb emléktáblák is: Ughy Jenőé a Brassó iskolában,[26] Tersánszky Józsi Jenőé a Kondor Béla Közösségi Ház falán – miután 70-es években a róla elnevezett havannatelepi sétányt átnevezték Somogyi László sétánnyá[27] –, a Lőrinci Fonó Horgászegyesület elhunyt tagjairól emlékezett meg a Balás-tónál[28], és a 2011-ben átnevezett Budapesti Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér az új névadóról, Liszt Ferencről kapott emléktáblát.[29]
2014-ben kapott helyet a Szent Lőrinc Katolikus Általános Iskolában Nádasdi Mihály Mindszenty domborműve.[30] Ekkor – a Hősök tere megújítása keretében – felújították az imrei első világháborús emlékművet[31], a helytörténeti gyűjtemény ismét felavatta Szécsi Margit mellszobrát, amelyet még 2012-ben loptak el.[32]
2015-ben – a Kossuth tér megújítása keretében – a lőrinci első világháborús emlékmű is megszépült, valamint az időjárás viszontagságainak kitett Hét vezér szoborcsoportot is felújították.[33] Ebben az évben helyezték el Pintér Kálmán domborművét – Záhorzik Nándor egyik utolsó alkotását – az imrei szakrendelő falán.[34]
Az 1990 és 2015 között avatott több mint 80 darab emlékmű közül a többség emléktábla és mellszobor volt. A legtöbb alkotással két kerületi művész, Török Ibolya és Záhorzik Nándor képviseltette magát (öt-öt egyéni, illetve a Bányai Júlia emléktábla esetében közös műről van szó), de voltak külföldi, örmény, ukrán, görög, bolgár, lengyel szobrászok is. Az Örmény-magyar katonai emlékmű megalkotásában három művész (szobrász, kőfaragó, ötvös) is részt vett. A legtöbb emlékmű – 11 darab – 2006-ban került ki a közterületekre. A díszpolgárok közül öt kapott mellszobrot ebben az időben (Somogyi László, Kondor Béla, Bókay Árpád, Széky Endre, Deák Ferenc – valamint Eötvös Loránd szobrát még 1970-ben felállították).
[1] Peremváros, XII. évf. 2. szám, 1988. május.
[2] Városkép II. évf. 1. szám, 1993. január. 6. o.
[3] Peremváros, XIII. évf. 6. szám, 1989. október. 4. o.
[4] Peremváros, XIII. évf. 5. szám, 1989. szeptember. 8–9. o.
[5] Peremváros, XIV. évf. 7. szám, 1990. szeptember. 15. o., 9. szám, 1990. december. 4. o., Önkormányzati Értesítő I. évf. 7-8. szám, 1991. október-november, 3. o. Az imrei II. világháborús emlékműre 1992-ben rézlemezen szerepeltek a nevek, amelyet elloptak. 1995-ben lettek (ismét) felvésve a civil, 2007-ben a katonai áldozatok nevei.
[6] Önkormányzati Értesítő II. évf. 4. szám, 1992. április, 14. o.
[7] Önkormányzati Értesítő III. évf. 3. szám, 1993. március, 12. o.
[8] „Pestszentlőrinc–Pestszentimre Önkormányzata a várossá nyilvánítás 60. évfordulójához kapcsolódónak pályázatot írt ki a kerület díszpolgárait ábrázoló mellszobrok megalkotására.” Városkép, XXIII. évf. 11. szám, 2004. december. 13. o. és Városkép, XVIII. évf. 8. szám, 1999. augusztus. 22. o.
Ugyancsak az 1997-es évhez kapcsolódik, hogy visszaállították a Gyöngyvirág és a Nefelejcs utca sarkára az 1970-ben elmozdított kőfeszületet.
[9] Somogyi Lászlóról 2006-ban – a róla 2004-ben elnevezett – gondozóház falán is megemlékeztek egy emléktáblával. Városkép, XV. évf. 14. szám, 2006. július 24. 7. o.
[10] Szécsi Margit fejét – mivel ellopták – két alkalommal (2008 és 2014) is újra kellett alkotni. De 2005-ben a gyermekotthonból is elloptak egy kőszobrot.
[11] Ez 2010-re eltűnt. Városkép, XIX. évf. 16. szám, 2010. szeptember 27. 16. o.
[12] 2013-ban a körülötte levő térséget – a kerület örmény testvérvárosáról – szimbolikusan Artasat parknak nevezték el. A tér másik oldalán 2014-ban állították fel Artaszesz örmény király szobrát. Városkép, XIV. évf. 6. szám, 2005. május 9. 7. o. és XXIII. évf. 17. szám, 2014. október 8. 19. o.
[13] Városkép, XV. évf. ünnepi különszám, 2006. január. 22–25. o.
[14] Városkép, XV. évf. 19. szám, 2006. november 13. 4. o. és 20. szám, 2006. november 27. 16. o.
[15] Városkép, XV. évf. 17. szám 2006. október 9. 1. o.
[16] Városkép XV. évf. 9. szám, 2006. május. 8. 1. o. 14. szám, 2006. július 24. 7. o., 11. szám, 2006. június 19. 11. o., 20. szám, 2006. november 27. 11. o. és 16. szám, 2006. szeptember 18. 9. o.
[17] Ugyanekkor egy másik szobor a Brassó utcai iskolába, két alkotás pedig a Madách utcai alkotóházba került. Az alkotóházba 2005. szeptember 28-án költözött át a művészeti egyesület a Gyöngyvirág utcából. A Biennálé alkotásai közül néhány szobrot még 2005-ben a Bókakertben vandálok tönkre tettek, ezekből lettek 2007-re verskövek a Kossuth téren. Városkép XIV. évf. 11. szám, 2005. július 25. 32. o., XV. évf. 17. szám, 2006. október 9. 11. o., XVI. évf. 6. szám, 2007. március 19. 20. o.
[18] Városkép XVI. évf. 20. szám, 2007. november 26. 3. o.
[19] A Gulner Gyula Általános Iskola emellett egy Gulner-emlékoszlopot is avatott. Mindkettő fából készült. Az Ady Endre Utcai Általános Iskola Borics Pál alkotását vehette át, amelyet Sirok községtől kapott ajándékba. Városkép XVII. évf. 15. szám, 2008. szeptember 8. 6. o. és 21. szám, 2008. december 15. 19. o.
[20] A Fadrusz-kereszt 2004-ben esett át a Budapest Galéria restaurálásán. Városkép XVII. évf. 17. szám, 2008. október 6. 19. o.
[21] Városkép, XVIII. évf. 14. szám, 2009. július 20. 22. o., 17. szám, 2009. október 12. 9. o. és 8.szám, 2009. április 27. 18. o.
[22] Városkép, XIX. évf. 8. szám, 2010. április 19. 8. o. és 2010. október 11. 2. o.
[23] Városkép, XIX. évf. 6. szám, 2010. március 22. 8. o.
[24] Városkép, XXI. évf. 7. szám, 2012. április 25. 3. o. Az 1978-ban felállított díszkutat már 1999-ben is felújították, de azóta megrongálódott.
[25] Városkép, XXII. évf. 2. szám, 2013. január 23. 3. o., 3. szám, 2013. február 6. 6. o. és 17. szám, 2013. október 16. 4. o.
[26] Városkép, XXII. évf. 9. szám, 2013. május 29. 11. o.
[27] Városkép, XXII. évf. 15. szám, 2013. szeptember 18. 8. o.
[28] Városkép, XXII. évf. 16. szám, 2013. október 2. 11. o.
[29] Városkép, XXII. évf. 18. szám, 2013. november 6. 6. o.
[30] Városkép, XXII. évf. 7. szám, 2013. április 12. 4. o. és Városkép, XXIII. évf. 8. szám, 2014. május 7. 16. o.
[31] 2008-ban már volt egy kevésbé sikerült felújítás. Városkép, XXIII. évf. 19. szám, 2014. november 12. 4. o.
[32] Városkép, XXIII. évf. 21. szám, 2014. december 3. 8. o.
[33] A Hét vezér 2009-ben már átesett tisztításon, javításon. Városkép, XXIV. évf. 2. szám, 2015. február 11. 9. o., Városkép, XXIV. évf.8. szám, 2015. május 13. 4. o.
[34] Városkép, XXIV. évf. 10. szám, 2015. június 10. 9. o.
