Kispesten és Szentlőrincen a kerékpárkör 1898. december 26-án alakult meg és öt évtizedes fennállása során jó és rossz időket megélt. Elnöke volt az ország legidősebb versenykerékpárosa, Mandel Menyhért.
Volt Lőrincnek egy olyan műemléke, amely ma már ugyan nem létezik, de a Gilice tér közepére ma is bárki odaképzelheti a kör alakú, erkélyes kilátót, mely nagy idők tanúja volt,
Pestszentlőrincen a háború fogalomrendszere és az ismertebb hadvezérek nevei az 1916-ban elnevezett utcák révén a vereség után is a mindennapok részei voltak.
„A háboru, melyről azt hitték, hogy csak egypár hónapig fog tartani, eltartott 5 évig. Ez alatt az 5 év alatt még az 50 éves embereket is behívták harctéri szolgálatra, s
1914. június 28-án Gavrilo Princip lelőtte Ferenc Ferdinándot és feleségét. A béke és a háború közötti, feszültséggel teli egy hónapról pontos képet kaphatunk a helyi újságok megszűnés előtti utolsó lapszámaiból.
A mai Budapest XVIII. kerületét alkotó Pestszentlőrinc és Soroksárpéteri (a későbbi Pestszentimre) fejlődő főváros vonzáskörzetébe tartozó, elővárosi jellegű településként jött létre a XX. század elején. Családi házas lakótelepek nőttek ki
1924-ben az Állami lakótelepen lakó újságíró és édesanyja bűncselekmény áldozata lett. A tettest már másnap elfogták, de Pestszentlőrinc neve bekerült az országos sajtóba, még az országgyűlésben is emlegették a települést.
„Zöld bácsi” – ahogy az 1920-as évek végén Pestszentlőrincen emlegették a nagy tiszteletű öregurat – Erdélyből menekült iskolaigazgatóként megszervezte az Állami lakótelepen a polgári leányiskolát, a kultúregyletet és az ínségakciót
1887-ben a Budapesti Munkáscsaládház Építő Egylet parcellázása az Üllői úton a mai Kemény Zsigmond utcától kezdődött, tehát ez volt a második számú telek, mely 482 négyszögölös volt és kiért a
