1887-ben a Budapesti Munkáscsaládház Építő Egylet parcellázása az Üllői úton a mai Kemény Zsigmond utcától kezdődött, tehát ez volt a második számú telek, mely 482 négyszögölös volt és kiért a Kemény Zsigmond utcára is. 1893-ban még az egylet tulajdonában állt. A villaépületet csak 1911-ben építtette fel Bencsik József kispesti kőművessel dr. Knezovits Adolf ügyvéd. A 273,5 m2-es épület két utcai, egy udvari szobát, előszobát, konyhát, kamrát, pincét foglalt magában. 1920 körül – ekkor már Üllői út 87. a címe – vásárolta meg Dobó Józsefné Okrona Etelka[1]. Mivel Dobóné a szomszéd villában lakott, ezt az épületet bérlőknek adta ki: az 1920-as években itt lakott özvegy Raduly Domokosné Bazilovics Julianna (1852–1937) tanítónő, aki az egyház támogatója volt – a karmelita árvaháznak harangot adományozott, a Gyöngyvirág utca sarkán keresztet állított. Az épület lakója volt még az 1920-as években Skamla Jenő (1878–1944), a MÁVAG vaskohómérnöke is családjával. 1928-ban költözött ide dr. Ferdinandy Tihamér, a kispesti járásbíróság elnöke. A Dobóné tulajdonában álló házra 1933–34-ben 21.241 pengő értékben árverést hirdettek.
Az árverést követően 10.620 pengőért a Magyar Kereskedelmi Bank tulajdonába került az ingatlan. 1935 decemberében vásárolta meg Kadecska Etel, aki hamarosan hozzáment dr. Ziegler Nándorhoz, az Országos Közegészségügyi Intézet gyakorló orvosához. 1936-ban átalakították az épületet, konyhát, fürdőszobát kialakítva.
Zieglerné 1938-ban garázst, 1941-ben kerítést építtetett.[2] 1939-ben Ziegleréken kívül itt lakott Bellner Sándor kőműves segéd is. 1941-ben Zieglerné kezdeményezte a telek megosztását. Míg a Kemény Zsigmond utca 4. szám alatt álló házat még megtartotta, az Üllői úti épületet 266 négyszögöl (926 m2) telekkel 1941-ben eladta. A vevő egy budapesti kereskedelmi utazó felesége, Svéd Józsefné Weisz Ella volt. 1944-ben innen deportálták Auschwitzba Himler Rezső kereskedőt. Svédné, férje halála után, 1948. augusztus 8-án adta tovább Hilier Kornél teherfuvarozónak és feleségének Fáth Gizellának. A házat tőlük hivatalosan csak 1952-ben államosították.
1946 októberétől a Magyar–Szovjet Művelődési Társaság pestszentlőrinci csoportjának székháza volt, itt működött az „Akarat” Sakk-kör is. 1950-ben ide, a Vörös Hadsereg útja 87. alá költözött a Piros iskola épületéből az ott működő óvoda.
1970 körül a Bartók Lajos utcában a bölcsőde mellé felépült a 100 férőhelyes óvodaépület is, az intézmény 1983-ban teljesen oda költözött, a villaépület üressé vált. 1983. szeptember 15-én költözött ide a Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény, amely raktározásra és kiállításokra is ideális helyet talált itt, és 10 évig működött az épületben.
Az Üllői út 399.-et az önkormányzat 1994 decemberében értékesítette a Monor és Vidéke Takarékszövetkezet részére. A felméréskor, 1995. március 22-én tartott helyszíni szemlén rossz állagú épületet találtak, a bal oldali körítő fal (tűzfal) kimozdult, a tetőcserepezés károsult, az épület beázott, a parkettát felszedték, mert a beázás miatt félő volt, hogy a felpúposodott parketta feszítő ereje károsítja a csatlakozó falakat. 1995-96-ben az épületet jelentősen átalakították. „A takarékszövetkezet igazgatója elhatározta az adott helyen egy új kirendeltség kialakítását és működtetését. A leendő kirendeltség engedélyezett pénzügyi tevékenységet kíván folytatni, így betétgyűjtést, hitelezést, értékpapír forgalmazást, lakossági és vállalkozási számlavezetést.”[3]
Ennek megfelelően az átalakítás során az alábbi helyiségeket alakították ki: három munkahelyes ügyféltér és pénztár (a kiállító terem helyén), elkülönített tárgyaló (az oldalsó raktár helyén), kirendelt új vezetői iroda (a hátsó raktárhelyiség helyén), két munkahelyes könyvelés és egyéb adminisztratív munkák elvégzésére dolgozó iroda (a könyvtár helyén), melegítő konyha, mosdó, WC, a pincében VB-szerkezetű trezor és irattár. Mivel a padlásteret is beépíthetővé tették, ezért kialakítottak egy lépcsőházat. A toldalékokat (lapos tetejű kazánház, oldalbejárat, főbejárat) és a kerítést elbontották, középen új főbejáratot építettek.
„A főbejárat folytatásában egyenes vonalban tervezzük az épület közlekedési rendszerét, amely az udvari bejáratig tart. Erre van felfűzve, bal felől feltáruló ügyféltér, jobbra a tárgyaló szoba, illetve a kirendeltség vezetői iroda.
A közlekedőben helyezzük el az újonnan építendő lépcsőházat, amely a pincébe, a védett értéktárolóba és az irattárba vezet, illetve a padlástérbe, amelynek későbbi beépítettségét szükség esetén biztosítottuk.
Az ügyféltér pultos rendszerű, 3 db számítógépes munkahellyel, plusz pénztárfülkével. A munkaasztalok mögötti térben nyomtatók, fénymásolók, faxok, irattárolók stb. kerülnek elhelyezésre.
Az ügyfelek a munkatérbe nem tudnak átjutni. A munkatérnek közvetlen kapcsolata van a könyvelés nevű irodával, azon keresztül a közlekedőtérrel.
Nagyobb mennyiségű pénz szállítása napjában kétszer történik a pénztárfülkében elhelyezett »kis« páncélszekrény és pincében lévő trezor között a fenti, az ügyfeleket elkerülő útvonalon.”[4] Az átalakítás 1996. szeptember 26-án kapott használatba vételi engedélyt.
2001. február 21-én kirabolták a bankfiókot. „A rendőrség szűkre szabott hivatalos közleményéből kiderült, hogy a bankrablók jóval a fél nyolcas nyitás előtt, nagyjából hét órakor már a helyszínen várták a fiókot nyitó takarítónőt. Fegyverrel az egyik helyiségbe kényszerítették az egymás után érkező alkalmazottakat. Ötödikként a főpénztárost, akivel kinyittatták a széfet. Összepakolták az információink szerint mintegy tízmillió forintot, majd angolosan távoztak. […] A tegnapi bűncselekmény szellemes és profi elkövetőkre vall, a módszerük azonban már nem ismeretlen. A bankbiztonság leggyengébb láncszeme, úgy tűnik, a takarítónő, aki általában elsőként érkezik a pénzintézetbe. […]Most viszont mindenre felkészültek a rablók, hiszen a riasztó sem szólalt meg – ha működött egyáltalán.
Tegnap délelőtt az ügyfeleket már a »Technikai okok miatt zárva« feliratú ablakragasz várta. Percenként érkeztek a csalódott emberek, akik az ajtóban álló egyenruhás láttán és a közbiztonsági viszonyokat ismerve könnyedén rájöttek, mi lehet a valódi ok. Az egyik ügyfél a pénzkiadó automata reklámtáblájának szövegét így módosította: »kirabolták a BANKOMAT«.”[5]
A régi épületet 2007 körül elbontották, és helyén egy új, emeletes banképület épült, emeletén lakásokkal. A bankfiók – az egyesülések folytán 2012 januárjától Pátria Takarék, 2019. november 1-től Takarékbank, 2023. május 1-től MBH Bank – 2023. július 5-én megszűnt, helyisége kiadó.
Pápai Tamás László
Tomory Lajos Múzeum
2023. augusztus-szeptember
[1] Dobóné a szomszédos, Üllői út 85. (ma 397.) szám alatti villában lakott a testvérénél, Okrona Sándornál.
[2] Ziegler Nándorné a telek másik részére, a Kemény Zsigmond utca 4. szám alá 1940–41-ben Werner Istvánnal négy szobából és két konyhából, két fürdőszobából álló házat építtetett.
[3] BFL. XV. 37. d. 329. 150865. hrsz.
[4] Uo.
[5] Népszabadság, 2001. február 22.