A XVIII. kerületi laktanyák sorsa 1990 után

Harminc éve, 1990. március 12. és 1991. június 16. között hagyták el hazánkat az itt állomásozó szovjet csapatok. A katonák és a fegyverek elmentek, de a kiszolgálásukra létesített infrastruktúra itt maradt,[1] vitákat szülve azok hasznosításáról.[2]

Katonák a Béke téren 1954-ben. (forrás: fortepan/Tóth Tibor)

A XVIII. kerületi laktanyák a Halomi út[3] és a Vörös Hadsereg útja (Üllői út)[4] mentén eredetileg a magyar honvédség számára épültek a hidegháború legsötétebb éveiben.[5] Az itt állomásozó tüzérek (az 55. honi légvédelmi tüzérhadosztály parancsnoksága és alárendeltségében a 73., 77. és 135. légvédelmi tüzérezred) a Ferihegyi repülőtér védelmét és a fontos közlekedési utak ellenőrzését látták el. A Sztálin halálát követő enyhülés időszakában, 1953-tól az itt lévő katonaság létszámát csökkentették. 1956-ban a helyi magyar katonák nem léptek fel egységesen, de voltak, akik részt vettek a harcokban és a felkelők által használt fegyverek is innen származtak. A magyar csapatok 1956. november elején elhagyták a laktanyákat – 1957 elején a honvédelmi miniszter az 55. honi légvédelmi tüzérhadosztályt feloszlatta –, helyüket szovjet egységek foglalták el.[6]

A Halomi úti laktanya sorsa 1990 után

A Halomi úti laktanya 1965-ben (forrás: fentrol.hu)
A Halomi úti laktanya 1990-ben (forrás: fentrol.hu)

A Halomi úti Beloiannisz laktanya területén a szovjetek az ideiglenes itt tartózkodásuk 30 éve alatt több új épületet is emeltek, köztük három ötszintes tiszti lakóházat a Halomi út mentén.[7] Budapesten elsőként ezt a laktanyát hagyták el lakói, így már 1990. október elején – ugyanekkor adták át a szomszédos Flór Ferenc utca első lakóházait – felmerült, hogy ide költöztetnék a fővárosi hajléktalanokat. A környékbeli lakosok féltek a közbiztonság romlásától, így azonnal tiltakozni kezdtek, röplapoztak, aláírásokat gyűjtöttek.[8]

Tiltakozó feliratok a laktanya bejáratánál, 1990. (forrás: Tomory Lajos Múzeum / Nyugi című lap)

Az ügy rögtön a helyi önkormányzat alakuló ülésén, 1990. október 24-én téma volt, a kerület vezetése nem támogatta a Fővárosi Tanács döntését, helyette a 150 tiszti lakást fiatal házaspároknak, a többi épületet pedig oktatási célokra szánták. Demszky Gábor főpolgármester megválasztása után azonnal megígérte, hogy nem költöztetnek ide hajléktalanokat. Érdekesség, hogy itt forgatták a Pa-dö-dö „Bye-Bye Szása” című klipjét és 1990. november 7-én a duó itt tartotta a második nagylemezüket bemutató sajtótájékoztatót.[9]

A terület tulajdonjoga megoszlott az állam (2/3) és az önkormányzat (1/3) között, de a szovjet csapatok kivonulásáig azonban az épületek a kormány hatáskörében maradtak, így a Pénzügyminisztérium Zárolt Állami Vagyont Kezelő és Hasznosító Intézménye[10] szerződést kötött, hogy 1991. november 26-ig a laktanyában lesz a Szovjetunióból kitelepülni kívánó zsidók tranzitszállása.[11]

1991 elején komolyan felmerült, hogy ide költözne a Katolikus Egyetem,[12] amely végül Piliscsabán épült meg. Ezt követően a Máltai Szeretetszolgálat kapta meg az épületeket,[13] míg a tiszti lakásokat a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet és az önkormányzat 1992 folyamán értékesítette.[14]

„Aztán jöttek a lakók. A kerületi önkormányzat meghirdette, majd árulni kezdte a megüresedett lakásokat. Nemrégiben boldog emberek kezdtek szállingózni az Isten háta mögötti helyre. Legtöbbjük holmija elfért egy kisebb teherautón. Akik ideköltöztek vagy zsebkendőnyi albérletben laktak, vagy a szülői ház egy számukra kiszorított parányi szegletében. […] Odakinn elég csúf a világ. Üres ablakszemekkel mered rájuk az elhagyott laktanya. Betonkerítésébe – erősítés gyanánt? – szilványi kavicsokat nyomkodtak az egykori falazók. A felburjánzott gyomtengerben egy játszótér maradványa látszik. A hinták, mászókák egy része még használható.”[15]

A Halomi úti laktanya főépülete (forrás: airsoftjatekok.hu)
A Halomi úti laktanya főépülete (forrás: airsoftjatekok.hu)

A Királyhágó utcai fronton – az egykori sportpályák helyén – a 2000-es években épült fel a Királyhágó Lakópark, míg a Tarkő és a Kétújfalu utca felőli oldalon – ahol eredetileg nagyméretű raktárak voltak – a 2010-es években modern lakónegyedet hoztak létre, központjában a Herrich Károly térrel.[16]

Épülő házak a Halomi úti laktanya helyén, a Prokopp Sándor utcában, 2014-ben (fotó: Tomory Lajos Múzeum / Pápai Tamás)

Az Üllői úti laktanya sorsa 1990 után

Az Üllői úti laktanya 1965-ben (forrás: fentrol.hu)
Az Üllői úti laktanya 1990-ben (forrás: fentrol.hu)

Amíg a Halomi út Beloiannisz laktanyát a szovjet csapatok első között, már 1990 nyarán elhagyták,[17] addig a másik kerületi bázisukról, az Üllői úti Stromfeld Aurél laktanyából utolsóként vonultak ki, még 1991 májusában is itt tartózkodtak. A 26 hektáros területet megfelezték Pestszentlőrinc és Vecsés között.[18] Lőrinchez került a háromemeletes főépület és kettőből az egyik háromemeletes legénységi épület, valamint több egyemeletes épület is. Kezdetben ide is egyetemet terveztek, a kezelést a Mátyás Király Alapítvány kapta meg.[19]

Az Üllői úti egykori laktanya kapuja 2015-ben (fotó: Tomory Lajos Múzeum / Pápai Tamás)

A szándék ellenére azonban sokáig nem történt semmi. 1999-ben határozták el, hogy a területen a két település (Vecsés és a XVIII. kerület) közös ipari parkot hoz létre. 2009-ig a volt laktanyaépületeket mindegyszálig elbontották és 2009-től az ipari park meg is valósult – a vecsési oldalon. A pestszentlőrinci részen azonban csupán 2018-2019-ben épült fel – a határt jelző út mentén – a Wizz Air tréningcentere.

Pápai Tamás László

Tomory Lajos Múzeum

2020. november 14-15.

Az ikonikus csempekép a Halomi úti laktanyában, 1997-ben. (fotó: Tomory Lajos Múzeum / Tasnádiné Ferencz Ágnes)

[1] És még valaki: a Halomi úti laktanyában egy Gorbi (Gorbacsova) névre hallgató 12 éves lánykutya, akit az épületek rendbe hozására érkező munkások, majd a lakók gondoztak. Népszava, CXXI. évf. 208. sz. 1993. szeptember 7. 8. o.

[2] A szovjet fél a kivonulás után kártérítést is követelt a Magyar Államtól az engedély nélkül épült lakóházakért, épületekért cserébe. BFL XXXVI. 741. a 1. 1-3. doboz

[3] Határai: Halomi út – Királyhágó utca – Kétújfalu utca – Tarkő utca.

[4] A Ganzteleppel szemben, a Ganzkertváros mögött.

[5] Eredetileg a két magyar laktanya azonos felépítésű volt, a háromemeletes I alakú főépület mellett kétoldalt egy-egy háromszintes legénységi szállással. Habár azonos tervek alapján készültek, az Üllői úti objektum 1950-ben már létezett, míg a Halomi úti építéséhez csak ezt követően kezdtek hozzá.

[6] Heilauf Zsuzsanna: A XVIII. kerület 1956-ban. In: Kenyér és tank. 1956 pestszentlőrinci és pestszentimrei eseményei. Budapest, 2016. 13–38. o. és Karip Gyula: miért települt kerületünkbe légvédelmi tüzérhadosztály? In: Mérlegen a múlt. Írások Budapest XVIII. kerületének történetéből. Szerk.: Feitl Írisz–Heilauf Zsuzsanna. Budapest, 2010. 206–208. o.

[7] Valószínűleg 1979-ben épültek. Szabad Föld, XLVI. évf. 50. sz. 1990. december 11. 5. o.

[8] Népszava, CXVIII. évf. 238. sz. 1990. október 10. 4. o. és Nyugi Kerületi Magazin, II. évf. 1. sz. 1991. január.

[9] MTI-FOTO-915398 (archivum.mtva.hu) – háttérben a Királyhágó u. 74. és 76.

[10] Neve 1991. január 1-jén Kincstári Vagyonkezelő Szervezetre változott.

[11] A Szovjetunióból Budapesten keresztül 1989-ben kezdődött a kivándorlás Izraelbe, amikor a Malév és az El-Al rendszeres légi kapcsolatot létesített Budapest és Tel-Aviv között. Az ekkor kivándorolt zsidók száma százezrekre tehető. 1991. december 23-án a palesztin terroristákkal jó kapcsolatokat ápoló két német aktivista robbantásos merényletet követett el egy kivándorlókat szállító busz ellen.

[12] Itt tervezték felállítani a bölcsészkart, a kántor-, hitoktató- és szociális munkás-képzést.

[13] Ma a Kappel Emília utcai egykori legénységi épület az Állami Egészségügyi Ellátó Központhoz tartozik, míg a 7200 m2-es főépületben Airsoft-játékokat szerveznek. A másik legénységi épület elhagyatott.

[14] Népszabadság, Budapest melléklet. 1996. november 26. 31. o.

Az új lakók félmillió és másfélmillió forint közötti összegekért juthattak lakáshoz – a vételárat 20 évig törlesztették. Népszava, CXXI. évf. 208. sz. 1993. szeptember 7. 8. o.

[15]  Népszava, CXXI. évf. 208. sz. 1993. szeptember 7. 8. o.

[16] Az új városrészben az utcaneveket helyi hírességekről nevezték el: Kappel Emília, Fedák Sári, Porkopp Sándor, Balogh Géza, Mayerffy Xavér Ferenc.

[17] Heti Budapest, III. évf. 2. sz. 1991. január 11. 7. o. és Kurír, III. évf. 4. sz. 1992. január 7. 6. o.

[18] A határt ma az eredeti laktanya területet srégen kettészelő út (Modellreptéri út) jelöli.

[19] Ez összefüggött a mátyásföldi szovjet objektum tervezett európai ifjúsági központként való hasznosításával.

Megosztás Facebook-on
Megosztás Twitter-en
Cikk elküldése email-ben

Fenntartó

Támogatók

Múzeumsarok

Cím: 1183 Budapest, Szent Lőrinc sétány 2.
Megközelíthető: Határ úti metrótól: 50-es villamossal 20 perc
Köki Termináltól: 282E/193E/93A busszal 25 perc, 50-es villamossal 20 perc

Havanna Kiállítóhely

Cím: 1181 Budapest, Havanna u. 9.
A kiállítóhely az épület felújítása miatt ZÁRVA tart. Megközelíthető: Határ úti metrótól: 194M busszal 20 perc, vagy az 50-es villamossal, 12 megálló, 25 perc. Köki Termináltól: 136E/182 busszal 15 perc, 50-es villamossal 25 perc

Herrich - Kiss Villa

Cím: 1181 Budapest, Margó Tivadar u. 116-118.
Megközelíthető: 

Tomory Lajos Múzeum – Minden jog fenntartva.

Tervezte és fejlesztette: DESIGNCORP Hungary