100 éve hunyt el Krautschneider József és felesége

Száz éve, 1920-ben Pestszentlőrincen hunyt el Krautschneider József és felesége, Mostecky Mária. A morvaországi származású bádogosmester az 1880-as években alapított kocsilámpagyárat Budapesten, melyet a századfordulón Szentlőrincre költöztetett, s élénken bekapcsolódott a település életébe.

Krautschneider József (Forrás: Krautschneider család)

Josef Krautschneider 1860. március 16-án született Johann Krautschneider és Karolina Fraudetzky gyermekeként a morvaországi Battelauban[1] (ma Batelov, Csehország – innen származott a Zwack család is). A bádogos mesterséget tanulta ki, az 1880-as évek elején Bécsben szolgált katonaként, itt ismerte meg a Wesseli an der Lainsitzben (ma Veselí nad Lužnicí, Csehország) 1864. augusztus 19-én született Mostecky Máriát[2], aki eladónőként dolgozott a császárvárosban. 1884. november 24-én házasodtak össze.[3]

Krautschneider József és Mostecky Mária (Forrás: Krautschneider család)

1886-ban a ferencvárosi Páva utcában, laktak ekkor alapította kocsilámpagyártó vállalkozását is. Hamar megrendelőkre talált, és 1888-ban már az Országos Iparegyesület kézműves szakosztályának ülésén mutathatta be termékeit, amelyek osztatlan sikert arattak, különös tekintettel arra, hogy korábban ezt a terméket a hazai kocsigyártók csak Bécsből tudták beszerezni. A következő évben pedig a szakosztály ezüst díszérmét is elnyerte.[4]

1889-ben lámpáival részt vett a párizsi világkiállításon, ahol ezüstérmet kapott,[5] és 1890-es bécsi kiállításon is, ahol szintén ezüstérmet nyert.[6]

Krautschneider József hirdetése 1890-ből (Budapesti Czím- és Lakjegyzék)

Időközben átköltöztek a József körút és a Rökk Szilárd utca sarkára, itt volt a gyár címe is: Krautschneider József a József körút 43. szám alatt 1890-ben egy 2 lóerős gázmotort helyezett üzembe, majd 1896-ban ismét engedélyt kért egy gázmotor felállítására.[7] Részt vett az 1896-ban rendezett ezredéves kiállításon, ahol „örvendetes körülménynek jegyezzük azonban föl Krautschneidernek lámpáit kocsik számára, a melyek tökéletes munkára vallanak és kiállják a versenyt a jó külföldi gyártmánynyal is. Ez a specialista nagyban érdemelte ki a kocsiiparosok becsülését gyártmánya jóságával, szépségével és árszerűségével”.[8] Itt a millenniumi nagyéremmel is kitüntették „új iparág meghonosítása és jó munkáért”.[9]

1897. május 21-én megalakította egyéni cégét, és kérte az állami adókedvezményt, amelyet 5 évre meg is kapott.[10] 1899-ben Krautschneider József és családja magyar állampolgárságot nyert.[11] 1900-ban ismét részt vett a párizsi világkiállításon, ahonnan ezúttal bronzérmet hozott haza.[12]

1901-ben döntött üzeme Pusztaszentlőrincre költöztetéséről. Ugyan 1893-ban feleségével együtt megvásárolta a mai VIII. kerületi József u. 35. számú telket – talán azzal a céllal, hogy üzemét később idetelepíti – azonban ezt 1904-ben el is adta.[13]

A Krautschneider család villája a Batthyány Lajos u. 100. alatt. (Forrás: Krautschneider család)

Még 1897. május 31-én a Budapesti Családházépítő Egylettől telket vásárolt villája számára a mai Batthyány Lajos utca 100. szám alatt, vállalva, hogy a „tulajdonos köteles a nevére írt telken az átírástól számított négy éven belül családházat felépíteni”.[14] 1901. október 31-én pedig 2200 koronáért megvásárolta Wolf Sándor szentlőrinci, Kossuth Lajos utcai telkét, amelyhez a Budapesti Családházépítő Egylet is hozzájárult: „Alulírott budapesti családházépítő egylet elnöksége ezennel hivatalosan igazolja, hogy a puszta szent lőrinczi 158 számú telekkönyvi betétben A+1 sor 504/40 hr. szám alatt felvett ingatlanon egy az alapszabályoknak megfelelő családház épült. Ennekfolytán beleegyezését adja, hogy az ezen ingatlanra bekebelezett azon korlátozás, »hogy ezen telek el nem adható, valamint az, hogy azon két év alatt egy legalább alapszabályszerű házat köteles Wolf Sándor építeni« – töröltessék, ezen törlés telekkönyvileg bekebeleztessék”.[15]

A mai Kossuth Lajos és Vasvári Pál utca sarkán Schwanda Ferenc helybeli kőművesmester tervei szerint hamarosan felépült Krautschneider József kocsilámpagyára, 1901. decemberében tartották a falegyen-ünnepélyt, amikor is „dús lakomára gyűltek össze az összes munkások, ezen kívül a tulajdonos számos tisztelője”.[16]   1902 májusában Budapestről kiköltöztek ide a munkások, és megkezdték a munkát. A Krautschneider család is Lőrincre költözött, a gyerekeket a helyi elemi iskolába íratták be 1902. április végén, május elején.[17] 1907-ben már 30-40 munkás dolgozott gyárában.

Krautschneider József kocsilámpa-gyára, 1910-es évek (Tomory Lajos Múzeum)

1906-ban a vas és fémipari kiállításon Ághi Lajos kiállított kocsitengelyein díszlettek Krautschneider lámpásai,[18] de acetilénlámpái iránt nem csak a hintók, lovas kocsik gyártói, de a gépkocsi-előállítók is érdeklődni kezdtek. Krautschneider József 1905-ben részt vett a Városligetben rendezett II. nemzetközi automobil-kiállításon is.[19]

1907-ben a pécsi országos ipari és mezőgazdasági kiállítás közlekedési pavilonjában „kocsi alkotó részeket Krautschneider J. puszta szentlőrinci lámpagyára állított ki egy fali szekrényben a bejárattól balra […]”.[20]

1911-ben a Borovszky Samu így jellemzi a gyárat: „Készít kocsi- és automobil-lámpákat és lemezelt kocsivasalást. A gyár területe 900 □-öl és három épületből áll. A hajtóerőt egy darab négy és egy darab hat lóerős benzinmotor szolgáltatja. Munkások száma 24. Hazai piacza az egész ország, kivitele van Cseh-, Morva- és Törökországba, Bulgáriába és Romániába.”[21] 

A világháború idején kevesebb hír van a családról és a gyárról, az biztos, hogy 1916-ban IV. Károly koronázási díszhintójára az ezüst lámpákat a Krautschneider gyár készítette.

Krautschneider József Pestszentlőrincre költözésétől kezdve jelentős szerepet vállalt a helyi közéletben. 1903-ban megválasztották a Szentlőrinczi Polgári Kör alelnökévé, így kivette részét az Lőrinc önállóságért folytatott küzdelmeiben is. 1903-tól tíz éven át volt községi képviselő, az önállósodás után beválasztották Pestszentlőrinc első képviselőtestületébe is. Mint hívő katolikus, 1905 júniusában imatermet szereltetett fel a Wlassics utcai elemi iskolában, és küldöttséget vezetett a váci püspökhöz, hogy biztosítsák az istentiszteletet a lőrinci lakosok számára.[22] Hamarosan újabb gyűjtést rendezett a lakosság körében egy kápolnaépület felállítására, melynek ő volt a legnagyobb adományozója, a templombizottság elnökévé is megválasztották.[23] „Az a szigorú pontosság, melylyel ő a befolyt pénzeket kezeli, valóban elismerést érdemel. Kedves leánya vezeti a könyvet minden krajczár kiadás és bevételről.”[24] Adományával (vészlámpák, kocsirúdra acetilénlámpák) segítette az önkéntes tűzoltó egyesületet is.[25]

II. Rákóczi Ferenc emlékünnepély Lőrincen 1905 körül. Középen Krautschneider József (Forrás: Krautschneider család)

Ezenkívül 1905-től elnöke a helyi Dal- és Zeneegyesületnek[26], alelnöke – majd 1913-től örökös díszelnöke – volt a Pestszentlőrinci Temetkezési Egyesületnek[27], társelnöke az 1914-ben alakult Pestszentlőrinci Iparosok és Kereskedők Egyesületének[28]. Miután 1911-ben felépült a templom, Krautschneider Józsefet – mint aki a legtöbbet munkálkodott a megvalósulásán – a római katolikus egyháztanács elnökévé választották.[29] Felesége pedig az 1910-es években a Kispesti Jótékony Nőegylet alelnöki tisztét vállalta.[30]

Krautschneider József a politikában is elkötelezetten magyar érzelmű volt: az 1906-os tulipánmozgalom idején tulipán-virággal remekül feldíszített díszfogatot rendelt Budapestről, és ezzel fogadta a függetlenségi és 48-as párt képviselőjelöltjét, Szemere Hubát, „dokumentálván a függetlenségi és 48-as elvek iránt való tántoríthatatlan hűségét”[31].

1909-ben Krautschneider József maga is jelöltként indult a (kispesti) községi választásokon. „Az ember is, a neve is hosszú. Egyéniségének beltartalma szinte olyan program tekintetében. Bár a magyar nyelvvel némileg hadilábon áll is, de beszédjének tartalma színmagyar gondolkozásra vall s egyetlen törekvése, hogy a közjó érdekében minden tudását, tehetségét latba vesse.” – szólt képviselőjelölti bemutatkozó szövege a helyi lapban.[32]

Krautschneider József 1920. január 6-án, 59 évesen hunyt el, pestszentlőrinci villájában, felesége szinte napra pontosan fél évvel élte túl, 1920. június 11-én 55 évesen halt meg.

„[…] el kell mondanunk róla, hogy nem volt meghunyászkodó, vagy megalkuvó egyéniség. Tudott önálló lenni, de önállóságában sohasem volt okvetetlenkedő. Voltak eredeti gondolatai, eszméi, melyeket a maga kedves modorában úgy tudott előadni, hogy mindenki rokonszenvét megnyerte.” – emlékezett meg róla a Pestszentlőrinci Hírlap.[33] A közösség érdekében kifejtett áldozatos munkájának elismeréseképpen 1929-ben utcát neveztek el róla, ez ma a Nagy Jenő utca a Miklóstelepen.

Habár Krautschneider József és neje Cseh-Morvaországból származtak, a magyart csak törve beszélték, egymás közt valószínűleg gyakran németül szóltak, gyermekeiket mégis magyar szellemben nevelték, a család otthoni nyelve is a magyar volt.[34] A házaspárnak hét gyereke született, közülük a legidősebb, Ilona Anna (Ilus, 1886–1945) – aki szoprán énekhangjáról volt ismert a helyi egyházi életben[35] – Ledl Emil osztrák fakereskedőhöz ment feleségül 1909-ben Lőrincen, míg húga, Emma Vilhelmina Éva (Emmy, 1890–1941) a következő évben – Ledl Emil bátyjának – Ledl Ottó morvaországi pékmesternek lett a neje. Mária Johanna (Mici, 1892–1964) 1918-ban ment feleségül Szentpéteri (Ries) Béla magántisztviselőhöz, a következő évben pedig Erzsébet Julianna (Lilly, 1899–?) lett Várkonyi (Weckinger) Ferenc gépészmérnök neje. Krautschneider József vejei Pestszentlőrincen telepedtek le, Ledl Ottó 1912-ben közkedvelt pékséget nyitott az Üllői úton.

A családi csoportkép a villa előtt Krautschneider Ilus és Ledl Emil házassága alkalmából, 1909. (Forrás: Krautschneider család)

Egy gyermekük, Róza (1896–1898) 17 hónapos korában elhunyt. Két fiuk is született, ők nevüket 1934-ben „Kordai”-ra magyarosították. Kordai (Krautschneider) József (1894–1972) magánhivatalnok volt, majd Pestszentlőrinc község szolgálatába szegődött és a várossá válással, 1936-tól közgyámi kinevezést kapott. Kordai (Krautschneider) Károly, már Pusztaszentlőrincen született 1905-ben, ő szintén tisztviselő lett.

„Vezető minden ügyben, de közkatona is, ha a czél kívánja. Elnöke a Temetkezési egyesületnek, Hitelszövetkezetnek, a Dal és Zeneegyesületnek – család házépítő-egyesületnek, alelnöke a polgári körnek, mindenütt tanújelét adva egészséges felfogásának, önzetlenségének, honszeretetének. Semmiből teremt imaházat eleget téve Sztlőrincz egy régi óhajának, berendezi ezt közadakozásból úgy, hogy mindenütt megállhatja helyét. Még ez a munkása nincs teljesen befejezve, már kápolna építésre buzdítja polgártársait […]. Szóval fáradozik, buzgólkodik, de buzdít s nincs a községben polgár, ki nemes intenczióval meg ne értené, azt tetté ne váltaná. Így lehet községi politikát csinálni, így lehet egy községet előmozdítani. Csak puritánsággal, kellő vezetéssel lehet czélt érni, s hogy Lőrincz czélt ér, garanczia rá Krautschneider személye.” – írta róla „Az új földesúr” című cikkében a helyi lap, Jókai Mór hőséhez, Ankerschmidt lovaghoz hasonlítva Krautschneider Józsefet.[36]

Pápai Tamás László

Tomory Lajos Múzeum

2020. január 6.


[1] Moravský zemský archiv Brno, Batelov. http://actapublica.eu/

[2] Řimskokatolicka církev, Tábor, Veselí nad Lužnicí, https://digi.ceskearchivy.cz/

Édesanyja, Mosteczky Eleonóra 1907. december 13-án hunyt el 76 éves korában Krautschneiderék pestszentlőrinci házában.

[3] Erzdiözese Wien, 02. St. Josef, Trauungbuch 02-09. Fol. 235. 73/1884. http://data.matricula-online.eu/en/

[4] Magyar Ipar, 1888. december 12. 198. o. és 1889. március 20. 39. o.

[5] Gazdasági Mérnök, 1889. július 7. 317. o. és 1889. november 3. 523. o.

[6] Iparügyek, 1890. szeptember 15. 146. o.

[7] Építő Ipar, 1890. február 23. 79. o. és 1896. január 15. 21. o.

[8] Matlekovits Sándor (szerk.): Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye 8. kötet. Budapest, 1898. 551. o.

[9] Matlekovits Sándor (szerk.): Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye 3. kötet. Budapest, 1897. 338. o.

[10] Központi Értesítő, 1897. június 6. 653. o. és Budapesti Közlöny, 1898. január 30. 3. o.

[11] Budapesti Hírlap, 1899. január 14. 6. o.

[12] Magyarország, 1900. augusztus 23. 6. o.

[13] A telek korabeli címe József utca 83. volt. HU BFL – XV.37.c – 6292 – 35181

[14] 1900. június 3-án a szomszédos, Batthyány Lajos u. 98-as (Vasvári Pál utca sarka) házas telket is megvásárolta. A szülők halála után a villát Erzsébet, a Vasvári u. 8-at Mária, míg a gyárat a két fiú örökölte. XV.37.d 149954 hrsz. és XV.37.d 149953 hrsz.

[15] VII. 1. c./2 Pv. Tvsz telekkönyvi ir. 1901 37. d. Szent Lőrincz puszta 104/158.

[16] Kispest-Szentlőrinczi Lapok, 1901. december 8. 5-6. o.

[17] A m. kir. szentlőrinczi állami elemi népiskola előmeneteli és mulasztási naplói 1901-2. tanévben. (Tomory Lajos Múzeum)

[18] Köztelek, 1906. június 16. 1045-1046. o.

[19] Honi Ipar, 1905. május 15. 10-11. o.

[20] Pécsi Közlöny, 1907. május 28. 2. o.

[21] Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 2. kötet. Budapest, 1911. 153. o.

[22] Kispest-Szentlőrinczi Lapok, 1905. július 2. 4. o.

[23] Kispest-Szentlőrinczi Lapok, 1907. július 28. 5. o.

[24] Kispest-Szentlőrinczi Lapok, 1906. május 20. 2. o.

[25] Kispest-Szentlőrinczi Lapok, 1906. április 4. 4. o.

[26] Kispest-Szentlőrinczi Lapok, 1905. december 10. 3. o.

[27] Kispest-Szt-Lőrinczi Újság, 1905. augusztus 18. 3. o. és Pestszentlőrincz, 1913. március 2. 4. o.

[28] Pestszentlőrincz, 1914. május 17. 4. o.

[29] Kispest-Szentlőrinczi Lapok, 1911. július 30. 3. o.

[30] Kispest-Szentlőrinczi Lapok, 1911. április 21. 4. o.

[31] Kispest-Szentlőrinczi Lapok, 1906. április 29. 1. o.

1905-1906-os belpolitikai válság után az ellenzéki Függetlenségi és 48-as Párt került hatalomra. Ekkor hívták életre a Tulipán-mozgalmat, amely céljául tűzte ki, hogy mindenki magyar árut vásároljon (innen kapta nevét az ekkor parcellázott pestszentlőrinci Tulipántelep is). Szemere Huba a Függetlenségi és 48-as Párt színeiben mind 1905-ben, mind 1906-ban a monori választókerület szavazataival bekerült az országgyűlésbe.

[32] Kispest-Szentlőrinczi Lapok, 1909. február 21. 2. o.

[33] Pestszentlőrinci Hírlap, 1929. augusztus 9. 1. o.

[34] Kispest-Szentlőrinczi Lapok, 1907. július 28. 1. o.

[35] De húgai szintén megcsillogtatták énekhangjukat a miséken.

Kispest-Szentlőrinci Lapok, 1906. június 24. 2. o. és szeptember 16. 3. o.

[36] Kispest-Szentlőrinci Lapok, 1906. május 13. 4. o.

Share on facebook
Megosztás Facebook-on
Share on twitter
Megosztás Twitter-en
Share on email
Cikk elküldése email-ben

Fenntartó

Támogatók

Múzeumsarok

Cím: 1183 Budapest, Szent Lőrinc sétány 2.
Megközelíthető: Határ úti metrótól: 50-es villamossal 20 perc
Köki Termináltól: 282E/193E/93A busszal 25 perc, 50-es villamossal 20 perc

Havanna Kiállítóhely

Cím: 1181 Budapest, Havanna u. 9.
A kiállítóhely az épület felújítása miatt ZÁRVA tart. Megközelíthető: Határ úti metrótól: 194M busszal 20 perc, vagy az 50-es villamossal, 12 megálló, 25 perc. Köki Termináltól: 136E/182 busszal 15 perc, 50-es villamossal 25 perc

Herrich - Kiss Villa

Cím: 1181 Budapest, Margó Tivadar u. 116-118.
Megközelíthető: 

Tomory Lajos Múzeum – Minden jog fenntartva.

Tervezte és fejlesztette: DESIGNCORP Hungary