A Liptáktelep első házai jóval régebbiek, mint maga a telep: Hubert József műépítész 1900. november 12-én vásárolt telkeket[1] a mai Liptáktelep területén az Üllői úton és a Madách Imre utcában Bókay Árpádnétól és testvéreitől, melyekre 1901-ben nyolc-nyolc ablakkal az utcára néző négy munkásszállóját épített fel: az Üllői úton (ma 361. és 363. szám) állt a két Külső Hubert-ház, míg a Madách Imre utcában (ma 15. és 17. szám[2]) a két Belső Hubert-ház.[3]
Hubert József építész (1846–1916) Pozsonyban született 1846. december 15-én, apja Hubert János fakereskedő, anyja Ostleitner Franciska volt. „Finom érzékű, képzett művészember volt. Alkotásai finom formaérzéket tanúsítanak.”[4] Miután a zürichi politechnikumban építészi oklevelet szerzett, Budapesten telepedett le. 1871-től volt tagja a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletnek. Számos budapesti és vidéki épületet tervezett, köztük a Kossuth Lajos utcai Dreher-palotát, az újpesti református templomot, a pozsonyi kereskedelmi és ipari kamarát. Ő építette át 1889–1908 között Pálffy János bajmóci várkastélyát,[5] valamint ő tervezte az Osztrák–Magyar Bank harminckét vidéki fiókintézetét (pl. Eger, Miskolc, Pécs) is. Utolsó munkája a Kassa–Oderbergi Vasút (Ksod) kassai palotája és indóháza volt.[6] „Ragaszkodott az architektúra traditióihoz; a képzett, finom érzékű művész szerény természetével teljesen a művészetnek élt. Különösen a barokk stylusban szeretett dolgozni, melyhez ornamentális díszítő hajlama vonzotta; alkotásai finom formaérzékét tanúsítják.”[7]
Hubert József 1916. február 24-én Budapesten meghalt, ingatlanait felerészben öccse, Hubert Ferenc pozsonyi építőmester örökölte, másik felét elhunyt öccsének, Hubert Jánosnak a gyermekei, Hubert Henrik pozsonyi pezsgőgyáros, Tarisch Rezsőné Hubert Hermina barsfüssi földbirtokos és Hubert Ella kapták. A Hubert család 1920. október 15-én adta el a telkeket a Lipták és Társa Építési és Vasipari Rt.-nek, mely a korábbi évtizedben a környező terület nagy részét már felvásárolta. Azonban az 1915-től több ezer munkással lőszert előállító Lipták-gyár túl volt a fénykorán, a I. világháború után megváltozott viszonyokhoz nem tudott már alkalmazkodni. Végül 1927 decemberében a rivális konszern, a Ganz és Társa–Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt. felvásárolta a Liptákot, így megszerezve a Hubert-házakat is, melyeket pontosan egy évvel később bocsátott áruba.[8]
Külső Hubert-ház
Az Üllői úti Külső Hubert-házakat Taigiszer Lajos sütőmester, a Kispesti Általános Ipartestület elnöke és felesége, Mayer Etel vásárolta meg 1928. december 29-én, majd 1931-ben a két házat már külön bocsátották áruba.
Az Üllői út 41. (ma 361.) 1931. július 10-én Tóth Kálmán tulajdonában került. Az ingatlant 1940 végén Molnár József és felesége, Knapka Emma, majd fél évvel később Molnár József géplakatos és felesége, Szolga Irén vásárolta meg. Molnár az épületet 1943-ban Richter Pál építőmesterrel jelentősen átalakította, irattárat, tanácstermet, hat irodát és üzletet, az udvarban műhelyt és óvóhelyet alakítva ki. Mivel az épület továbbra is bérházként szolgált, 1952-ben állami tulajdonba vették.[9] Az 1990-es években a Fidesz irodája működött itt, a házat 2008 körül bontották le, helyén ma foghíjtelek van.
A mai Üllői út 43. (ma 363.) számú házat Taigiszeréktől a budapesti Klein Dezső kereskedő és felesége, Singer Berta vásárolta meg. 1935-ben Kleinné meghalt, részét gyermekei, Olga és Magda örökölték. Az ingatlant 1936. november 12-én adták tovább a házban lakó dr. Holbay László fogorvosnak[10] (1904–1980) és feleségének, Winkler Boriskának. Holbay a négy szobakonyhás bérházat 1937 nyarán Benkő János építőmesterrel Freiszer L. Pál műépítész tervei szerint alakíttatta négyszobás, egylakásos épületté, benne rendelővel és váróval, az alagsorban gondnoki lakással és négy üzlettel.
Ugyan 1952-ben ezt az ingatlant is államosították, azonban 1958-ban visszaadták a fogorvos tulajdonába, aki halálig itt lakott.[11]
1970 szeptemberében Holbay László megosztotta lakását Dr. Tomori Zoltán iparszövetkezeti elnökkel. Holbay lakása az épület jobb oldalán a korábbi váróból, rendelőből, konyhából állt, a cselédszobából fürdőszobát, az étkezőből szobát alakítottak ki. Az újonnan leválasztott baloldali lakás a korábbi hálót, hallt és fürdőszobát foglalta magában, a vendégszobából falak beiktatásával konyhát, kamrát és étkezőt alakítottak ki.
Ezt a baloldali lakást vásárolta meg 1980-ban a Kőbányai Szerszámkészítő és Finommechanikai Ipari Szövetkezet. Az 1970-ben beépített válaszfalakat elbontották, így három nagyobb helyiséget alakítottak ki: az egykori hallban helyezték el négy munkahellyel a szerszámkészítést, a hálóban három munkahellyel a gyártmány előkészítést, a vendégszobában pedig a két munkahellyel a mérőállomást.
„Az átalakítás után a meglévő épület földszintjén mérőállomás, gyártáselőkészítés és szerszámkészítés lesz. Az átalakítás valamennyi helyiséget érinti. Az épület tartószerkezetei érintetlenek maradnak. Az étkező-konyha és kamra helyiségei megszűnnek. Az ezeket elválasztó válaszfalakat kibontják. Helyükön egy helyiség alakul ki, melyet mérőállomásnak használnak. A fürdőszobából a meglévő WC mellé még egy külön bejáratú WC fülkét választanak le. A fürdőszoba többi része előtér lesz. A két szobában átalakítás nélkül kerül elhelyezésre a gyártáselőkészítés és a szerszámtervezés. Az új WC helyiség részére az épület oldalhomlokzatára nyíló, a meglévő WC ablak méretével egyező méretű ablakot nyitnak. Az épület többi része érintetlen marad, azaz sem villanyszereléshez, sem csatornázáshoz nem nyúlnak.”[12]
1990 után az ipari szövetkezet helyét a belsőépítészettel foglalkozó Mitis Kft. vette át, és az alagsori helyiségek funkciója is átalakult: a raktárhelyiségekből ruhaüzlet, majd ötvösműhely, a zöldségboltból virágüzlet, a játékterem helyén élelmiszerdiszkont lett, majd később még többször változott.
Belső Hubert-ház
A Madách Imre utcai házakat 1928. december 29-én adták el. A Madách Imre utca 37. (ma 15.) számot a kispesti Mayer Istvánné Luczki Etel vásárolta meg, aki 1943-ban rokonainak (Mayer Adél, Ferenc, Károly, Margit, Tibor) ajándékozta.[13]
A Madách Imre utca 39. (ma 17.) 1933-ban került Bodor Katalin birtokába. Ő 1926-ban ment férjhez Zsigmond Ferenc gépgyári kapushoz, az övék volt az Üllői út 37. (ma 353.) számú ház is. 1939-ben Zsigmondék eltartási szerződést kötöttek Dr. Bogdán Alberttel és feleségével, melynek fedezete a Madách utcai ház volt, végül 1950-ben mégis inkább Váradi Jenőné Bencsik Erzsébetnek adták el, akitől két év múlva államosították.[14]
Lakók
Habár ezen épületek esetében alapvetően munkásbérházakról beszélünk, a Hubert-házaknak voltak tartós, állandó lakóik is. Ilyen volt az 1900-as évektől az 1920-as évekig a Madách Imre utca 15-ben például Drexler Antal (1863–1937) asztalos, aki már 1903-ban itt élt, és még 1927-ben is ezen a címen szerepelt,[15] vagy a Huber család, amelynek két generációja is ugyanebben a házban (Madách utca, Hubert ház II.) élt, 1903-ban már itt laktak. Idősebb Huber János és felesége, Klepp Krisztina ugyan 1911–1912-ben elhunytak, fiuk, ifjabb Huber János (1881–1938) faesztergályos azonban még 1927-ben is a ház lakója volt.[16] A Tinder család három generációja köthető a Madách Imre utca 15-höz. Tinder József (1884–1943) vasöntő szüleivel 1903 előtt költözött a házba, majd kispesti és lőrinci albérletek után az 1920-as években ismét itt élt, s 1931-ben innen vezette oltárhoz legkisebbik lányát, Tinder Irén varrónőt a pestszentimrei File Gyula autószerelő. Tinder József ezt követően lakott Pestszentimrén, majd Kispesten is.
A Külső Hubert-ház örökös lakója volt az Ostleitner család. Ostleitner János (1873–1929) gépgyári munkás gyermekei 1901-től valószínűleg már ide születtek, a családfő maga is itt hunyt el az Üllői út 43. (ma 363.) szám alatt. Fia, az 1902-ben született Ostleitner József[17] lakatos, aki tehát a Külső Hubert-ház régi lakója volt, 1925-ben vette feleségül a régóta a Belső Hubert-házban lakó Tinder Annát. Az Ostleitner család 1931-ben a Darányi Ignác utca 45. szám alatt építette fel otthonát.
Mivel a Belső Hubert-ház későbbi is bérház maradt, az 1930-as évektől is voltak, akik több évtizeden keresztül laktak itt. Ilyen volt a Chalupján család is. Chalupján István (1897–1936) reszelővágó 1921-ben Budapesten vette feleségül a lőrinci Barták Irén (1893–1962) tűzőnőt, majd 1923-ban Pestszentlőrincen reszelővágó üzemet nyitottak. A feleség férje halála után tovább vitte az üzemet. Ekkor költözött a Madách Imre utca 15. 4-es számú lakásába három lányával (Irén, Aranka, Ilona)[18], s egészen halálig itt élt. Szintén halálig lakott itt Olejnik Béla (1883–1965) traktorgyári lakatos, de már házasságakor, 1923-ban is a szomszédos ház, a Madách Imre utca 13. volt a lakcíme, később azonban élt a József utcában is. Végül több mint 25 évig – 1939-től biztosan – volt a Madách Imre utca 15. alatti Hubert-ház lakója, a halál is itt érte.
Pápai Tamás László
Tomory Lajos Múzeum
2022. szeptember 6–10.
[1] Azonban csak 1903-ban írták át a nevére.
[2] A Madách Imre utcát 1916-ban, 1930-ban és 1990-ben is átszámozták, így az épületek 1916–1929 között 35. és 37., majd 1930-tól 1990-ig 37. és 39. szám alatt szerepeltek.
[3] Ezekkel együtt a Darányi Ignác utcában további két telket vett – ma kb. 30–34. szám – de nem ismert, hogy ott is lett volna háza.
[4] Építő Ipar – Építő Művészet, XL. évf. 13. sz. 1916. március 26. 77. o.
[5] Magyarország, XXIII. évf. 58. sz. 1916. február 27. 16. o.
[6] Építő Ipar– Építő Művészet, XL. évf. 9. sz. 1916. február 27. 52. o.
[7] Építő Ipar – Építő Művészet, XL. évf. 10. sz. 1916. március 5. 55. o. és 11. sz. 1916. március 12. 64. o.
[8] BFL XV. 37. d. 152072 hrsz.
[9] XV. 37. d. 152071 hrsz.
[10] Holbay első rendelőjét 1930-ban a közeli Üllői út 39. (ma 359.) alatt nyitotta meg.
[11] BFL XV. 37. d. 152072 hrsz.
1950-ben Holbay Lászlón és feleségén kívül itt lakott anyósa, Winkler Kálmánné Hlavicska Borbála, valamint beköltözött ide egy rendőrőrmester és felesége is. Holbay családja még az 1990-es évek közepén is birtokolta az épületet.
[12] XV. 17. d. 329. 152072 hrsz.
[13] XV. 37. d. 151988. hrsz.
[14] XV. 37. d. 151987. hrsz.
[15] Végül 10 évvel később, halálakor az Alpár utcában lakott.
[16] Nem költözött azonban később sem messzire, 1930-ban a Vörösmarty Mihály utca 10. szám alatt építette fel otthonát.
[17] Nevét 1941-ben „Ormosi”-ra magyarosította.
[18] 1950-ben Chalupján Irén (1924–1971) varrónő, Chalupján Aranka (1926) gyári munkás, Chalupján Ilona (1928) varrónő volt.
