Kerületi/Helytörténeti arcképcsarnok

HERRICH KÁROLY (Makó, 1818 – Budapest, 1888) vízépítő mérnök, birtokos 1841-ben szerzett mérnöki oklevelet a pesti egyetemen. Fontos szerepet vállalt a Tisza szabályozásában. Közel 30 évig dolgozott azért, hogy a

EÖTVÖS LORÁND (Pest, 1848 – Budapest, 1919) fizikus, egyetemi tanár, politikus Az egyik leghíresebb magyar fizikus. Eötvös József író, reformkori politikus fia. Először jogot is tanult, de a természettudományok, különösen

DEÁK  FERENC „Bamba” (Budapest, 1922 – Budapest, 1998) labdarúgó, edző Labdarúgói pályafutását 1936-ban a Szentlőrinci Atlétikai Clubban, Pestszentlőrincen kezdte. 1947-ben ismert futballistaként igazolt át a Ferencvárosi Tornaclubhoz, hiszen a megelőző

PROKOPP SÁNDOR (Kassa, 1887 – Budapest, 1964) jogász, a lövészet olimpiai bajnoka Joghallgatóként az 1903-ban megnyitott pusztaszentlőrinci Szemere-féle lövöldében (ma Zila cukrászda épülete) kezdett a céllövészettel foglalkozni. 1907-ben megnyerte a

LIPTÁK PÁL (Békéscsaba, 1874 – Balatonfüred, 1926) építészmérnök, vállalkozó A gimnáziumot édesapja korai halála miatt nem fejezhette be. Ácsmesternek tanult. Hamar kitűnt tehetségével, már 16 évesen több száz munkást irányíthatott.

CSÉRY LAJOS (1855 – Budapest, 1924) birtokos, vállalkozó Édesapja, id. Cséry Lajos (1821–1906) országgyűlési képviselő volt, Budapest önkormányzatában is szerepet vállalt. Először a mai Városliget területén rendezte be tehenészetét, majd

KREPUSKA GÉZA (Pest, 1861 – Budapest, 1949) fülészorvos, egyetemi tanár Apja a Szent Lőrinc pusztai majorságban (a Gloriett- és a Szent Lőrinc-lakótelep közötti üres terület, ahol a kis kápolna áll)

BÓKAY ÁRPÁD (Pest, 1856 – Budapest, 1919) orvos, egyetemi tanár Orvos családból származott, édesapja híres gyermekorvos és egyetemi tanár volt. Bókay Árpád édesapjához hasonlóan a budapesti egyetemen oktatott orvostanhallgatókat. A