CSÉRY LAJOS
(1855 – Budapest, 1924) birtokos, vállalkozó
Édesapja, id. Cséry Lajos (1821–1906) országgyűlési képviselő volt, Budapest önkormányzatában is szerepet vállalt. Először a mai Városliget területén rendezte be tehenészetét, majd az 1860-as években Szent Lőrinc pusztán vásárolt birtokot, ahol mintagazdaságot és országos hírű tehenészetet létesített.
Ifjabb Cséry Lajos a család pestszentlőrinci birtokán alapította meg a Cséry-féle Szemétfuvarozási és Feldolgozási Gyár Rt.-t. A szeméttároló és -feldolgozó telepet 1872-ben hozta létre. 1891-től gőzvasúton („szemétvasút”) szállíttatta a főváros szemetét az Ecseri úttól a feldolgozó telepig, majd a szemétlerakóig. A hulladékot fajta szerint osztályozták, a hasznosítható anyagokat különválogatták, feldolgozták.
Cséry szabadalmat jelentett be az eljárásra, amellyel, a szerves hulladékból adalékanyagok hozzáadásával termőföldet állítottak elő. A termőföldet kertészeteknek és szőlészeteknek adtak el. 1906-ban a főváros átvette a vállalatot, és már nem válogatta, hasznosította a szemetet, hanem egyenesen a szemétlerakóban halmozta fel sok évtizeden keresztül.
De a Pestszentlőrinc és Pestszentimre közötti kis erdőben található területet, az egykori szemétlerakót még ma is Cséry-telepként emlegetik.
TUDTAD-E, HOGY…
… a Városliget Budapest egyik városrésze, egyben második legnagyobb közparkja?
A Városliget ma a főváros kedvelt pihenőhelye és kulturális centruma, ahol számos nevezetesség, látványosság található. A mai i Városliget területét a 19. század végéig legelőnek használták, nagyobb része mocsaras terület volt. A mocsárból nyílt víztükrű tavat, rajta két szigetet hoztak létre, fákkal telepítették be. Városerdőnek nevezték, és a pestiek igen kedvelt szórakozóhelye lett. A hatalmas területen megtelepedtek a mutatványosok, de gyógyfürdő, illetve 1866-ban az első állatkert is megnyitotta kapuit. Már az 1800-as évek első felében felvetődött, hogy egyik fő látványossága egy majorság-tejgazdaság legyen, ahol a városi ember testközelből ismerné meg a vidéki életet és gazdálkodást. Az 1850-es években a városligeti Páva-szigeten ez meg is valósult, a jeles ügyvéd és földbirtokos id. Cséry Lajos mintatehenészetet létesített, melyet 1865-ben Ferenc József, az uralkodó is megtekintett. (A tejtermékeknek remek piacot lehetett találni az intenzíven növekvő nagyvárosban.)
… a Cséry család férfitagjainál a mai napig a Lajos név öröklődik?
Éppen ezért nem könnyű, de mégis fontos feladat a Cséry Lajosokról szóló adatokat, információkat elkülöníteni.
… a szemétvasút keskeny nyomtávolságú vasúti sínen futó szerelvény volt?
Ezt a fajta kisvasutat egyszerűbb és olcsóbb felépíteni, a mozdonyok és a kocsik is könnyebbek a szokásosnál. Eredetileg áruszállítás céljára létesítettek ilyen kisvasutakat, manapság kiránduló, erdei vasutakként működnek. Lásd: Gyermekvasút. A szemétvasút vágányait könnyű volt elmozdítani. Erre szükség is volt, mert így a sínek arrébb helyezésével egyenletesen lehetett a területet feltölteni szeméttel.
