2024. október 7-én lepleztük le Zöld Sándor emléktábláját.
A Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnázium első emeletén megható, családias ünnepség keretében az iskola egy diákja leplezte le Zöld Sándor emléktábláját, melyet a család megbízásából Török Ibolya szobrászművész alkotott meg. A plakettről a finoman megmunkált szemüveg mögül egy megfontolt tekintetű, szeretettel teli idős férfi tekint le ránk. Mint aki máris megbocsátja, hogy ilyen hosszú időre elfeledtük.
Ki volt hát Zöld Sándor, és emlékműve miért ebben a Kossuth téri iskolaépületben kapott helyet? Életútját a dombormű melletti ismertető vázolja.
Hosszú, buktatókkal teli út vezette őt Pestszentlőrincre. Erdélyi református nemesi családban született Illyefalván 1862-ben. A pedagógus végzettséget Kolozsváron és Budapesten szerezte meg. 1883–1905 között Baróton tanított, ahol több egyesületi tisztséget is ellátott. 1905–1918 között a Szamosújvári Magyar Királyi Állami Polgári Leányiskola igazgatója volt. Együtt tanított feleségével, Incze Etelkával, akitől hat gyermeke született. A román csapatok erdélyi bevonulása után állásából elbocsátották és bebörtönözték.
A trianoni békediktátum után, 1920. június 19-én Magyarországra menekült, ahol 58 évesen családjával, nincstelenül újra kellett kezdenie az életet. Hónapokig vagonokban laktak, míg 1920-ban kinevezték az újonnan létrehozott Kispesti II. számú polgári leányiskola igazgatójának, majd szakmai munkáját elismerve tanfelügyelőnek.
Mivel a kispesti polgári fiú- és leányiskola 1922-ben már nem tudta fogadni a nagyszámú pestszentlőrinci tanulókat, a vallás- és közoktatásügyi miniszter „a községgel kötött szóbeli megállapodás után úgy intézkedett, hogy a II. számú polgári leányiskola I. és II. osztályát — amely tisztán pestszentlőrinci tanulókból állott — a Wlassics Gyula utcai elemi iskolába helyezi át — míg a III. és IV. osztály Kispesten maradt”. Mindkét iskolarész első igazgatója Zöld Sándor volt. Rá hárult az a fontos szerep, hogy megszervezze a lőrinci leánygyermekek számára a helyben történő négy évfolyamos (felső tagozatos) polgári iskolai oktatást. A lőrinci iskola beindításának nehéz feladatát sikeresen elvégezte. Helyét egy év múlva Gyárfás Károly vette át, majd újabb egy év múlva Hipp Marianne, aki 1924–34 között vezette a leányiskolát. Az ő igazgatósága alatt, 1929 januárjában vette birtokba a Kossuth téri iskolaépület egyik felét a polgári leányiskola, a másik felét pedig a polgári fiúiskola. (Az egykori polgári iskola épületében ma a Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnázium működik.)
Zöld Sándor nemcsak iskolaigazgatóként volt hasznára a rohamosan fejlődő nagyközségnek. Az erdélyi menekültek befogadására 1922-ben kialakított Állami lakótelep kulturális életét is elkezdte megszervezni, és később a telepi kultúregyesület elnökeként nagy elismertséget szerzett. 1927-ben a község a lőrinci szegények segélyezését irányító közgyámmá nevezte ki. Tagja volt a képviselőtestületnek, gondnoka az iskolán kívüli népművelés bizottságának és presbitere a református egyháznak. 1930-ban a helyi ínségbizottságba is beválasztották. Az Állami lakótelepen megalakította a szociális bizottságot, amely a gazdasági világválság idején közel ezer ember napi étkezését biztosította.
Élete utolsó évtizedében is keményen dolgozott, egész munkás életét a közösség szolgálatába állította. 70. születésnapján tisztelői nagy ünneplésben részesítették „Zöld bácsit”, aki keserves megpróbáltatások után, a helyét Pestszentlőrincen újra megtalálva 1934-ben, 72 éves korában hagyta el a földi világot.
Frank Gabriella
A XVIII. kerületi Értéktár Bizottság elnöke
