Ma már természetes, hogy az íróeszközeinket valamiben tartjuk. Fém, fa, műanyag vagy textil – kicsi, nagy, cipzáras, patentos, letisztult vagy épp színes-mintás. A tolltartó ma egyszerre praktikus és stílusos, gyártásukkor a funkcionalitás találkozik a kreativitással.
A magyar nyelv értelmező szótára szerint a tolltartó: „Rendsz. fából, esetleg bőrből v. más (mű)anyagból készített, hosszúkás, keskeny doboz, tartó, amelyben az iskolásgyermekek írószereiket tartják.” De ennél ma már több: generációk egész sorának az iskolai emlékek szerves részét képezi.
A XIX. századi tolltartók többnyire fából készültek és toló, vagy elfordítható tetejük volt. Ekkor jelentek meg az első, kifejezetten diákok számára készített darabok. Majd – azért, hogy könnyebb legyen a nyitásuk – a XX. század első felében megszülettek a redőnyös fa tolltartók. Még később az új anyagok és megoldások kerültek előtérbe: megjelentek a textilből és a műanyagból készült tolltartók, melyek cipzárral vagy patenttel záródtak, lehettek henger vagy téglalap alakúak, egy- vagy akár több szintesek is.
A tolltartók kinézete sokat változott az évtizedek során. Múzeumsarok kiállítóhelyünkön igazi retró tolltartókkal találkozhatnak, az 1940-es évektől az 1980-as évekig. A már említett kétszintes, fa, redőnyös tolltartó, melynek alul kihúzható fiókja volt, már az 1950-es évek elején megjelent a magyar iskolákban is, de akkor még igazi ritkaságnak számított. A vitrinekben emellett láthatunk még virágmintás, mesefigurás díszítésű fa tolltartót, és egy füzet mögül – tolltartó funkciót felvéve – kikandikál a ’80-as évek egyik legkedveltebb játékfigurája, a Moncsicsi is. A diákok tolltartói mellett a tanárok számára készült, minőségi bőrből varrt tolltartók is megbújnak a tárlókban.
Ha kíváncsiak milyen eszközöket használtak még régen az iskolákban, látogassanak el a Múzeumsarokba!
