Pestszentlőrinc és Pestszentimre az 1860-as évekig szinte teljesen puszta volt, mindössze néhány majorság működött itt, kevés lakossal. Az itt élők földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. Változás csak az 1870-es, 1880-as években vette kezdetét a vasúthálózat kiépülésének köszönhetően.
Múzeumsarok kiállítóhelyünkön számos mezőgazdasághoz köthető tárgyat tekinthetnek meg, amelyek elődeink mindennapjainak részét képezték. Van itt marokszedő, fejőszék, gereblye, kolomp, birkanyíró olló, faragott hordólap. Mind-mind a pusztai, földműveléssel töltött életre emlékeztetnek.
Április 24-e, Szent György napja az ő életükben is jelentős szerepet tölthetett be, hasonlóan Európa nagy részéhez. Ezt a napot a tavasz kezdeteként tartották számon, és sok hiedelem, szokás kötődött hozzá. Az állatokat ekkor hajtották ki először a legelőre, ekkor szegődtették a pásztorokat meg a béreseket, akiknek a szerződése általában Szent Mihály napig (szeptember 29.) volt érvényben. Több helyen tartottak állatáldást, hogy az állatok egészségét és termékenységét biztosítsák az elkövetkező időszakra. György napon kezdődött a földművelési szezon, amikor az állatok kihajtása mellett a veteményeket is elültették.
