Zsarolyáni Szekeres Endre Imre 1888. november 5-én született a Szatmár megyei Szamoskóródon. Középiskolai tanulmányait a Szatmárnémeti Református Gimnáziumban végezte, 1908. júniusában tette le az érettségi vizsgákat, jó eredménnyel.[1] Ezt követően felvételt nyert a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem jogi karára. Ezzel egyidejűleg elvégezte a magyaróvári gazdasági akadémiát is.[2]
Még egyetemi hallgató volt, amikor – már mint okleveles gazdászt – 1911 novemberében a földművelésügyi miniszter kinevezte a Kassai M. Kir. Gazdasági Akadémiára ideiglenes minőségű gazdasági gyakornoknak.[3] Egy év múlva gazdasági akadémiai tanársegéddé léptették elő.[4] Ezt a tisztséget viselte 1917 végéig. 1918 januárjától segédtanár Kassán, azonban már nem sokáig.[5] Az 1875-től működő gazdasági akadémia a csehszlovák uralom alá került Kassán 1920-ban jogutód nélkül bezárta kapuit.
Szekeres Endre jogi diplomáját az 1918-ban letett államtudományi szigorlatai után kaphatta kézhez,[6] innentől kezdve használta a dr. titulust. Kassáról a Debreceni M. Kir. Gazdasági Akadémiához került, ahol 1921-ben rendkívüli, majd rendes tanárrá nevezték ki.[7] 1925-ben elkészítette a debreceni felső mezőgazdasági iskola tervezetét.[8] 1928-tól tanszékvezető.[9] 1924. augusztus 20-án vette feleségül Debrecenben Király Katalint, akitől öt leánya született.[10]
1926. május 7-én az Országos Magyar Gazdasági Egyesület irodalmi és tanügyi szakosztályi gyűlésén a szakoktatás kérdéseiben foglalt állást, a középfokú gazdasági iskolák létesítését elsőrendű feladatnak látta.[11] A gazdaságpolitikába 1928-tól kapcsolódott be intenzíven. Mint mezőgazdasági szakember és jogi doktor több cikket és kiadvány megjelentett a honi gazdálkodók felkarolásáról.[12] 1928 elején egy jogi tankönyvet adott ki a gazdák és az akadémia tanulói számára „Gazdasági jogismeret” címmel,[13] júliusban pedig pályázott az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara igazgatói állására.[14] 1929-ben törvényjavaslat-tervezetet készített a gazdasági felügyelőkről. „Neki az az alapkiindulása, hogy a mezőgazdaságunk átszervezését egy központi vezérlő, irányító szervnek kellene végrehajtani, amelynek közegei, mint községi gazdasági felügyelők fejtenének ki decentralizált működést.”[15]
A kisgazdákat segítő nézeteit hosszú cikkekben fejtette ki a Köztelek és Magyarság hasábjain. 1931-ben figyelme az eladósodó gazdák felé fordult, előadásokat tartott a földbérlet külföldi szabályozásáról és hazai jogi hátteréről, és ezek tartalmát könyv alakban is megjelentette „A földhaszonbérlet reformja Magyarországon” és „Mezőgazdaságpolitikai tanulmányok” címmel.[16] Folytatta az eladósodás témáját a következő évben megjelent új könyvében, a „Földbirtokszanálás” címűben is, melynek alcíme a „Kötelező földteherrendezés” volt.[17] Hogy könyveinek sajnos nem volt érdemi hatása a magyar agrárpolitikára, azt jól mutatja, hogy ugyanezt a két témát (földhaszonbérlet és agrár-közigazgatás) járta körül 1936-ban és 1937-ben a Magyar Szemlében megjelent cikkeiben is.[18] 1939-ben tanulmányt írt az egyesített Szatmár-Ugocsa-Bereg vármegye állattenyésztéséről.[19] 1940-ben még Nemzeti Munkaközpont debreceni szervezetének tanfolyamán volt előadó.[20]
Már mint nyugalmazott gazdasági akadémiai tanár került a M. Kir. Közélelmezési Hivatal 4. ügyosztályára, ahol 1940-ben a zsír- és tejellátás koordinálásával foglalkozott.[21] Ekkor költözött föl Debrecenből Budapest mellé, Pestszentlőrincre és bérelte ki a Szemere-majort, hogy ott gazdálkodhasson, valamint Erdélyi Ferenc festőművész Rákóczi úti (ma Margó Tivadar utcai) villáját. Felmerült, hogy meg is vásárolják, erre azonban már nem került sor.[22]
1944 novemberében a háborús helyzet miatt Pestszentlőrinc Vecsés felé eső részét a mai Városház utcáig kiürítették. Szekeres is Budapestre költözött a családjával.[23] Mikor a háború után visszatértek, egy kifosztott villa várta őket, amibe már új lakók is költöztek. Az épületet az államosítás után hat szociális lakásra osztották. A Margó Tivadar utca 120. felé eső sofőrlakásban megmaradt Hámán András (1896–1966), akit még Erdélyi Ferenc fogadott fel. Hámán András neve onnan lehet ismerős, hogy kommunista ellenállás és a Vörös Segély egyik ismert alakja, Hámán Kató (1884–1936) öccse volt.[24]
Hámán András Gyula 1896. december 16-án született Hatvanban, ahol édesapja vasúti lámpakezelő volt. Hámán András fémmunkásként dolgozott, harcolt az I. világháborúban, majd kommunista kapcsolatai miatt börtönben is ült. 1926-ban Szentesen vette feleségül Molnár Erzsébetet (1893–1971). Az 1950-as években a pocsaji, majd a perbáli gépállomás vezetője 1954-es nyugdíjazásáig, a XVIII. kerületi munkásőrség tagja.[25] „A valamikor szövetkezeti múltja után érthető, hogy mai nyugalmas éveiben még mindig részt vesz a termelésben. Az egyik lőrinci szövetkezetben serénykedik nem csak szakértelmével, de politikailag is. […] A HÁZ, ahol 1937 óta él, valamikor nevezetes művész otthona volt. A haladó gondolkodásáról ismert Erdélyi Ferenc festő művész műterem villája. A világot járó művész annak idején meghívta háza gondnokául Hámán Andrást, a politikai múltja miatt számontartott vasast, aki ma is ott él, a kerület tiszteletétől övezve.”[26]Mind ő, mind a felesége a villa lakója volt még halálakor is.[27]
A mellette lévő középső lakásban laktak Szekeresék, míg a Makói utca felőli emeletes részben, amelyben eredetileg az ebédlő és a műterem volt, további négy lakást alakítottak ki. A felső emeletet csak 1966-ban szeparálták el teljesen az ott lakó Szilvásiék Szekeresék lakrészétől, addig közös bejáraton osztoztak.[28]
Dr. Szekeres Endre 1946-ban talán még földművelésügyi minisztériumi dolgozó volt, 1954-ben könyvtárosként jelentették be.[29] 1958. június 13-án hunyt el az örökké bérleményként megmaradt épületben.[30] Legfiatalabb lánya, Szekeres Klára (Debrecen, 1938. december 28. – Budapest, 2023. január 2.) 2022 karácsonyáig szociális bérlakóként az épület lakója maradt.
Az épület lakói az 1950-60-as években: Sinka István HÉV-kalauz, Szabó Jánosné Fülöp Ida háztartásbeli[31], Hámán András gépállomás igazgató, Hámán Andrásné Molnár Erzsébet, Rónyai Júlia, Simon Péter felvevő, Simon Péterné Somogyvári Margit, Somogyvári Ferenc gyári munkás, Somogyvári Ferencné Farkas Julianna, Szabó Pál technikus, dr. Szekeres Endre könyvtáros, dr. Szekeres Endréné Király Katalin posta alkalmazott, Szekeres Erzsébet tanuló, Szekeres Mária tisztviselő,[32] Szilvási Lajosné[33], Berecz Gábor előadóművész[34], Schniffert László[35].
Pápai Tamás László
Tomory Lajos Múzeum
2018. szeptember 1./2023. február 18./2025. május 9.
[1] Szamos, 1908. június 28. 2. o.
[2] Köztelek, 1910. április 20. 974. o.
[3] Budapesti Hírlap, 1911. november 10. 22. o. és Északkelet, 1911. 5. o.
[4] Budapesti Hírlap, 1912. december 29. 19. o.
[5] Budapesti Közlöny, 1917. február 7. 5. o. és 1918. január 27. 5. o.
[6] Hivatalos Közlöny, 1919. 17. sz. 159. o.
[7] Budapesti Közlöny, 1921. december 13. 1. o.,
[8] Egyetértés, 1925. február 22. 4. és 1925. február 28. 4. o.
[9] Budapesti Közlöny, 1928. július 5. 1. o.,
[10] Debreceni polgári házassági anyakönyv, 457/1924.
[11] Köztelek, 1926. május 16. 667-669. o.
[12] Községi gazdasági felügyelőség. In: Köztelek, 1929. március 7. 414-415. o., Gazdajegyző vagy gazdasági felügyelő? In: Köztelek, 1929. június 13. 1062-1063. o., Mit tehet a gazda az alacsony gabonaárakkal szemben? In: Magyarság, 1929. július 3. 17. o., Mezőgazdálkodásunk új útjai es a községi gazdasági felügyelők. In: Magyarság, 1929. november 21. 15. o., Az eladósodott föld megmentése. In: Pesti Napló, 1931. január 18. 47. o.
[13] Köztelek, 1928. augusztus 12. 1373. o.
[14] Pesti Napló, 1928. július 13. 18. o.
[15] Pesti Napló, 1929. szeptember 22. 27. o.
[16] Budapesti Hírlap, 1931. március 10. 14. o., 1931. március 25. 17. o., Az Est, 1931. július 28. 16. o., Budapesti Hírlap, 1931. november 27. 2. o., Pesti Napló, 1931. május 10. 52. o.
[17] Budapesti Hírlap, 1932. október 22. 9. o., Az Est, 1932. október 23. 12. o., Pesti Napló, 1932. szeptember 25. 42. o.
[18] Katolikus Szemle, 1936. október. 663-664. o., Magyar Szemle, 1936. szeptember. 15-23. o., Magyar Szemle, 1937. november. 221-227. o.
[19] A csonka vármegye állattenyésztése. In: Fábián Sándor (szerk.): Magyar városok és vármegyék monográfiája 28. Szatmár, Ugocsa és Bereg K. E. E. vármegyék 1924-1938 (Budapest, 1939) 150–162. o.
[20] Új Magyar Munkás, 1940. szeptember 21. 5. o.
[21] Magyarország tiszti cím- és névtára 1941.568. o.
[22] Debreceni házát (Könyök u. 4.) 1943-ban adta el. Debreczen, 1943. március 28. 10. o.
[23] Köztelek, 1944. november 5. 794. o. és 1944. november 12. 802. o.
[24] Dr. Nagy József: Hámán Kató. Az Egri Pedagógiai Főiskola évkönyve VIII. Eger, 1962. 369. o.
[25] (Hajdu-Bihar megyei) Néplap, 1951. március 6. 1. o., Mezőgazdasági Értesítő, 1954. július 20. 608. o., Népszabadság, 1966. szeptember 4.10. o.
[26] Peremváros, 1965. június.
[27] Budapest XII. kerületi polgári halotti anyakönyv, 1630/1966. (1966. szeptember 1.) és Budapest X. kerületi polgári halotti anyakönyv, 1501/1971.
[28] BFL XV. 37. d. 329. 150.234. hrsz.
[29] Világosság, 1947. január 5. 1. o.
[30] Budapest XVIII. kerületi halotti anyakönyv, 167/1958.
[31] BFL XXIII. 118. 1950. választói névjegyzék
[32] BFL XXIII. 119. 1954. választói névjegyzék
[33] Magyar Nemzet, 1968. február 20. 8. o.
[34] Magyar Nemzet, 1968. november 12. 14. o., Esti Hírlap, 1978. április 1. 10. o.
[35] Autó-Motor, 1977. június 6.
