A Nemcsics Emlékház és Szinország Galériában 2024. szeptember 11-én nyílik a Nagy Imre Gyula utóbbi években készült alkotásaiból összeállított kiállítás. A Nemcsics Antal művészetével rokonságot mutató művész munkásságát Dévényi János festőművész 2019-ben így mutatta be:
… Nagy Imre Gyula képei szervesen illeszkednek a magyar geometrikus művészet fővonalába, egyéni hangvételük az újdonság erejével hat a nézőre. … A látható formák és színek együtteséből feltárul előttünk a körökből, körszeletekből és ezek metszéseiből építkező sűrített festői világ.
Nagy Imre Gyula művészet iránti rajongása, tehetsége és elkötelezettsége már egészen fiatal korában megnyilvánult. Megragadta őt a művészet csodálatos kifejező ereje és az a művészi teremtő képesség, amelynek révén valódi remekművek születnek. Lehetőségei szerint különböző rajziskolákban és művészeti körökben szerzett elméleti alapokat és gyakorlati ismereteket. Tanulmányozta a múzeumok remekműveit, megismerte a modern művészet kiemelkedő eredményeit, és céltudatosan fejlesztette művészi képességeit. Mestere volt a legendás hírű rajztanár Fischer Ernő festőművész, rajzi tanulmányainak elmélyítésében pedig fontos szerepe volt a realista köztéri szobrászat jeles képviselőjének Tóth Béla szobrászművésznek, és művészi szemléletének kialakítását Butak András grafikusművész útmutatásai segítették. A kilencvenes évek elejétől már professzionális művészként tagja lesz a … Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, belép a Magyar Festők Társaságába, és alapító tagja, majd később elnöke az 1998-ban létrejött Újpesti Művészek Társaságának. Ebben az időszakban szervezője volt az újpesti tárlatoknak, és mind a mai napig számos kiállítás megrendezésében létrehozásában aktív szerepet vállal. … később tagja lesz a Képző és Iparművészek Szövetségének.
A 21. századi harmadik technikai forradalom által létrejött posztmodern világban a vizuális kommunikációnak és a modern művészet-tudomány alkalmazott eredményeinek óriási jelentősége van mai társadalmunk életében. Az ezredforduló utáni évek fokozatosan megérlelték Nagy Imre Gyulában a belső változás igényét, és alkotásaival egyre inkább a konstruktív geometrikus művészet vonzáskörébe került. A különböző egyenessel határolt elemek művészi feldolgozása után az ellipszis és kör mint kifejezési forma érdeklődésének középpontjába került. A kör nem más mint a nap szimbóluma. A nap a világmindenséget, az isteni tökéletességet a téren és időn túlmutató megtartást és az örök életet jelképezi. … Ady Endre egyik versében írja „minden egész eltörött”. Nagy Imre Gyula most részlet motívumokból építkezik és addig forgatja, színezi, ragasztja és applikálja a formákat, amíg újra fel nem idézi bennünk a teljességet, az egészet, az eredendőt. Színvilágára jellemző a mértéktartó visszafogottság, kedveli a szürke és a sárga tört árnyalatait, más esetben viszont a fekete fehér drámai kontrasztját használja fel képeiben. … A képek a különböző elemek játékos variációjaként szemlélhetőek, amelyek eltérő hangsúlyokkal meghatározott szín és formarend szerint tagolódnak. Érdekli őt a rész-egész arányrendje, az állandóság és a változás összefüggése. … A képek többsége két részre osztható, azaz duális felépítésű tükrözött formarendre épül. Az alkotások a következő fogalmakkal jellemezhetőek: aranymetszés, ritmus, tisztaság, áttekinthetőség, aszimmetria, rend, harmónia, lehatároltság. Ahogy Maurice Ravel Bolero című zenekari műve néhány hangsor felhasználásával és egyre nagyobb zenekari kísérettel a hangerő fokozásával a teljes extázisig erősíti fel a hangzást, Nagy Imre Gyula a képzőművészet formanyelvén a képsorozatokkal ugyanerre tesz sikeres kísérletet.
