Mayerffy Xavér Ferenc

MAYERFFY XAVÉR FERENC

(Pest, 1776 – Pest, 1845) sörfőzőmester, szőlész

A család német területről, Bajorországból vándorolt be, édesapja 1796-ban magyar nemesi címet kapott. Ferenc 1799-től bérelte Szent Lőrinc pusztát. Itt komlótelepet (a sörfőzés alapanyaga) és virágzó gazdaságot, a róla elnevezett Ferihegyen pedig szőlőfajta-gyűjteményt létesített. A tehenészet mellett  fácánosa és őszibarackosa is híres volt. Pest-Budán sörfőzőházakat működtetett. Mayerffy megbecsült polgára volt Pestnek és Budának: vármegyei táblabíró, a Pesti Lövészegylet főlövészmestere, kiváló céllövő volt.

Lótenyésztőként, kiváló lovasként támogatta a lósport meghonosítását Magyarországon. Széchenyi István gróf barátja volt, művelt, sokoldalú iparos, vállalkozó, országos nevű gazda.

A közügyeket bőkezűen támogatta: a Pesti Magyar Színház létrehozását, az 1838-as árvíz károsultjait, Szent Lőrinc pusztán a ma is látható kápolna felújítását. Nevét a Ferihegy őrzi, mely inkább fennsík, mint hegy, viszont 1950 óta otthona a polgári repülésnek, hisz itt található a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér.

TUDTAD-E, HOGY…

… a Szent Lőrinc-kápolna harangján a Mayerffy család tagjainak neve áll?

AGrassalkovich család 1762-ben építtette a Szent Lőrinc pusztai majorságban a Szent Lőrinc kápolnát. Az épületet bérlő Mayerffy család felújíttatta, és új harangot készíttetett, melyen a családtagok neve is szerepel. A harang az épülettel együtt túlélte az elmúlt, viharos századokat, és a mai napig a toronyban van. Mindenki meghallgathatja a vasárnapi misére hívó hangját a Szent Lőrinc és a Gloriett lakótelep között álló épület környékén.

… honnan ered a Ferihegy név? 

Ferihegy elnevezése  az egykori tulajdonos keresztnevének becézett alakjából ered.  A területen Mayerffy szőlőültetvényt hozott létre, és új fajtákat nemesített akkor, amikor a magyar szőlőkultúra hanyatlásnak indult. 

… a lőrinci birtok nemcsak társasági események színhelye volt, de még az uralkodó is ellátogatott ide? 

1820-ban Szent Lőrinc Pusztán, Mayerffy mintagazdaságának területén az uralkodó számára gazdasági bemutatót rendeztek. Az eseményről a Hazai és Külföldi Tudósítások c. lap is beszámolt. A tehenészet mellett fácánosa is híres volt, mindemellett őszibarack-termesztőként is tevékenykedett. A Szent Lőrinc pusztai majorságban – Szemere Miklóst majd 80 évvel megelőzve – lövőcsarnokot állíttatott, ahol rendszeresen tartott díjlövészetet, 1828-ban még táncos programot is rendezett az úri közönségnek. Gyakoriak voltak a falkavadászatok is.

… A pesti Duna-parton saját sörfőzőházat építtetett, s innen látta el Budát is sörrel?

1820-ban a sörfőzés jogát öccsére ruházta, ő maga pedig a Sas-hegyen létesített szőlőiskolát. Sas-hegyi birtokának egy részén alapították meg az Országos Szőlőiskolát. Ebből fejlődött ki a mai Kertészeti és Szőlészeti Főiskola.

Megosztás Facebook-on
Megosztás Twitter-en
Cikk elküldése email-ben

FENNTARTÓ

Pestszentlőrinc - Pestszentimre

TÁMOGATÓK

Nemzeti Kulturális Alap logó
Magyar Művészeti Akadémia
Örökségünk

Tomory Lajos Múzeum – Minden jog fenntartva.