Ez a kártyapakli Malév-mintás hátoldala alapján az 1957-től 1968-ig terjedő évekből eredeztethető.
A magyar kártya Magyarországon az 1840-es évekig bécsi mintát követett, és elsősorban az arisztokrácia, a katonaság, a polgárság, a diákság játszott vele. A XIX. század közepétől kezdett a magyar kártya tömegesen elterjedté válni, felváltva a német sorozatjelzésű soproni- és magyar-képes kártyát, a francia jelzésű bécsi-képes kártyát és a szintén francia jelzésű tarokk-kártyát. A szakirodalom Schneider Józsefet tekinti a magyar kártya (vagy Tell-kártya) feltalálójának, aki az 1820-as évektől kapott pesti polgárjogot és 30 éven át dolgozott kártyafestőként a Kiskereszt utcában.

