LÓNYAY MENYHÉRT
(Nagylónya, 1822 – Budapest, 1884) politikus, pénzügyminiszter, miniszterelnök
Jogot tanult. Több külföldi útjára elkísérte Széchenyi Istvánt, akit élete végéig mesterének tekintett. A 48-as szabadságharc után külföldre kellett menekülnie. Párizsba ment, és pénzügyi ismereteit intenzív tanulással gyarapította. 1850-ben térhetett haza. Később újra politizálni kezdett, országgyűlési képviselő lett, Deák Ferenc híve. Párizsban szerzett, itthon kiemelkedő közgazdasági ismereteit pénzügyminiszterként hasznosította.
Karrierje csúcsaként 1871-ben miniszterelnökké nevezte ki az uralkodó, Ferenc József.
Miután visszavonult, 1872–73-ban birtokot vásárolt Szent Lőrinc pusztán. Itt 11 szobás villát épített. Az épület ma is áll a Szil utcában. Élete vége felé egyre több időt töltött itt. Neki köszönhető, hogy Lőrincen (villájának közelében) vasútállomást építettek. Ma emlékét egykori nyaralója és a Lónyaytelep őrzi.
TUDTAD-E, HOGY…
… a politikai okból való kivándorlást emigrációnak nevezik?
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után sokan külföldre menekültek (emigráltak), őket nevezzük emigránsoknak, közéjük tartozott Lónyay Menyhért is. Azért kellett menekülnie, mert a magyar kormányban államtitkárként dolgozott. 1850-ben hazatérhetett, itthon alapító tagja lett gazdasági egyesületnek, biztosítónak, banknak. 1861-től kapcsolódott be ismét a politikába mint országgyűlési képviselő és Deák Ferenc híve.