A mai Bartók Lajos utca és Margó Tivadar utca sarkán lévő telket 1926. július 26-án Walter László (1896–1930) kereskedő – akinek üzlete az Állami lakótelepen volt – vásárolta meg, másik két, a Bartók Lajos utca mentén szomszédos telke mellé, melyekre már 1925–1927 között üzletet, istállót, lakást, faaprítót épített.
Walter László 1930 végén bekövetkezett halála után ingatlanait édesanyja, özv. Walter Mihályné Vass Erzsébet, és két testvére, Walter József és Marx Antalné Walter Mária örökölte. Az örökösök 1932 szeptemberében egyeztek meg a terület megosztásáról, a saroktelket dr. Walter József pénzügyi fogalmazó kapta, aki 1932. szeptember 6-án adta be kérvényét emeletes villája felépítésére.[1]
A főhomlokzatával a Rákóczi (ma Margó Tivadar) utcára néző villa terveit Réhling Alajos építőmester és egy Román nevű mérnök szignózta. A földszinten volt a hall, az összenyitható ebédlő és szalon, a cselédszoba és a konyha, az emeleten két gyermekszoba (háló és nappali), szülői háló, fürdőszoba és egy nagyméretű terasz kapott helyett. A két szintet impozáns lépcsőház kötötte össze.
Walter József Sándor 1897-ben született Munkácson. Korábbi díjnoki állásából 1922 júniusában nevezték ki a debreceni pénzügyigazgatósághoz pénzügyi fogalmazóvá. A következő hónapban feleségül vette Győre Izabella debreceni zenetanárnőt, házasságukból három gyermek született. 1929-ben még Debrecenben segédtitkár, majd Budapestre helyezik. 1935-ben titkár, ekkor már pestszentlőrinci villájában élt és támogatta az Állami lakótelepi katolikus templom építését. 1941-ben miniszteri osztálytanácsosi címet kapott és kitüntették a Nemzetvédelmi Kereszttel.[2] Élénken részt vett a helyi – különösen az államtelepi – közéletben, több ünnepi beszédet, előadást is tartott.
A villa lakója volt Walter Józsefen, a feleségén és gyerekein kívül húga, Walter Mária óvónő. Ő 1924-ben ment férjhez Marx Antal szekszárdi törvényszéki irodaigazgatóhoz, akinek négy gyermeket szült. Tíz év után hagyta ott a férjét, és költözött gyermekeivel bátyja házába, majd hamarosan megözvegyült.[3]
1950-ben már négy értelmiségi család lakta a villát, melyet – mint bérházat – 1952-ben államosítottak Walter Józseftől. A Walter-villát 1978 körül, az Állami lakótelep szanálásával együtt bontották le.
Pápai Tamás László
Tomory Lajos Múzeum
2022. október 1.
[1] Pestszentlőrinci építési jegyzékek, 1932/I/368.
[2] Budapesti Közlöny, 1922. június 29. 1. o., Magyarság, 1922. július 14. 8. o., Nemzeti Újság, 1929. május 5. 18. o., Debreczeni Újság, 1929. október 3. 8. o, Nemzeti Újság, 1935. június 25. 11. o., Budapesti közlöny, 1941. július 5. 1. o. és 1941. november 4. 17. o.
[3] Walter Mária mellett kibontakozik mostohafia, ifjabb Marx Antal tragikus sorsa is: Szekszárdon született, apja törvényszéki irodaigazgató volt. Édesanyját, Risztó Erzsébetet páréves korában, 1923-ban elvesztette. Ezt követően apja új házasságában élt, melyben négy féltestvére született. 1930 körül a pestszentlőrinci Vörösmarty utcába költöztek. 1934-ben mostohaanyja a féltestvéreivel különköltözött, Marx Antal pedig az Állami lakótelepen bérelt lakást. Az apa a fiút 1935 áprilisában megfigyelésre a budakeszi tüdőszanatóriumba vitte, ahol 10 napot töltött. Miután kórházi ápolást nem igényelt, felszólították az apát, vigye haza a gyereket. Marx Antal a kórházból eljövet a budakeszi végállomáson hagyta a fiút, aki végül a helyiek és a rendőrség segítségével jutott haza. 1935 novemberében mostohaanyja címéről jelentették be az eltűnését. Végül egy rablógyilkosság tett pontot az ifjú Marx életének végére. 18 évesen Hajdúszoboszlón volt munkás. Onnan utazott volna haza Pestszentlőrincre, amikor 1939 novemberében a szoboszlói vasútállomáson a pénzéért elvágták a torkát. A debreceni kórházba szállították, ahol egy hónap múlva elhunyt.
Magyarország, 1935. április 16. 1. o. és Orosházi Friss Hírek, 1939. november 17. 4. o.
