140 éve született Dora József. Már egyetemi évei alatt is Pestszentlőrincen élt. 1921-től látta el Soroksárpéteri községi orvosi tisztét. 1924-ben ismét Pestszentlőrincre költözött, ahol a Kubinyi Imre utcában felépítette villáját. 1930-tól halálig volt a község, majd város tisztiorvosa.
Dora József 1886. május 9-én született a Baranya megyei Kiskőszegen (ma Batina, Horvátország). Apja a bezdáni születésű Dora Péter molnár, anyja a batinai Merscher Magdolna volt. Középiskolába 1897–1901 között a zombori állami főgimnáziumban, 1901–1902-ben a bajai római katolikus főgimnáziumban, 1902–1904-ben ismét Zomborba járt, majd 1904–1905-ben Dr. László Mihály budapesti nyilvános főgimnáziumában tett érettségi vizsgát. 1905-től a Budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem orvostanhallgatója lett, 1911-ben abszolvált. 1911 nyarán a szabadkai közkórház belgyógyászati osztályán volt gyakornok, majd 1912. január 1-jétől 1914. augusztus 1-jéig dr. Simonyi Géza községi orvos mellett volt a betegsegélyező pénztár orvossegédje Pestszentlőrincen.
Neve már 1908-ban felbukkant a helyi sajtóban, ekkor Prokopp Sándorral közösen főrendezője volt a kispesti egyetemi hallgatók báljának.[1] 1912-ben a szentlőrinci tenisztársaság rendezett ismerkedési estet a Tündérkertben, ezt követően a társaság vigalmi bizottságának tagja lett dr. Dora József is.[2] 1913 első félévében befejezte egyetemi tanulmányait,[3] és az 1913-ban alakult Pestszentlőrinczi Athletikai és Football Club kluborvosa lett.[4]
1914. szeptember 1-jén vonult be katonának, mint egészségügyi hadnagy, 1918 őszéig harctéri szolgálatot teljesített. 1918-ban, szolgált a 18. kórházvonaton, majd a 4. gyaloghadosztály kötelékében. Harctéri szolgálatáért arany érdemkereszttel tüntették ki.
1916-ban még mindig csak orvosjelölt, amikor kispesti lakosként feleségül vette Berényi Margitot. A férj tanúja Simonyi Géza pestszentlőrinci orvos, a feleségé Szurmay Sándor kispesti méhész volt.[5] Fiúk, Péter Budapesten született 1917. szeptember 29-én.[6]
1918. október 1-jén tizenkét hét tanulmányi szabadságot kapott és ismét beiratkozott a Budapesti Tudományegyetem orvostudományi karára, ahol többek között Verebély Tibor tanította. Egyúttal a 1918. szeptember 25-től az Országos Munkásbiztosító Pénztár kezelőorvosai is lett Pestszentlőrincen. az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság alatt is Pestszentlőrincen élt.
1919. augusztus 1-től Soroksárpéterin lakott – a mai Pestszentimre, Címer utca 77. szám alatt – és pénztári kezelőorvosként dolgozott. 1919. április 11-én első, 1920. június 10-én második, 1920. november 18-án harmadik orvosi szigorlatát is letette. Habár a diploma kiadását egy évi kórházi gyakorlathoz kötötték, Dóra József a katonai szolgálat következtében szenvedett nagyobb mérvű tanulmányi veszteségre való tekintettel kórházi gyakorlati évének kötelező kitöltése nélkül megkapta diplomáját 1920. november 29-én.
1921. június 3-ától Soroksárpéteri községi orvosa (Soroksár község másod orvossa) lett. Társadalmi szerepet is vállalt, 1921-ben MLSz tanácstag-jelölt a Soroksárpéteri TK jelölésében, 1922–1924 között a nemzetgyűlési képviselő-választók állandó névjegyzékének összeíró küldöttségének tagja.[7] 1922. március 19-én Budapesten megszületett második gyermeke, Dora Márta Piroska.[8]
1924 nyarán megvásárolta dr. Simonyi Gézától a pestszentlőrinci Kubinyi Imre utca 2. (ma Kubinyi Imre utca 4.)[9] számú telket és a rajta álló házat, melyet két udvari szobával toldott meg és miután 1925-ben elkészült az építkezés, a Dora család átköltözött ide.[10]
1924. március 6-tól Pestszentlőrinc ügyvezető orvosa.[11] 1925 júniusában a megalakuló Kispesti Szülésznők Fiókegyesületének (Országos Magyar Bábaegyesület Kispesti Fiókja) alelnökévé választották.[12] Ellenőrző orvosa volt a Kispesti Önkéntes Mentőegyesületnek, és mint községi tisztviselő, tagja a pestszentlőrinci képviselő-testületnek:[13] „Dr. Dóra József a legmelegebb szívű emberbarát és kitűnő orvos”.[14]
1927 májusában megalakult az Országos Stefánia Szövetség anya- és csecsemővédő pestszentlőrinci fiókja, ügyvezető igazgató Dóra József volt, míg feleségét számvizsgálóvá választották.[15]
1927 nyarán lakóházát Straubinger József pestszentlőrinci kőművesmesterrel villaszerűvé alakította: 159 m2-en úri és gyermek- és hálószoba, ebédlő, cseléd- és előszoba, fürdőszoba, WC, konyha, valamint rendelő és várószoba alkotta a lakást.[16] „Dr. Dóra József szentlőrinci községi ügyvezető főorvos, mint említettük a Kubinyi-utca 2 szám alatti régi rendelőjét újonnan alakítja át. Rendeléseit az átalakítás ideje alatt is ezen házban végzi.”[17]
1927 decemberében Budapesti Kereskedelmi Betegségi Biztosító Intézet valamint az Újpesti Tüdő és Veteránbetegek Gondozójának pestszentlőrinci szerződtetett orvosává nevezték ki.[18]
1927-ben a Szentlőrinci FC kluborvosa, 1928-ben a Szentlőrinci AC tiszteletbeli elnöke, 1930 januárjában az SzNSE, 1930 decemberében az SzRTC, 1934-ben a Pestszentlőrinci Önkéntes Tűoltó és Mentő Egyesület, 1936-ban a Pestszentlőrinci Jótékony Egylet orvosa lett.[19] 1934-ben fiával együtt játszott az orvosok és diplomások labdarúgó mérkőzésén az SzRTC-pályán, ő volt az orvosok csapatkapitánya.[20]
1928-ban bekerült az újonnan alapított Pestszentlőrinci Hírlap szerkesztő bizottságába – melynél az első években kiadóként is szerepelt. 1930-ban alelnöke volt a „Huba” Pestszentlőrinci Polgári Lövészegyesületnek, 1934-től ügyvezető alelnöke a lőrinci Úri Kaszinónak.[21] 1931-ben a Pestszentlőrinczi Hitelszövetkezet igazgatósági tagja, az Országos Orvosszövetség kispesti fiókosztályának elnöke („a világ legbályosabb (sic!) embere”) lett.[22] Ugyanakkor 1931-ben – míg a család ebédelt – az irodájában egy betörő és kifosztotta az iratszekrényt.[23]
1929-ben intenzíven képezni kezdte magát. Januárban egyhetes belgyógyászati továbbképzésen vett részt, júniusban sebészet, szemészet, szülészet, nőgyógyászat orvosi továbbképző tanfolyamot végzett. 1929 szeptemberében tisztiorvosi képzéséhez a képviselő-testület 1600 tanulmányi segélyt szavazott meg a számára, 1930-ban Dora József a kilenc hónapos tisztiorvosi tanfolyamon nyert képesítést.[24] „A község elöljáróságának kívánságára Dr. Dóra József ügyvezető orvos is jelentkezett erre a tanfolyamra és felvétele érdekében a község elöljárósága hivatalosan is közbelépett és közérdekű szempontokkal indokolta a felvétel szükségességét. […] Közegészségügyi tekintetben számtalan olyan kérdés merül fel, amelyeknek helyes és szakszerű megoldása tisztiorvosi képesítést igényel. Községünkben több mint 20 magánorvos folytat orvosi gyakorlatot és ez a körülmény is szükségessé tette, hogy a község főorvosa tisztiorvosi képesítéssel rendelkezzék. Ezek az indokok szolgálhattak okul arra, hogy a tanfolyamra községünk ügyvezető orvosa is felvétetett.”[25]
1930 őszén Budapesten patkányirtási szakértekezletet tartottak. „Dóra József pestszentlőrinci községi orvos Pestszentlőrinc képviseletében szólalt fel. Felhívta a figyelmet a pestszentlőrinci szeméttelepre, amely elárasztja az egész környéket patkánnyal. Az volna a leghelyesebb, ha ezt a szeméttelepet teljesen eltakarítanák.”[26]1936-ban előbb városi ügyvezető orvos volt, majd július 1-jén magyar királyi tisztorvossá is kinevezték.[27]
1939 szeptemberében a pestszentlőrinci honvédkiegészítő parancsnokság állandó sorozóbizottságának tagja, 1940-ben a Magyar Családvédelmi Szövetség Házassági Tanácsadó és Gondozó helyi állomásának egészségügyi rész vezetője, 1941-ben az Országos Egészségvédelmi Szövetségnek társelnöke volt.[28]
Az 1940-es években a fertőző betegségek és a tej vizezésének megelőzése érdekében rendszeresen tartott tejrazziákat. Már kezdettől ellátta a polgári és középiskolák tanulóinak egészségügyi felülvizsgálatát, 1934-től egészségtant (havi 1-3 óra) tanított a kereskedelmi középiskolában, előadásokat tartott gyerekeknek, felnőtteknek. Például 1941 februárjában az Országos Tuberkulózis Hét keretében beszélt a gümőkórról és a Tuberkulózis Elleni Országos Szövetség tevékenységéről.[29]
1941. májusában Dóra József tisztiorvos és Horn Nándor magántisztviselő kijárta a pestszentlőrinci közgyűlésnél, hogy szülőfalujuknak, Kiskőszegnek országzászlót adjanak. Az ünnepélyes átadásra 1941. június 1-jén került sor. „A díszebéd alatt […] dr. Dóra József, a Kiskőszegről Pestszentlőrincre elszármazott vendég szólalt fel, mondott felköszöntőt. Mint volt kiskőszegi üdvözölte a pestszentlőrincieket a régi otthonában, mint új pestszentlőrinci üdvözölte régi otthonát.”[30]
A magyar királyi tisztiorvosi hivatal 1942-ben a Herrich Károly (ma Városháza) utca 16. szám alatt, vagyis a városházán, 1944-ben pedig a Batthyány Lajos utca 86. szám alatt működött.[31] A II. világháború követően dr. Dora József a tisztiorvosi hivatalt a saját házában (Kubinyi Imre utca 4.) indította újra, 1945. március 1-jén már ismét működött.[32] A hivatalt Dora saját házából 1947 szeptemberében helyezte át a Batthyány Lajos utca 78. alatti városi melléképületbe.[33]
Dóra József 1945-ben belépett a Szociáldemokrata Pártba, és a pestszentlőrinci szervezet vezetőségi tagja volt és továbbra is a képviselő-testület tagja maradt. Elnöke volt a Vöröskereszt pestszentlőrinci szervezetének is.[34] 1946-ban bejelentette a szülőotthon és a mentőállomás megszervezését. 1948-ban tisztiorvos és rendőrorvosként tüntették fel a telefonkönyvben.[35] 1948. május 1-jén Galgahévízen este 18 órakor hirtelen hunyt el szívbénulásban, a pestszentlőrinci öreg temetőbe temették.[36]
Pápai Tamás László
Tomory Lajos Múzeum
2026. március 6–11.
(Kutatás 2025. november 20. – 2026. március 11.)
A cikk kutatószolgálati megkeresésből született. Dora Márta hagyatékáért (képek, családi iratok) köszönetet mondunk Bárdossy Csanádnak.
Legenda a halpaprikásról:
Dora József híres volt a halpaprikásáról, melyre többször meghívta ismerőseit, a település vezető embereit. Így például 1934-ben az Úri Kaszinó „Buday-vacsoráján”[37], 1935 nyarán, amikor a Magyar Jövő Szövetség pestszentlőrinci szervezetének alakuló közgyűlése után hívta meg a vendégeket a specialitására, illetve 1938. november 10-én a Pestszentlőrinci Úri Kaszinó ünnepi vacsorájának egyik fogása volt a tisztiorvos által saját kezűleg elkészített kitűnő halpaprikás.[38]
De a helyi sajtó által megörökített legemlékezetesebb halpaprikását 1927 nyarán készítette el:
„[…] mindenekelőtt dr. Dora József községi ügyvezető orvos hőstettéről lesz szó, aki ha halottakat nem is tud támasztani (nem ment el a jó dolga!), ahoz mindenesetre ért, hogy nem élő halakból eleven halpaprikást tud csinálni.
De tartsunk sorrendet. Dr. Dora József úgyis mint szalma, úgyis mint Kuszenda Lajos barátja, a múlt hét egyik napján a főjegyző vendége volt, ebédre. Revansálni akarván magát, amit házilag – szalma létére – nem tehetett meg, másnap estére saját készítményű halpaprikásra hívta meg Kuszenda Lajost és néhány közös barátjukat a szemeretelepi Szólády-vendéglőbe. Ügyvezető orvosunk t. i. azt képzeli magáról, hogy ő csinálja – ó! ne tessék rosszra gondolni: nem a spanyolviaszkot, hanem a világ legjobb halpaprikását. A meghívottak kikötötték, hogy csakis élő halból szabad a paprikást csinálni. Dr. Dora megesküdött és az urak hittek. Dr. König Zoltán, szemeretelepi orvos öccse vállalkozott, hogy megvásárolja az élő halakat a budapesti vásárcsarnokban. Éltek is a halak, mikor korareggel megvette őket, de bizony, mire megérkeztek Szemerére, a szegény pikkelyes lények kiszenvedtek. Elképzelhetni, mi lett belőlük a kánikulai hőségben estére, mire dr. Dora József vendégeivel kiérkezett, hogy elkészítse a világ legjobb halpaprikását. Nem mondjuk, hogy oszlottak-bomlottak, de egy kis szaguk – pardon illatuk – már volt. De mire való a fűszer, a szegedi paprika? És ha egy orvos bőrhántással el tudja tüntetni a szeplőt az arcról, nem is kell orvosnak lenni ahoz, hogy eltüntessünk egy kis kánikulai halszagot. De minek szaporítani a szót? Dr. Dora József halpaprikása a világ legjobb halpaprikása lett, csak egy kicsit túlságosan paprikás volt, de annál jobban ízlett a vendégeknek. Csak egy dolog tűnt fel, hogy dr. Dora József a készítő, meg sem kóstolta az asztalnál. Mikor megkérdezték tőle, miért nem eszik belőle, azt mondta, hogy – mint minden szakács és szakácsnő – jóllakott a szaggal. És hogy ezzel a színigazságot mondta, azt Manó bácsi ezennel megerősíti.”[39]
[1] Kispest-Szentlőrinczi Lapok, VIII. évf. 11. sz. 1908. március 15. 3. o.
[2] Pestszentlőrincz, III. évf. 28. sz. 1912. július 7. 2. o.
[3] A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem almanachja az MCMV-MCMVI. tanévre. Budapest, 1906., A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem almanachja az MCMXII-MCMXIII. tanévre. Budapest, 1913.,
[4] Kispest-Szentlőrinczi Lapok, XIII. évf. 15. sz. 1913. április 13. 3. o. A klub alelnöke Simonyi Géza pestszentlőrinci orvos volt.
[5] Kispesti polgári házassági anyakönyv, 242/1916.
[6] Dora Péter (1917–1999) szintén pestszentlőrinci orvos volt. Halálig a Kubinyi Imre utca 4. lakója volt. Városkép, 1999. február. 16. o.
[7] PML soroksárpéteri választói jegyzékek 1923–1924., Sporthírlap, XII. évf. 8. sz. 1921. január 27. 3. o., Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Hivatalos Lapja, XX. évf. 12. rendkívüli szám, 1922. március 16. 139. o., XXII. évfolyam 2. rendkívüli szám, 1924. január 8. 22. o.
[8] Dora Márta (1922–2003) 1929–1933-ban a rendessytelepi elemi iskolába, majd 1932–1935-ben a pestszentlőrinci polgári leányiskolába járt, melyet végül Zsámbékon fejezett be. 1936–1941-ben elvégezte a zsámbéki tanítónőképzőt. 1941–1945-ben hivatalnokként dolgozott a Kistextben, illetve a városházán. 1945-ben először az Állami lakótelepi napközi otthonban kezdett oktatni. 1946-től tanítónőként dolgozott a ganztelepi, illetve az Apponyi (ma Hengersor) utcai általános iskolában. Majd 1948-től 1960-ig a Kund utcai általános iskolában oktatott. 1951. augusztus 25-én férjhez ment Radics Ferenc gimnáziumi tanárhoz, és a VIII. kerületbe költöztek. 1952-ben a Pedagógiai Főiskola esti tagozatán földrajz-biológia szakos tanári oklevelet szerzett. 1960-tól 1977-es nyugdíjba vonulásáig a XV. kerületi Bocskai utcai iskolában tanított.
[9] A ház száma 1929-1930-tól Kubinyi Imre utca 4.
[10] Simonyi valószínűleg még 1923-ban épített ide egy háromszobás épületet. Pápai Tamás László: Pestszentlőrinci villatelep. Tomory Lajos Múzeum, Budapest, 2022. 93. o.
[11] Pestszentlőrinci Hírlap, IX. évf. 6. sz. 1936. február 8. 1. o.
[12] Kispest-Szentlőrinc, IV. évf. 27. sz. 1925. július 4. 3. o. 32. sz. 1925. augusztus 8. 2. o.
[13] Pesti Hírlap, XLVII. évf. 283. sz. 1925. december 15. 11. o., Kispest-Szentlőrinc, XXX. évf. 2. sz. 1926. január 9. 1. o., 4. sz. 1926. január 23. 1. o.
[14] Kispest-Szentlőrinc, XXX. évf. 7. sz. 1926. február 13. 1. o.
[15] Kispest-Szentlőrinc, XXXI. évf. 23. sz. 1927. június 4. 2. o.
„Dr. Dóra anya- és csecsemő intézeti főorvos havi 80 pengő tiszteletdíjban részesül, míg maga az intézet 1928-ra 2796 pengő segélyt kap.” 1927.szeptember 10. 1. o.
[16] Pestszentlőrinci építési jegyzékek, 1927/170.
[17] Kispest-Szentlőrinc, XXXI. évf. 24. sz. 1927. június 11. 3. o.
[18] 8 Órai Újság, XIII. évf. 296. sz. 1927. december 30. 5. o., Magyar Hírlap, XXXVI. évf. 297. sz. 1927. december 31. 6. o., Kispest-Szentlőrinc, XXXII. évf. 1. sz. 1928. január 7. 2. o.,
[19] Nemzeti Sport, XIX. évf. 15. sz. 1927. január 30. 3. o., XX. évf. 43. sz. 1928. március 2. 4. o., XXII. évf. 3. sz. 1930. január 5. 6. o., 254. sz. 1930. december 29. 5. o., Pestszentlőrinci Hírlap, VII. évf. 20. sz. 1934. augusztus 4. 2. o., Pestszentlőrinci Hírlap, IX. évf. 6. sz. 1936. február 8. 3. o.
[20] Pestszentlőrinci Hírlap, VII. évf. 13. sz. 1934. szeptember 15. 4. o.
[21] Pestszentlőrinci Hírlap, VII. évf. 17. sz. 1934. április 28. 1. o.
[22] Kispest-Szentlőrinc, XXXV. évf. 20. sz. 1931. május 9. 3. o., Központi Értesítő, LVI. évf. 31. sz. 1931. július 30. 524. o.
[23] Kis Újság, XLIV. évf. 50. sz. 1931. március 3. 7. o.
[24] Kispest-Szentlőrinc, XXXIII. évf. 38. sz. 1929. szeptember 21. 3. o., Pestszentlőrinci Hírlap, III. évf. 27. sz. 1930. július 4. 3. o., Budapesti Közlöny, LXIV. évf. 247. sz. 1930. október 28. 1. o.
[25] Pestszentlőrinci Hírlap, III. évf. 3. sz. 1930. január 17. 3. o.
[26] Magyarország, XXXVII. évf. 240. sz. 1930. október 22. 7. o.
[27] Pestszentlőrinc közgyűlése 1936 februárjában választotta meg élethossziglan az ügyvezető tisztiorvosi állásra. A magyar királyi tisztiorvosok rendszerét szintén 1936 februárjában vezették be, ők állami tisztviselők lettek. Pestszentlőrinci Hírlap, IX. évf. 6. sz. 1936. február 8. 1. o., Magyarország, XLIII. évf. 40. sz. 1936. február 18. 11. o., Budapesti Hírlap, LVI. évf. 149. sz. 1936. július 2. 6. o.
[28] Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Hivatalos Lapja, XXXVII. évf. 37. sz. 1939. szeptember 14. 529. o., Városok Lapja, XXXV. évf. 12. sz. 1940. június 15. 148. o., Pestszentlőrinci Újság, XV. évf. 6. sz. 1941. február 8. 1. o.
[29] Pestszentlőrinci Újság, XV. évf. 8. sz. 1941. február 22. 2. o.
[30] Mohácsi Hírlap, XXX. évf. 23. sz. 1941. június 8. 2. o.
[31] Baross Endre – Takács József (szerk.): Magyarország közhivatalainak cím- és adattára, 1942. 866. o., Pestszentlőrinci Újság, XVIII. évf. 3. sz. 1944. január 15. 2. o.
[32] Városi Értesítő, I. évf. 1945. március 10. és 1945. június 10. 6. o.
[33] Szabad Lőrinc, III. évf. 38. sz. 1947. szeptember 28. 4. o. és 41. sz. 1947. október 19. 4. o.
[34] Budapesti közéleti névmutató 1945-1950 II. Budapest, 1988. 51. o.
[35] A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betűrendes távbeszélőnévsora 1947. január (Budapest) 36. o.
[36] Szabad Lőrinc, IV. évf. 19. sz. 1948. május 9. 3. o.
[37] „Buday Aladár, a pestszentlőrinci úri kaszinó tekepályáján ötvenszer ütött kilencet. Ez a nem gyakran hallott teljesítmény az egész kaszinó érdeklődése melleit történt s ennek megünneplésére a kaszinó Tekebizottsága Buday vacsorát rendezett, melyet az elmúlt szombaton tartottak igen szép számú és lelkes résztvevőkkel. A vacsora maga speciális volt. Halpaprikás, mely ugyan megszokott és nem épen ritkaságszámba menő étek, de ez a halpaprikás minden más paprikásokat felülmúlt abban, hogy ez dr. Dora-módra készült s községünk közkedveit főorvosa tevékenyen is közreműködött annak »létrehozatalában«. Később ugyanilyen tevékeny módon a »megsemmisítésében« is.” Pestszentlőrinci Hírlap,VII. évf. 34. sz. 1934. szeptember 8. 3. o.
[38] Nemzeti Figyelő, IX. évf. 27. sz. 1935. július 7. 5. o., Pestvidéki Élet, II. évf. 46. sz. 1938. november 17. 1. o.
[39] Manó bácsi közleményei. Pestszentlőrinci Újság, I. évf. 15. sz. 1927. augusztus 27. 2. o.
