Elérkezett az új tanév, ezért sorozatunk befejező részeként az iskolai viseletek történetét elevenítjük fel a Múzeumsarok tárgyainak segítségével.
Az iskolai viseletek közé nemcsak a sokunk által jól ismert iskolaköpenyek, hanem az egyenruhák és ünneplőviseletek is beletartoznak. Az intézmények használatukkal a diákok összetartozás-tudatát akarták erősíteni, valamint egyfajta egyenlőséget szerettek volna kifejezni vele. Az iskolai egyenruhák használata, amely az iskolai hagyományok ápolásának fontos részét képezte, a XX. század első felében terjed el Magyarországon.
Az ünnepi viselet egyik jellegzetes darabja a nagy, fehér csíkos kék gallérral díszített matrózblúz volt. A ruhadarab viselése az I. világháborút követő időszakban honosodott meg Magyarországon, amerikai mintát követve. Az ünnepi ruhát a lányoknak a sötét szoknya, fiúknak pedig a sötét nadrág tette teljessé.
Az iskolaköpeny viselése az 1950-es években terjedt el a hazai iskolákban. Bevezetését, az új, szocialista ideológia szolgálata mellett elsősorban a praktikum indokolta, hiszen a köpeny védte az alatta található ruhát. A kezdetben vászonból, majd az 1970-es évektől egyre inkább műszálas anyagból készült, sötétkék színű ruhadarabok eleinte egyszerű szabásúak voltak, az idő előrehaladtával azonban megjelentek az egyre divatosabb szabású darabok is. Viselésük az 1980-as években kezdett fokozatosan háttérbe szorulni, majd a ’90-es években végképp kiment az iskolai divatból. A legtöbb diák számára ma már csak a szülei, nagyszülei meséiből ismerős az iskolaköpeny, de ha szeretnék nekik megmutatni a közös múltunknak ezt a szeletét, jöjjenek el a Múzeumsarokba, ahol az iskolai egyenruhák és köpenyek mellett a 18. kerületi iskolák emblémáival díszített viseletelemekből (mandzsetta gombok, felvarrók, nyakkendők stb.) is láthatnak egy történeti ízelítőt.
