Száz évvel ezelőtt, 1926 augusztusában Gunszt Félix gépészmérnök nevével teltek meg a napi lapok. A Kőbányai Szövőgyár igazgatója a pestszentlőrinci Gyöngyvirág utca egyik villájában lakott, amikor sikkasztás miatt elrendelték a letartóztatását…
Gunszt Félix[1] 1886. december 28-án született Temesváron. Apja, Gunszt Márton a Nagy-Kikindai Gőzmalom Részvénytársaság főkönyvelője, majd a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat irodafőnöke volt. Gunszt Félix 1892-ben kezdte tanulmányait a budapesti evangélikus elemi iskolában, 1896-tól főreáliskolába járt Budapesten és Székelyudvarhelyen. 1901-től a budapesti Magyar Királyi Állami Felső Ipariskolában folytatta tanulmányait, gépészmérnöknek, bánya- és kohómérnöknek tanult. 1907-től a Műszaki Lap szerkesztőségének tagja volt, illetve magánmérnökként dolgozott. 1909-től műszaki vállalkozóként (Gunszt és Székely) indított céget. 1910-ben ventillátor-gyárat alapított. 1910. április 19-én Budapesten vette feleségül Weisz Malvint (1874–1945).[2]
(Kép forrása: www.slektsdata.no)
1920-ban a „Duna–Rajna” Kereskedelmi Részvénytársaság műszaki igazgatója lett, bekerült az Óbudai Fehérítő-, Festő- és Impregnáló Gyár Rt., valamint a Gerő és Weiss Rt. felügyelőbizottságába.
Gunszt Félix mérnök hamarosan a Kőbányai Szövőgyár Rt. igazgatója lett. A gyárat 1923-ban alapította Bárány Oszkár textil-nagykereskedő, az üzemet (X. Szállás u. 8.) folyamatosan bővítették.[3]
„Gunszt Félix már előzetesen több hasonló üzem vezetője volt és amikor a Kőbányai Szövőgyárat berendezték, őt szemelték ki igazgatójává. Működése ellen nem merült fel kifogás és az igazgatóság által elrendelt revíziók minden évben a gyár korrekt vezetését bizonyították. Az eddigi revizor most szabadságra ment és helyébe egy újabb került, akit dr. Gazda Györgynek hívnak. Az új revizor mérlegkészítés szempontjából a gyár egész könyvvezetését alaposan megvizsgálta már éppen munkája vége felé ért, amikor a vállalat egy cseh származású üzemvezetője bizalmasan közölte Bárány Oszkárral, a részvénytársaság alelnökével, hogy van még egy titkos könyv is, amely eddig nem jutott a revizor kezébe és amelyben igen bizalmas adatok lehetnek feljegyezve. Bárány erre a részvénytársaság pénztárosát, aki nyugalmazott alezredes, megkérdezte a dolog felől. A pénztáros előbb múltjára hivatkozott, a szubordinációra, végül is elmondotta, hogy valóban van egy könyv, amelyet azonban nem adhat elő, mert felettese, Gunszt Félix szigorúan megparancsolta neki, hogy csak az ő kezébe adhatja. Saját maga is különösnek tartotta a dolgot, de hát parancs, parancs, — mondotta — és ezért, nem szólt eddig róla semmit sem. Most azonban mégis elővette a könyvet és átadta Bárány Oszkárnak, aki viszont a revizornak továbbította. A könyv átvizsgálásánál furcsa dolgok derültek ki. A feljegyzések szerint Gunszt Félix a gyár munkásainak, de másoknak is az ott készült, áruból kisebb-nagyobb tételeket eladott és az ezekből befolyt pénzt, jegyezte fel pontosan titkos könyvében. Az ilyen módon jogtalanul eladott holmik árát pedig saját magának tartotta meg. A sikkasztásairól vezetett könyv adatai szerint félmilliárd koronára rúgott az eladott holmik értéke. Ennek alapján tette meg azután a részvénytársaság igazgatósága a büntető feljelentést Gunszt, Félix ellen.”[4]
1926 nyarán a Bárány Oszkár fizetésképtelenséget jelentett, és a Kőbányai Szövőgyárnál rendőrségi vizsgálatot indítottak és milliárdos hiányokat tártak fel. A vizsgálat eredményeként elrendelték a gyár mérnök-igazgatójának, Gunszt Félixnek az előállítását. Az igazgató őrizetbe vételére 1926. augusztus 11-én, szerdán hajnali öt órakor jelent meg a rendőrség pestszentlőrinci lakásán, ahonnan a főkapitányságra kísérték. A kihallgatás során 500 millió korona[5] felvételével gyanúsították, és a kapitányságon őrizetbe vették.[6] Gunszt a másnapi kihallgatáson beismerte a sikkasztást és beszámolt a pénz elköltéséről:
„Azt állította, hogy beteg édesanyja gyógykezeltetése körülbelül százmillió koronájába került, azonkívül nagyobb pénzösszegeket emésztett fel az, hogy egy jó barátjáért annak szorult helyzetében készfizetői kezességet vállalt és miután barátja kötelességét teljesíteni nem tudta, helyette neki kellett fizetnie. A félmilliárdnak fennmaradt részét, pedig a Pestszentlőrinc határában általa bérelt 70 holdas birtokba fektette be és több pénzt áldozott a pestszentlőrinci Gyöngyvirág utca 16. szám alatti villára is, amely szintén bérlete.”[7]
Gunszt a 70 holdas birtokot és a pestszentlőrinci Margó-villát (Gyöngyvirág utca 18., ma Pálma utca 10.) évi 85 millió koronáért bérelte az akkori tulajdonostól, Kármán Norberttől.[8]
Augusztus 13-án Gunsztot a rendőrségi fogdából az ügyészség Markó utcai fogházába kísérték át, vagyonát zár alá vették. Másnap a vizsgálóbíró döntött arról, hogy sikkasztás bűntette miatt a gyanúsított előzetes letartóztatását fenntartja.
1926 szeptemberében a Kőbányai Szövőgyár Gunszt Félix társasági tisztviselői kinevezését és cégjegyzési jogosultságát megszüntette. A főtárgyalást októberre tűzték ki, azonban akkor ezt elnapolták, viszont Gunsztot szabadlábra helyezték. 1926. november 17-én 79 éves özvegy édesanyja – aki ekkor is a pestszentlőrinci bérelt villában lakott – elhunyt.[9]
A büntetőperben 1926. december 28-án tárgyalták az ügyét. A sikkasztásra vonatkozó feljelentést a részvénytársaság visszavonta, így csak a 400 millió koronára terjedő hűtlen kezelést vizsgálták: „A vádirat szerint az igazgató az 1924. és 1926. évek folyamán a gyár munkásainak és tisztviselőinek a részvénytársaság anyagraktárából árut adott el, a pénzt egy külön kis pénztárban kezelte, és ebből a kasszából bonokra 350 millió koronát vett fel. Ezt az összeget elköltötte. Ugyancsak a gyár munkásainak és tisztviselőinek tüzelőanyagot utalt ki, a pénzt felvette és nem számolt el vele. Egy további vád szerint Gunszt Félix sok árut a lakására vitetett, a munkásokkal a lakásán dolgoztatott és ezért a munkáért járó bérrel a gyár számláját terhelte meg.”[10] A tárgyaláson Gunszt továbbra is azt állította, hogy a pénzből barátainak kölcsönzött, illetve édesanyja gyógykezelését finanszírozta.
A védő, Glass Mór dr. a kereskedelmi törvény alapján világosan rámutatott arra, hogy hűtlen kezelés esetén közvádnak csak cégbíróságilag bejegyzett igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tag ellen van helye, Gunszt azonban nem volt egyik sem, csak cégvezetői jogosultsága volt, így ellene magánvádat kellett volna indítani.[11] A részvénytársaság a magánindítványt visszavonta, így Gunsztot a törvényszék felmentette: „Az ítélet megokolása szerint a gyár a sikkasztás büntette címén emelt vádat visszavonta, minthogy pedig a hűtlen kezelés büntette a jelen esetben magánindítványra üldözendő, törvényes vád hiányában felmentő ítéletet kellett hozni. A vádlott — mondja tovább a megokolás — kimeríti a hűtlen kezelés bűntettének tényálladékát, azonban ez a bűncselekmény hivatalból csak akkor üldözendő, ha a vádlott részvénytársasági igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tag. Ámde a vádlott nem volt tagja sem az igazgatóságnak, sem a felügyelőbizottságnak, csupán cégjegyzői jogosultsággal felruházott tisztviselő. A kereskedelmi törvény értelmében pedig csak az tekinthető igazgatósági tagnak, akit a közgyűlés ilyennek megválasztott és bejegyeztetett.”[12]
Gunszt Félix a választói jegyzékek tanúsága szerint 1927 nyarán még pestszentlőrinci lakos volt. Ezt követően az 1927 augusztusában alapított Hartstein testvérek Mechanikai Szövőgyárának, majd 1937–1939 között a Gerő és Dr. Ofner újpesti vegyészeti gyárnak volt a cégvezetője.[13]
1936-ban elvált feleségétől, később Fodor Erzsébetet (1894–1980) vette el. 1939-ben Norvégiába költözött, a sandefjordi Jahres Kjemiske Fabrikker A/S vegyi üzemnél kezdett dolgozni, ahol 1940-ben glicerinalapú kenőcsök előállítására dolgozott ki szabadalmat.[14]
1944. december 28-án hunyt el. Az irodájában tartózkodott, amikor egy német légvédelem által lelőtt brit repülőgép a gyárra zuhant, és az épület leégett. Halála helyén emlékművet állítottak.[15]
Pápai Tamás László
Tomory Lajos Múzeum
2026. július 29–30.
[1] Nevét írták „Gunst”-nak is, keresztneve olykor magyarosan „Bódog”-ként is szerepelt.
[2] Budapest VII. kerületi házassági anyakönyv, 486/1910. és Budapest XIV. kerületi halotti anyakönyv, 2361/1945.
[3] Textil, V. évf. 20. sz. 1925. október 15. 24. o.
[4] Pesti Napló, LXXVII. évf. 182. sz. 1926. augusztus 13. 10. o.
[5] Ez mai áron számolva 46 millió forintnak felel meg. Viszonyításképpen a Városház utca 15. számú villa 1926 júniusában 250.000.000 koronáért cserélt gazdát. https://artortenet.hu/magyar-penzertekindex-arak-es-devizak-alapjan-1754-tol/ és XV. 37. d. 150668 hrsz.
[6] Pesti Napló, LXXVII. évf. 181. sz. 1926. augusztus 12. 3. o.
[7] Pesti Napló, LXXVII. évf. 182. sz. 1926. augusztus 13. 10. o.
[8] Esti Kurír, IV. évf. 182. sz. 1926. augusztus 13. 5. o.
[9] Központi Értesítő, LI. évf. 45. sz. 1926. november 4. 1026. o., Esti Kurír, IV. évf. 298. sz. 1926. december 29. 2. o. és Budapest VI. kerületi halotti anyakönyv, 1744/1926.
[10] Budapesti Hírlap, XLVI. évf. 296. sz. 1926. december 29. 12. o.
[11] Ujság, II. évf. 296. sz. 1926. december 29. 10. o.
[12] Budapesti Hírlap, XLVI. évf. 296. sz. 1926. december 29. 12. o.
[13] Központi Értesítő, LIII. évf. 8. sz. 1928. február 23. 149. o., LXIII. évf. 18. sz. 1938. május 5. 297. o., LXIV. évf. 30. sz. 1939. július 27. 724. o., Mosó- és Tisztítótechnika, IV. évf. 2. sz. 1937. március 1. 7. o.
[14] https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZTNH_SzabadalmiLeirasok_134043/?pg=0&layout=s
[15] https://www.vg.no/spesial/2015/vaare_falne/?personId=12956
https://www.slektsdata.no/JaKeFa.htm
https://www.slektsdata.no/281244.htm
https://www.sb.no/nyheter/70-ar-side-flystyrten/s/5-73-10929
https://www.sandefjordshistorie.no/artikkel/1624-bombefly-skutt-ned-i-1944
