Kereken száz évvel ezelőtt, 1926. augusztus 25-én indult a pestszentlőrinci polgári fiú- és leányiskola épületének építése. A terveket a nyár folyamán két neves budapesti építész készítette el. A tél beálltáig lázasan folyt a munka, hogy az épület tető alá kerüljön. A kulcsátadás 1927. május 1-jén történt meg, a diákok azonban még két évig nem tudták birtokba venni a Kossuth téri iskolát…
A folyamatot napról napra itt lehet követni az építési napló alapján:
Pestszentlőrinci állami polgári fiú és leányiskola építkezésének építési naplója
Pestszentlőrincen 1922-től működött polgári fiú- és leányiskola, amely a mai általános iskola felső tagozatának megfelelő négyéves képzést nyújtott az alsó középosztály gyermekei számára. Mivel a legnagyobb igény az Állami lakótelepen mutatkozott az intézményre, ott kezdte meg a működését, a lőszergyár egykori gépházában. Az első tanévben a fiúiskola első osztályába 74-en, a leányiskola első osztályába 70-en jártak, és a beiratkozók száma minden évben növekedett. Az elhelyezés azonban a legkevésbé sem volt megfelelő, ezért a Közoktatásügyi Minisztérium szorgalmazta, hogy a község biztosítson alkalmasabb helyet az iskoláknak. 1925 augusztusában a község megszavazta a költségek harmadának vállalását, míg Klebelsberg Kuno kultuszminiszter a költségek kétharmadának fedezését ígérte az iskolaépület elkészítésére.
1926. március 5-én rendkívüli közgyűlésen tárgyalták az ügyet, és nyilvános tervpályázatot hirdettek a fiú- és leányiskola épületére. A két polgári iskolát egy közös emeletes épületben elkülönítve, négy-négy tanteremmel, két külön bejárattal kellett megtervezni. A pályázatra összesen 55 pályamű érkezett. Végül a második helyezett Jánszky Béla és Szivessy Tibor építészek elképzelését valósították meg. A kivitelezésre 18 jelentkező közül Kapuszta Gusztáv kapott megbízást, aki az építkezésnél előnyben részesítette a helyi iparosokat.
Sietni kellett az építkezéssel, hiszen télen csak kevés munkát lehetett végezni, így a munka megkezdésével nyáron elvesztegetett hónapokat tavasszal kellett behozni – ezért csak 1927. május 1-jére lehetett befejezni az építést. Kapuszta 14 százalékkal lépte túl a költségvetést, és a különbözetért 1929-ig pereskedett a községgel.
De Pestszentlőrinc község és a diákok sem örülhettek. A község előfinanszírozta az építkezést, ugyanakkor a minisztérium által megígért teljes hozzájárulást 1931-ig sem kapta meg. Ahogy az iskolások sem az épületet. Abban ugyanis pénz híján 1928 szeptemberéig nem tudtak kifesteni, és a bebútorozást is csak az év végén sikerült megoldani.
1927 őszén az is felmerült, hogy az elkészült, de üres épületbe ideiglenesen a községháza költözzön be, amely szintén méltatlan körülmények között működött. Az ötlet természetesen a szülők heves tiltakozását váltotta ki.
A polgári iskolák végül 1929 januárjától használhatták az épületet – a baloldali épületrész (Kossuth tér 1.) volt a fiú-, a jobboldali (Kossuth tér 2.) a leányiskola –, 1943 februárjáig, amikor is hadikórházat rendeztek be benne. Csak 1946 őszén költözhettek vissza, azonban ekkor már megindult a polgári iskolák felszámolása. 1947-ben a pestszentlőrinci gimnázium foglalta el az épületet, amely 1951-ben Steinmetz Miklós, 1993-ban Hunyadi Mátyás nevét vette fel. 2011-től a Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnázium működik itt.
