Nyáron sokan indulnak útnak hosszabb utazásokra, messzi tájakra repülővel. A 18. kerület történetében a Ferihegyi repülőtér különleges szerepet tölt be, hiszen Magyarország legnagyobb forgalmú nyilvános repülőtere, így Múzeumsarok kiállítóhelyünkön is megemlékezünk róla.
A repülőtér építése ugyan csak közvetlenül a második világháború előtt kezdődött, ám maga a terület története a XVIII. századig nyúlik vissza. 1799-ben vette ugyanis bérbe Mayerffy Xavér Ferenc sörfőzőmester, szőlész és borász a Grassalkovich családtól. A terület későbbi névadója szőlőiskolát hozott létre a területen, ahol 675 fajtát gondozott.
Mivel a mátyásföldi reptér az 1930-as évek közepére már nem volt alkalmas a polgári repülés kiszolgálására, új területet kezdtek keresni. Ekkor merült fel először Ferihegy neve, ám ekkor még elvetették, és 1937-ben Budaörsnél építették fel az új közforgalmi repülőteret – ám ez hibás döntésnek bizonyult, új helyet kellett keresni. A ferihegyi síkot különböző meteorológiai méréseket követően jelölték ki erre a célra. Az épület tervezésére kiírt pályázatot 1939-ben ifj. Dávid Károly nyerte meg, így az ő tervei alapján kezdődött az építkezés. A tervező által Ferihegyre megálmodott épület különlegessége, hogy felülnézetből repülőgépet formál. A repülőtérhez vezető gyorsforgalmi utat 1943 november elején adták át és időközben az aktív légi forgalom is megindult, ám a II. világháború miatt ez mindössze katonai légi forgalmat jelentett.
A repülőtér építése a II. világháború alatt abbamaradt. Csak 1947-ben kezdték újra és végül 1950. május 7-én adták át a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőteret. 1950-től a Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság (MASZOVLET), 1954-től pedig a Magyar Légiforgalmi Vállalat (Malév), valamint egyéb külföldi légitársaságok szállították az utasokat Ferihegyről.
Működése első évében 7133 utas használta a repteret, a forgalom pedig dinamikusan fejlődött az évtizedek során. Emiatt a repülőteret folyamatosan fejlesztették és 1983-ban vette kezdetét egy új terminál építése. Ez lett a 2-es terminál, amely 1985. november 1-jétől fogadta az utasokat. 1997-ben újabb bővítés következett: megindult a 2B terminál építése, majd 1999-ben új, légi irányító központot adtak át. 2011-től pedig Liszt Ferenc nevét viseli a repülőtér.
Ha kíváncsiak még több, a Ferihegyi repülőtérrel kapcsolatos érdekességre, látogassanak el hozzánk a Múzeumsarokba!
