70 éves a Ferihegyi repülőtér!

Ferihegyet elsősorban repülőteréről és a valaha szolgált nemzeti légiközlekedési vállalatról, a MALÉV-ról ismerjük. A ma Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérnek átkeresztelt terület azonban gazdag múlttal dicsekedhet: történetét a XVIII. század végéig vissza lehet vezetni. A Szentlőrinc pusztához tartozó területet 1799-ben vette bérbe a Grassalkovich családtól Mayerffy Xavér Ferenc sörfőzőmester, szőlész és borász. Ő indítványozta elsőként, hogy a futóhomokra érdemes szőlőt és gyümölcsfákat telepíteni, ezzel elősegítve a talaj megkötését és a mezőgazdasági kultúra fejlődését egyaránt. Így hozta létre szőlőiskoláját a területen, ahol 675 szőlőfajtát gondozott. „Mayerffy Ferenc Pest tájéki birtokos úr ugyane városhoz közel, a sz. lőrinci pusztán egy szőlőt ültet, mely egyike lesz kétségkívül Európában a legnagyobbaknak. Területe 400 holdnyi földet foglal, a közép terméskor mintegy 24 000 akó bort fog adhatni. (…)”.

Ferihegy nevét – amely az 1800-as évek második felétől már a térképeken is megtalálható – Mayerffy Xavér Ferenc után kapta: „A gépeskocsi ott suhan, a gépesmadár ott zúgat el, ahol száz és jó egynéhány esztendőkkel ezelőtt a Feri Ténsúr lova kocogott ki Pest királyi szabadvárosból a dombra, mely az ő nevéről nyerte a Ferihegy nevezetet.”

1845-ben a terület gazdát cserélt: a Jurenák, majd a Szontagh, 1873-tól a Podmaniczky, később a Vigyázó család birtokolta. 1937-től a Magyar Tudományos Akadémia a Ferihegyi Mező- és Kertgazdasági Rt.-t üzemeltette itt. 

A repülőtér helyszíne a polgári repülés megindulása óta vita tárgyát képezte. Az 1930-as évek közepére kiszolgált Mátyásföldi repülőteret átmenetileg felváltotta Budaörs, de hamarosan felmerült Ferihegy-puszta gondolata is. 1939-től Dr. Hille Alfréd meteorológiai méréseket – szélviszonyok és köd megfigyelése – végzett az akkor még Vecséshez tartozó területen. Számtalan előnye mellett – a szabad, nyílt tér, a kavicsos talaj és a mélyen húzózó talajvíz ideális a repülőgépek számára – hátrányt jelentett a Budapesttől való 15 km-nyi távolsága.

A pusztaságot három részre osztották. A délnyugati oldalon kaptak helyet a katonai létesítmények, amik 1940-től – a II. világháború kibontakozása miatt – egyre inkább előtérbe kerültek. Északra építették az EMESE Kísérleti Repülőgépgyár irodáit, műhelyeit. Itt kis motoros kiképző- és futárgépeket gyártottak. Keleten a sportrepülőtér terült el, de nem kapcsolódott szervesen Ferihegyhez. Három hónapos alapfokú vitorlázó és motoros tanfolyamokat tartottak itt, bentlakásos keretek között. 

A pusztaság északnyugati felére szánták a polgári repülőteret. Az épületre 1939-ben kiírt nyilvános pályázatot ifj. Dávid Károly (1903–1973) terve nyerte meg. Az általa megálmodott terv különlegessége, hogy az épület felülnézetből repülőgépet formáz. Az 1942-ben megindult építkezéseket a II. világháború vágta el: 1943-tól a katonai repülés aktivitása egyre fokozódott, háttérbe szorítva a polgári légi forgalom igényeit. 1944 elejére a polgári repülés teljesen leállt, átadva a légteret a II. világháború katonai céljainak. Nemcsak a repülőteret alakították át az aktualitásoknak megfelelően, a közeli Pestszentlőrinci Ipartelepek Rt. Ju-52-es gépeket kezdett gyártani, a repülőtér egyes hangáraiban szintén repülőgépeket állítottak össze. A pusztítás Ferihegyet sem kímélte: 1944. április 13-án sújtott le a területre az első légitámadás. A bombázások során majdnem minden építményben kár keletkezett.

A II. világháború után a rommá dőlt területet néhány évre parlagon hagyták. Sorsa 1947-ben fordult meg, amikor elhatározták, hogy helyreállítják a polgári repülés számára. Miután mentesítették a robbanóanyagoktól és különféle lőszerektől, a Közlekedési Minisztérium és ifj. Dávid Károly tervező együttműködésével megkezdték az építkezéseket. 1948-ra már a kifutópályát betonozták. Az átadó ünnepségre 1950. május 7-én került sor, de a repülőtér ekkor nem készült el teljesen, a későbbiek során sokat fejlesztették még.

Gábor Fruzsina

Share on facebook
Megosztás Facebook-on
Share on twitter
Megosztás Twitter-en
Share on email
Cikk elküldése email-ben

Fenntartó

Támogatók

Múzeumsarok

Cím: 1183 Budapest, Szent Lőrinc sétány 2.
Megközelíthető: Határ úti metrótól: 50-es villamossal 20 perc
Köki Termináltól: 282E/193E/93A busszal 25 perc, 50-es villamossal 20 perc

Havanna Kiállítóhely

Cím: 1181 Budapest, Havanna u. 9.
A kiállítóhely az épület felújítása miatt ZÁRVA tart. Megközelíthető: Határ úti metrótól: 194M busszal 20 perc, vagy az 50-es villamossal, 12 megálló, 25 perc. Köki Termináltól: 136E/182 busszal 15 perc, 50-es villamossal 25 perc

Herrich - Kiss Villa

Cím: 1181 Budapest, Margó Tivadar u. 116-118.
Megközelíthető: 

Tomory Lajos Múzeum – Minden jog fenntartva.

Tervezte és fejlesztette: DESIGNCORP Hungary