Gercsár Rezső műépítész, építési vállalkozó kiemelkedik a pestszentlőrinci építők közül. Nem kőműves képesítésű volt, hanem zenész, de rögtön első munkájával beírta magát a történelembe. Hat év alatt kereken 50 házat épített fel Pestszentlőrincen – specialitásai voltak a tükörházak. Későbbi sorsát éppúgy rejtély övezi, mint pályakezdését.

Gercsár Rezső 1879. április 26-án született Budapest VII. kerületében – apja, Gerčar Ferenc, Krainából, a mai Szlovénia területéről származó cipész, anyja, Galotti Emília nagyszebeni születésű cseléd volt.[1] Szülei csak 1890-ben házasodtak össze. 1881-ben született egy Ottó nevű öccse – ő 1894–1896-ban az iparrajziskolába járt, majd népzenész lett[2] – 1890-ben pedig egy Emília nevű húga is.
Gercsár Rezső 1891-ben járt a IX. kerületi polgári iskolába, majd neve a XX. század elején bukkant fel ismét, amikor 1902. augusztus 12-én a VIII. kerületben feleségül vette Holub Anna cipő tűzőnőt. A házasságból két gyermek született: Ilona (1903–1988)[3] és László Ottó (1910–1967)[4]. Ugyancsak 1902-ben lépett be a Magyarországi Zenészek Egyesületébe – 1904 végétől Magyar Zenészek Országos Egyesülete – melynek 1904-ben választmányi tagja volt.[5]
Gercsár Rezső színházi zenész volt, az 1910-es évek elején zeneiskolát működtetett Práter utca 74. alatti otthonában.[6] Emellett zeneszerzéssel is foglalkozott, Diadalmi indulóját 1907-ben Szatmárnémetiben, Tavaszi varázs keringőjét 1908-ban, Triomphale indulóját 1910-ben és Diadalmi indulóját 1912-ben Kassán adták elő.[7]
1909-ben kezdett ingatlanügyekkel is foglalkozni: mátyásföldi telkeket, házakat hirdetett eladásra.[8] 1918-ban már építési vállalkozóként, 1921-ben építészként szerepelt.[9] 1920-ban Rákosszentmihályon ajánlatot tett egy konzorcium nevében a kiaknázott községi kavicsbánya megvételére.[10]
1924-ben indította építési vállalkozását Pestszentlőrincen. Többnyire a saját telkeire építkezett: ő volt a tulajdonos, az építtető és kivitelező is. De voltak megbízási munkái is. Első munkája 1924 nyarán rögtön egy történelmi emlék, a Gloriette helyreállítása volt, amely mellé a tulajdonos, Partsch Ferenc megbízásából egy háromszobás villát (Anna-villa) is épített. Ezt a munkát és még néhányat egy Urbányi nevű kőművessel együtt teljesítette. Ugyancsak 1924 szeptemberében épült még a Kossuth Lajos utca 163/a. alatt egy két udvari szobás, fürdőszobás ház Gercsár Rezső megbízásából, Urbányi és Gercsár kivitelezésében.
1925 februárjában a Prónay Dezső (ma Napfürdő) utca 18. számú telekre épített két házat két utcai szobával, fürdőszobával. Az egyik tulajdonosa Gelberger Zoltán volt, a másik a saját nevén futott, be is költözött a Napfürdő u. 18/a. házba.[11] 1925 nyarán már itt lakott Pestszentlőrincen.

Ez a kettő már a rá oly jellemző tükörház volt: egy ketté osztott telekre felépítette a házat és annak tükörképét is. Ezeket még Urbányival együtt készítette, később azonban az építő rovatban Gercsár egyedül szerepelt, mint építész. 1925 júniusában a Szemere Miklós utca 23. szám alatt épített két 58 m2-es egy-szoba-konyhás tükörházat – ezeket eladta, valamint megbízásra építkezett a Turul utca 62. (ma Cziffra György utca 100.) szám alatt is.[12] Szeptemberben a Varjú utca 36. alatt épített egy kétszobás házat, melyet eladott, októberben az Üllői 152/a. (ma 472.) alatt Szloboda Mátyásnak épített két üzletet és egy szobát. Végül novemberben a Batthyány Lajos utca 154/a. alatt jelentett be egy építkezést – két szobás, fürdőszobás lakóház –, de itt is már megvolt a jogutód (vevő). 1925-ben ő építtetett a legtöbbet Pestszentlőrincen, öt saját építkezés fűződött a nevéhez.
1926-ban szintén ő építtetett a legtöbbet Pestszentlőrincen, tíz saját építkezés fűződik a nevéhez.

1926 márciusában a Turul (ma Cziffra György) utcában a Kispesti Takarékpénztártól megvásárolt telkeire tervezett, épített sorházakat: összesen hat egyforma, 68 m2-es szobakonyhás épületet (Cziffra György utca 120–130.) – mindegyikre megvolt a vevője. 1926. május 21-én adta be a kérvényét a Kossuth Lajos utca 209. alatti két 93 m2-es kétszobás (ebédlő-háló), fürdőszobás tükörházra. Ezekbe – szintén már a bejelentéskor meglévő jogutódként – decemberben költözhettek be az új lakók.

A Bókay Árpád utca 137. alatt (ma Bókay Árpád utca 59. és Bókay Árpád utca 61.) szintén tükörházakat épített. 1926. október 29-én jelentette be a két 90 m2-es házat, melyek három utcai szobából (szalon, ebédlő, háló), fürdőszobából, WC-ből, cselédszobából, konyhából, előszobából, kamrából, verandából, teraszból és pincéből álltak. Még javában zajlott az építkezés – lakhatási engedélyt csak 1927 szeptemberében kapott –, amikor 1926 decemberében már meg is hirdette a házat, azzal a feltétellel, hogy három évig ő lakik benne.[13]


Gercsár Rezsőnek saját építkezései mellett több kiemelt megrendelője is volt, akik többször is adtak neki megbízást. Ilyen volt 1924-ben a már említett Partsch Ferenc, aki a Gloriette felújítását és a mellette levő Anna-villa felépítését bízta rá. Bázmán István a Cziffra György utca 100. alatti telkén 1925-ben és 1927-ben is építkezett. Ilyen megrendelő volt Krausz Jenő magánhivatalnok és felesége is, akik 1926-ban a Bókay Árpád utca 125. (ma Bókay Árpád utca 47.) szám alatt építtették fel impozáns otthonukat. A 122 m2-es ház három utcafronti, egymásba nyíló lakószobából, fürdőszobából, WC-ből, valamint konyhából, kamrából, előszobából állt.[14]

Szintén rendszeres megrendelője volt Gercsár Rezsőnek Földes Emil építési vállalkozó (Krausz Jenő sógora) is.

Krausz Jenő 1889-ben született Debrecenben. 1919-ben kórházi tisztviselő volt Nagyváradon, ekkor vette feleségül Szarvason Sámuel Elvirát, Földes Emilné Sámuel Jolán 1895-ben született húgát. Az 1920-as évek elejétől Pestszentlőrincen többfelé (Városház utca, Bókay utca, Széchenyi utca, Szélmalom utca) is éltek. A SzAC-nak volt az alelnöke. Nevét 1934-ben Marjaira változtatta. 1936-ban bekerült a városi közgyűlésbe (Guttmann Adolf virilista megbízásából). 1944-ben mindkettejüket Auschwitzba deportálták.[15]

Földes (Freund) Emil 1881-ben született Kalocsán. Nevét 1907-ben magyarosította, ekkor még Kalocsán lakott. 1908-ban nyitotta meg fakereskedését Pestszentlőrincen, az Üllői úton, a mai Ráday Gedeon utcával szemben, de 1910-ben fatelepe már a mai Piac térnél működött. 1909-ben vette feleségül Szarvason Sámuel Jolánt. Testvérének, Földes Lajosnak Pestszentlőrincen és Soroksárpéterin is volt fatelepe. A Miklóstelepen parcellázott telkekből ő is vásárolt, és ezeken házakat építtetett, de voltak építési telkei a Bókaytelepen is. Alapító tagja volt a pestszentlőrinci tűzoltó testületnek. 1911-ben felajánlotta, hogy elkészíti a katolikus templom tornyát. 1912-ben már községi virilista és a kaszinó tagja volt. 1915-től 1918-ig önkéntesként a világháborúban frontharcos volt. 1927-ben ő építtette Pestszentlőrincen a legtöbb házat (10 építkezés). Az 1930-as években a Piac tér mellett, a Széchenyi István utca alsó részén épített több házat is, majd felszámolta fatelepét, melynek területét házhelyekre osztotta fel a Piac tér és a mai Teleki utca között. 1940-ben Üllői út sarkára emeletes bérházát, a Gyöngyvirág utcában pedig saját emeletes villáját készítette el. Innen hurcolták el 1944-ben családjával együtt a gettóba, majd Auschwitzba.



Földes Emil 1926 szeptemberében bízta meg Gercsár Rezsőt, hogy az általa frissen megnyitott Nefelejcs közben (ma Mikszáth Kálmán utca) házakat építsen. Először két 58 m2-es (két szoba-konyha-kamra) ház készült el, majd 1927-ig összesen tizenegy egyforma kis lakóház (Mikszáth Kálmán utca 53–73., illetve 1927-ben a Nefelejcs utca sarkán – Mikszáth Kálmán utca 75. – egy valamivel nagyobb (66,75 m2) és díszesebb épület, melyet még az építés közben 120 m2-esre bővítettek.

1927 januárjában ismét Krausz Jenő megrendelésére készült két tükörház a Vasvári Pál utca 19. szám alatt. A 90 m2-es épületekben három szoba, fürdő szoba, konyha, kamra, előszoba veranda és pince is.

Következő saját építkezését – két tükörházat – a Förster (ma Vajda János) utcába jelentette be 1927 májusában. Két 136 m2-es épület (Vajda János utca 10/a. és 10/b.) szalonnal, ebédlővel, hálóval, gyermek- és fürdőszobával, konyhával, kamrával, pincével, előszobával, verandával és terasszal. A jogutódok már itt is megvoltak.
Úgyszintén 1927 májusában építkezett tovább Földes Emil megbízásából a mai Mikszáth Kálmán utcában.
1927 augusztusában a Herrich utca 34. (ma Városház utca 34. és 36.) alatt épített két 103 m2-es tükörházat – két utcai szobával, fürdőszobával, cselédszobával, konyhával, előszobával, kamrával, pincével, terasszal, verandával.
1927 szeptemberében megbízásból a Batthyány Lajos utca 88/a. alatt – 76 m2, két szoba, két konyha, két kamra –, és a Vércse utca 12. alatt (egy üzlet) építkezett.

1927 novemberében ismét a Förster utcában épített két tükörházat. A mai Vajda János utca 8/a. és 8/b. alatt két 152 m2-es ház készült ebédlővel, szalonnal, hálóval, cseléd- és fürdőszobával, konyhával, kamrával, előszobával, verandával. A házak 1928 elején, illetve végén készültek el.


1928-ban az Üllői úton – az iparvasút mellett – is épített három házat. Áprilisban két tükörház készült a mai Üllői út 514. és 516. alatt – 124 m2 alapterületen négy szobával, fürdőszobával, konyhával, kamrával, előszobával, pincével, terasszal. A harmadik telekre (Üllői út 518.), közvetlenül a vasúti pálya mellett 1928 júniusában jelentett be egy 120 m2-es házat, amely ebédlőből, hálóból, fürdőszobából, konyhából, előszobából, kamrából, pincéből, teraszból és verandából állt.

Több kisebb megbízásos építkezést is teljesített 1928-ban: a Vasút u. 22. (ma Teleki u. 32. istálló), a Dalmady Győző u. 14. (48m2-es szobakonyhás lakás), a Ráday Gedeon u. 100 (49,5 m2-es szoba-konyha-előszobás lakás) alatt.


Gercsár 1928 nyarán kapott megbízást egyik legnagyobb pestszentlőrinci vállalkozására. Papp Albert és felesége (Gercsár lánya és veje) kérte fel, hogy felépítse számukra a Horváth Lajos utca és a Csonka utca sarkán – ma Dobozi utca 39., Verebély utca 2. – emeletes lakóházukat. Az emeletes épület ekkoriban még ritkaságnak számított Pestszentlőrincen. A 643 m2-es lakóházba hét lakást terveztek: szintenként öt szoba volt, három-három lakás állt fürdőszobából, konyhából, előszobából, kamrából, az alagsorban házmester lakással, a manzárdban két irodával. Már az építkezés kezdetén gond adódott: 1928 szeptemberében a villamos társaságnak „Gercsár Rezső műépítész a kétemeletes háza építéséhez több mint két hete már kér és könyörög erőátviteli áramért, hogy a habarcsot keverhesse”.[16] A lakhatási engedélyt 1929. márciusában kapta meg az épület. A házban tíz évvel később olyan ismert személyiségek laktak, mint Csöndes János városi mérnök és Kozma Attila lapszerkesztő.
Ennek szomszédságában (Dobozi u. 41.) építette fel 1929 tavaszán Gercsár utolsó házát: a 111 m2-es háromszobás, fürdőszobás házat Szebenyi Gerő vásárolta meg, aki az év nyarán Gercsárral egy szobakonyhás épületet, toldást építtetett mellé. 1929 végén Gercsár Rezső elbúcsúzott Pestszentlőrincről.
Gercsár Rezső 1919-től kezdve számos szabadalmat adott be: üreges építőkő betonból, ruganyos ágybetét fából. 1931-ben már gyömrői lakos, amikor Wache János lakatossal vízszolgáltató berendezést szabadalmaztattak. 1932-ben gyömrői építőmesterként a párizsi vásáron díjat nyert vízszolgáltatási találmányával (kútberendezés).[17] További szabadalmai: szabad fürdő (strand) berendezés vízlefolyás nélkül. Végül 1938-ban ismét budapesti lakosként: Robbanásmentes és higiénikus szikvízfej, illetve folyadékot fémérintkezés nélkül tároló robbanásmentes szikvízberendezés.[18]
1932 januárjában már eladta volna nagyszabású gyömrői fűszerkereskedését, márciusban már befektető társat keresett az üzlethez. Szintén eladásra hirdette tűzifatelepét – villanyfűrésszel, kétszobás lakással, istállóval.[19]A fűszerbolt mellet vaskereskedéssel is foglalkozott.[20] Gercsár Rezsőné gyömrői vegyeskereskedését – kétszobás lakással, áruval, berendezéssel – végül 1934 augusztusában vásárolták meg.[21]
A Gercsár Rezső által birtokolt, tervezett és épített házak vevői főként kereskedők, tisztviselők, tanárok voltak, mint például a Vajda János u. 8/b lakója: dr. Steinert Katalin gimnáziumi tanár.

Gercsár Rezső építészetére jellemző volt, hogy egyaránt használta szobáknál a homlokzatokon az ekkor divatba jövő háromszárnyas nagy ablakokat és az egyszárnyas ablakokat is. Visszafogott díszítésekkel (elsősorban tetődíszekkel) dolgozott, melyek kiemelték és megtörték a homlokzatok egysíkúságát. Megrendelőtől is függött, de ha megtehette, előszeretettel épített két-háromszobás nagypolgári lakásokat fürdőszobával.
Pápai Tamás László
Tomory Lajos Múzeum
2026. március 6–24.
(A Budapest Főváros Levéltárában található tervrajzot és történetét Pápai Tamás László kutatta fel, a szkennelése a Járásszékhely múzeumok szakmai támogatására 2018. pályázat keretében valósult meg.)
Gercsár Rezső épületei ma:
[1] Budapest VII. kerületi római katolikus születési anyakönyv, 896/1879.
[2] 17 évesen kocsis volt, 1898-ban rablás miatt 10 napot töltött őrizetben. 27 évesen hunyt el. BFL – VII.102.a – fogoly – 1898 – 2626, Budapest VIII. kerületi polgári halotti anyakönyv, 3377/1908.
[3] 1926-ban magánhivatalnokként ment férjhez Papp Alberthez.
[4] A Nemzeti Zenedébe járt hegedű szakra. Később kereskedő segéd lett.
[5] Zenelap, XVI. évf. 15. sz. 1902. május 25. 8. o., XVIII. évf. 7. sz. 1904. március 5. 6. o.
[6] Budapesti Cím- és Lakásjegyzék, XXV. évf. 1913. 455. o.
[7] Szatmár és Vidéke, XXIV. évf. 21. sz. 1907. május 21. 3. o., Felvidéki Újság, III. évf. 149. sz. 1908. július 2. 3. o., V. évf. 171. sz. 1910. július 28. 3. o., VII. évf. 152. sz. 1912. július 7. 5. o.
[8] Friss Újság, XIV. évf. 115. sz. 1909. május 16. 18. o., 252. sz. 1909. október 24. 13. o.
[9] VII.173.a – 1918 – 1307, Ujság, XIX. évf. 196. sz. 1921. szeptember 4. 12. o.
[10] Rákos Vidéke, XX. évf. 32. sz. 1920. augusztus 8. 3. o.
[11] Valószínűleg 1926 januárjában már eladásra hirdette. Pesti Hírlap, XLVIII. évf. 13. sz. 1926. január 17. 25. o.
[12] Itt egy háromszobás házról volt szó, azonban az építkezést nem fejezték be, majd 1927-ben elutasították.
[13] Ujság, II. évf. 275. sz. 1926. december 3. 16. o.
[14] Az épületet 2020-ban elbontották és másik – ablakkiosztásában a régire emlékeztető – házat építettek a helyébe.
[15] Szarvasi polgári házassági anyakönyv, 209/1919., Pestszentlőrinci polgári halotti anyakönyv, 233-234/1948.
[16] Kispest-Szentlőrinc, XXXII. évf. 39. sz. 1928. szeptember 22. 4. o.
[17] Vállalkozók Lapja, LII. évf. 56. sz. 1931. július 15. 11. o., LIII. évf. 75-76. sz. 1932. szeptember 22. 8. o., 8 Órai Újság, XVIII. évf. 108. sz. 1932. május 18. 7. o., Ujság, VIII. évf. 266. sz. 1932. november 26. 5. o.
[18] Szabadalmi Közlöny, XLV. évf. 4. sz. 1940. február 15. 60. o.
[19] Ujság, VIII. évf. 7. sz. 1932. január 10. 22. o., 54. sz. 1932. március 6. 24. o., 123. sz. 1932. június 5. 23. o.
[20] Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931). 13. o.
[21] Pesti Hírlap, LV. évf. 56. sz. 1933. március 9. 19. o., LVI. évf. 178. sz. 1934. augusztus 8. 20. o.