Matzon Frigyes szobrász fiaként beleszületett a művészetbe, kezdetben mégis az építőiparban dolgozott. 1980-86 között a BME Pollack Mihály Műszaki Főiskolán tanult, és építész-műszaki tanár diplomát szerzett. A festészettel negyvenévesen, az 1980-as évek második felében kezdett komolyan foglalkozni, főként Konok Tamás hatására. Az 1990-es évek elején lett hivatásos – és hamarosan elismert, itthon és külföldön egyaránt sikeres – művész. Konstruktivista hagyományokra épülő nonfiguratív művei között nagy számban találhatóak elgondolkodtató témavariációk és különleges hatású térbeli alkotások. A 2000-es évek elejétől jellemzően visszafogott színekkel kombináló, az utóbbi években egyre színesedő munkáira a geometriai formák változatos, dinamikus használata jellemző.

Matzon Ákos 1992-ben lett a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, majd a Nemzetközi MADI Társaságtól a VUDAK-on át a Nemzetközi Kepes Társaságig számos hazai és nemzetközi művészeti szövetségnek a tagja. 1989-től munkáival több, mint 90 csoportos tárlaton vett részt. Műveit egyéni kiállításokon is nagy sikerrel mutatta be hazai kulturális központokban, galériákban, múzeumokban, illetve Ausztria és Németország számos nagyvárosában, de Dunaszerdahelyen, Brüsszelben vagy Szöulban is. Díjai:

• 1998-1999 Pollock-Krasner Alapítvány ösztöndíja, New York
• 2003 Nemzetközi Miniatűr Kiállítás különdíja
• 2005 MAOE nívódíj
• 2006 Nemzetközi Miniatűr Kiállítás különdíja
• 2007 Római Magyar Akadémia ösztöndíja
• 2010 Munkácsy Mihály-díj

„Matzon művészete – amely lényegében a festészet, szobrászat és grafika határterületeit jelenti – formailag a geometrikus absztrakt körébe tartozik. Alkotásain a műszaki jelleg, a precíz analitikus szemlélet által komponált elemek, illetve ezek kapcsolatai dominálnak. Jellegzetes művei a rétegezett képfelületek létrehozásával, ezek áttöréseivel, applikációkkal manifesztálódó reliefek. Az optikai hatások, a síkok áttetsző volta, …, tükröződésük, a fény és árnyék viszonyok nézőponttól függő átrendeződése, azaz a tér ilyetén meghódításának szándéka az eszenciája Matzon munkásságának. Művészetének vállaltan transzcendens jellege továbblépés az abszolút festészet narratívamentességéhez képest.”

Az utóbbi húsz év alkotásaira fókuszáló „Panta Rhei” című időszaki kiállítás párhuzamot von a Matzon Ákosra oly jellemző elvont gondolatiságot változatos formában megjelenítő, korunk kusza világát vonalakkal, elemi alakzatokkal, látványos kiemelésekkel, szokatlan ritmusokkal megidéző művek és a Nemcsics Antal műtermében látható, főként a geometrikus alakzatok és a színek dinamikájára épülő alkotások között. Az építészeti gondolkodás Matzon Ákos művészetében is tetten érhető, hiszen festészetének építőelemei „a tömegek, arányok, sűrítés és tágulás, átjárás és összeépülés, mélység és plaszticitás elsősorban az építészeti konstrukcióhoz tartozó fogalmak”. A síkból térbe elmozduló, iróniát sem nélkülöző képek alapvetően az ősi geometriai formákra (négyszög, háromszög, kör), illetve egyenes vagy ferde, síkba simuló, felfelé törő és hasábokká váló vonalakra épülnek. Matzon folyamatosan kísérletezik a fény-árnyék ábrázolásával, az előtér-háttér színének fel- és kicserélésével, hangsúlyos motívumok síkból való kiemelésével. Sok elemből álló sorozatai (pl. fényszalagok, fénysávok, ómega út, ablakok, térkereső stb.) az egy-egy fejtörést okozó témában rejlő megoldási lehetőségeket kutatják.

A Panta Rhei című kiállítás a témaválasztás és a kifejezésmód szakaszos változásai mellett ennek a nyughatatlan alkotói attitűdnek a bemutatására helyezi a hangsúlyt. A kiállítás katalógusa az alábbi címen tekinthető meg: https://online.fliphtml5.com/gggym/itzy/.

The post Matzon Ákos Panta Rhei  című kiállítása first appeared on Tomory Lajos Múzeum.

 „[Jelenszky Gyula] Nagy nyomorban élt, hattagú családjával együtt. Kint laknak messze, Pestszentlőrinc túlsó határában, a Vecsés felé vezető országút végén, a Dalmady Győző és Turul ucca sarkán. Egy szántóföld közepén van a vityillójuk. Szoba-konyha és egy istálló.”[1]

Jelenszky Gyula (1876–1969) Gyömrőről, Dein Anna (1872–1958) Vecsésről származott, 1900-ban házasodtak össze Vecsésen, de 1901-ben már a lőrinci kavicsbányában laktak, ahol a családfő kovács segéd volt. Sorra születtek a gyermekeik: Antal 1897-ben,[2] Gyula 1899-ben, János 1901-ben, Anna 1903-ban, Anna 1905-ben, Ilona 1907-ben, Károly, 1911-ben, József 1914-ben. Jelenszky Gyula 1921-ben a Turul utca 70. (ma Cziffra György utca 108.) alatt épített fel egy istállót, de bizonyára volt lakás is itt. Jelenszky János ács segéd 1925. május 25-én vette feleségül a kispesti Mycon Ilonát – 1926 áprilisában a Wlassics Gyula utca 164. alatt laktak.[3] Jelenszky Gyula 1923. augusztus 19-én, Jelenszky Ilona 1926. február 7-én, Jelenszky Anna 1926. június 5-én házasodott.

 „Jelenszki Gyula 50 éves fuvaros nagyszámú családjával már régebben Pestszentlőrinc határában él, ahol a szorgalmas, derék munkásember családtagjaival együtt közszeretetet vívott ki magának. Az a szörnyű gazdasági válság, amely a gyilkos hatású szanálás után ezer és ezer munkásembert fosztott meg a megélhetés lehetőségeitől és tízezreket döntött munkanélküliségbe, a Jelenszki-családban is éreztette vészes következményeit. Az idős, agyondolgozott családapa már nem tudott annyit keresni, amennyi hét-tagú családjának szükséges lett volna, 27 éves Gyula, 24 éves János és 20 éves Anna nevű gyermekei pedig már hosszú hónapok óta nem tudtak munkához jutni. A megélhetési gondok egyre súlyosabbak lettek és a háztartási kiadások között kibírhatatlan summát jelenített volna a tüzelőanyag beszerzése. A 14 éves Károly és a 12 éves József éppen ezért [1926. április 14.] szerdán délután is elindult a Pestszentlőrinc határában levő szemétbánya felé, hogy a salak közül fűtés céljaira alkalmas szenet, kokszot szedjenek össze. Pestszentlőrincen általános szokás a fűtőanyag ilyetén beszerzése, ez már hosszú évek óta akadálytalanul napirenden van és ezt az utat már sokszor megtették a kis Jelenszki-gyerekek is, A két fiú szorgos kutatásainak eredménye hozzávetőlegesen 20 kilogramm szén és koksz volt. A két gyerek fölcsillanó szemekkel gondolt arra, hogy anyjuk a mindennapi kis ebéd megfőzéséhez néhány napra megint hozzájutott tüzelőanyaghoz. A szegény proletárgyermekeknek azonban nehéz volt a zsák cipelése és a vasút keresztezésénél, az árokparton megpihenték. Néhány perces beszélgetés után a gyerekek arra riadtak föl, hogy egy rendőr durva, parancsoló hangon rájuk ripakodik:

— Pusztuljatok innen, csavargók, mert szétütök köztetek!

Amikor a kis Karcsi gyerek a zsákhoz kapott, hogy vállára vegye, a rendőr újból rájuk ordított:

— Tedd le azt a zsákot azonnal, biztosan loptátok ezt a szenet!

Amikor a gyermek vonakodott a zsákot letenni, Újvári III. István rendőr a 14 éves Karcsi fiúba belerúgott. A Jelenszki-gyerekek erre félve elrohantak és az izgalomtól kipirult arccal, síró hangon panaszolták el apjuknak, hogy az összegyűjtött szenet »egy dühös rendőr« elvette tőlük. A gyerekek megfigyelték ugyanis, hogy Újvári az otthagyott zsákot a vállára vette és az őrszobára vitte, ahol a »lopott holmiról« jelentést irt.”[4] Jelenszky Gyula és János ekkor a rendőr keresésére indultak, azonban akkor nem találták.

Ujvári István 1894-ben született Kiskunmajsán. 1920-ban földműves napszámos volt Kiskunmajsán, amikor Szegeden feleségül vette a 22 éves Makra Máriát, akitől két gyermeke született.[5] 1926 áprilisában mindössze másfél éve volt a rendőrség szolgálatában mint tartalékosztálybeli rendőr.

 Április 15-én Ujvári szabadnapos volt, a lőrinci temetőből[6] tartott haza – egyes források szerint ittasan – a feleségével és gyermekeivel, amikor az Üllői úton Szloboda Mátyás festéküzlete előtt szembetalálta magát a szintén haza igyekvő Jelenszky családdal. A lövöldözés előzménye az volt, hogy a három férfi az előzőnapi nézeteltérés miatt hangosan szidalmazta egymást. A heves szóváltás közben Ujvári egyszerre csak előkapta revolverét és „Megtámadtatok gazemberek! No majd adok én nektek!” felkiáltással Jelenszkyéktől hat-nyolc lépésre két lövés adott le.[7] Apa és fia véresen estek össze, a pisztolygolyók mindkettőjük testén a has bal oldalát fúrta át. A rendőr ezt követően telefonált a mentőknek. A kispesti mentők öt perccel az eset után már úton voltak. Jelenszky Jánosnak a helyszínen morfium-, koffein- és kámforinjekciót adtak.[8] A két férfivel a Szent István kórházba igyekeztek, azonban Jelenszky János az Üllői út és Hungária út sarkán este fél nyolckor belehalt a belső vérzésbe. Jelenszky Gyulát azonnal megoperálták, de továbbra is életveszélyes, eszméletlen állapotban volt.

Rothfischer Károly lakatos és ifj. Kassa Károly szobrász is szemtanúja volt az esetnek, őket este 10 óra körül hallgatták ki a rendőrkapitányságon: „az Üllői-utón távolról egy kisebb csoportot láttak, amelynek közepén a rendőr hevesen vitatkozott két férfival. A vitából csak annyit értettek meg, hogy valami ellopott zsák szénről van szó, amelyet a rendőr lefoglalt és nem adott vissza. Hogy a két férfi megütötte volna a rendőrt, azt nem látták, csak annyit, hogy a rendőr előrántotta revolverét és mindakettőt lelőtte.”[9]

A jelenetnél jelen volt Jelenszky Gyula 12 éves fia, József is, őt a rendőrségre kísérték vallomástételre, Ujvárit Üllői út 217. (ma Üllői út 561.) alatti otthonából előállították, kihallgatták és őrizetbe vették. „Kiderült, hogy Ujváry III. István és Jelenszkyék között régi torzsalkodás és pörpatvarkodás volt és a rendőr éppen ennek a feszült viszonynak hatása alatt vette el Jelenszky Józseftől a szenet, amelyről állítólag azt hitte, hogy lopott. […] A rendőr föltűnően zavaros előadásában arra hivatkozott, hogy polgári ruhában volt. Jelenszkyék támadása, amely felesége és gyermekei szemeláttára történt meg, olyan váratlanul érte, úgy gondolta, hogy bosszút forralnak ellene. Jelenszkyék a vita hevében földreteperték és vallomása szerint ütlegelni kezdték. Ö csak akkor használta a fegyvert, amikor a földön fetrengett. A rendőr előadása a szemtanuk vallomásaival teljesen ellentétes.”[10]

Ujvári kihallgatása a főkapitányságon az éjszakába nyúlt, majd másnap a tanúkkal folytatták. Pettendy Sándor főfelügyelő detektívcsoportjával kiszállt Pestszentlőrincre, ahol helyszíni szemlét tartottak és további tanúkat akartak felkutatni. Kihallgatták a szomszédokat, a rendőr hozzátartozóit és a szemtanúkat. Három tanú (Bene József, Rothfischer Károly és Kassa Károly) azt vallotta, hogy amikor odaszaladtak, a rendőr velük szemben is fenyegetően lépett fel. „Az elhangzott vallomások alapján megállapítható, hogy Pestszentlőrinc lakói már hosszabb idő óta a község határában lévő szemétbányából a salakot fűtés céljára zsákszámra szokták elvinni.”[11] Április 16-án dél körül a kórházban magához tért Jelenszky Gyula, akit kihallgattak. Ő a fia lelövése után menekülni kezdett, majd a három tanú megjelenése után megfordult, ekkor lőtte le őt is Ujvári.

„A Magyarország munkatársa beszélt több pestszentlőrinci emberrel, akik egybehangzóan nagy sajnálattal és részvéttel beszeltek a közszeretetben álló Jelenszky-családról. A hangulat általában a rendőr ellen van, akiről azt állítják, hogy kötekedő ember volt, aki — ha egy pohár bort ivott — mingyárt mindenkivel kikezdett.”[12]

Április 17-én délután – elfogadva a rendőr védekezését, hogy önvédelemből használta fegyverét – Ujvári III. István szabadon bocsátották. „Újvári III. István pedig kiment a Mosonyi uccai rendőrlaktanyába, fölment az őrszobába. Ott várta már felesége és két apró gyermeke. A rendőr egy szót sem szólt. Nem tudott, nem engedte a zokogás. Átölelte a feleségét, megcsókolta két gyermekét, azután kardosan beállított a második emeleten levő szakasz-szobába, a IV. szakasz szobájába és feszes haptákba vágta magát:

— Őrmester úrnak alássan jelentem, — szolgálatra jelentkezem.”[13]

Ujvári azonban félt a halálos ellenségeitől, ezért nem is mert Pestszentlőrincre jönni. A családja védelmében az lőrinci albérlete elé kettős rendőrőrszemet állítottak. „A lakosság annyira együttérzett azonban a Jelenszkyék tragédiájával, annyira fenyegetővé vált magatartása a fiatalasszonnyal szemben, hogy három nappal ezelőtt kis tolókocsi állott meg a ház előtt, amelyre Újvári III. István kollégái felpakkolták a rendőr családjának bútorait és azóta sem a rendőrt, sem családtagjait nem látták a községben.”[14] Április 24-én tehát Ujváriék elköltöztek Pestújhelyre. Előző nap temették el cigányzene és több ezer fős tömeg kíséretében Jelenszky Jánost a lőrinci temetőbe. A temetés után a lakosság hatmillió koronát gyűjtött össze a családnak. Jelenszky Gyula hosszas kórházi kezelés után a nyáron térhetett csak haza.

Jelenszky Jánosné Mycon Ilona mindössze 22 évesen maradt özvegyen, visszaköltözött Kispestre a szüleihez. Egy ideig támogatták a rokonok és ismerősök, azonban hosszabb ideje már csak az öngyilkosságra tudott gondolni. A tragédia óta eltelt hónapok alatt több milliós adóságot halmozott fel, pénzbeszedői állását is elveszette. Ezért 1926. június 11-én lúgkőoldatot ivott. A szomszédok eszméletlenül találtak rá, a Rókus kórházba szállították, ahol másnap délután hosszas szenvedést követően elhunyt.[15]

Időközben 1927. október 15-én Ujvári Istvánné Makra Mária is elhunyt 29 évesen tüdő-gümőkorban.[16] A nyomozás az ügyben azonban nem zárult le, végül a Pestvidéki Királyi Ügyészség szándékos emberölés vádjával emelt vádat Ujvári ellen. Az eset után másfél évvel, 1927. november 24-én Ujvári III. Istvánt – aki kitartott amellett, hogy Jelenszkyék megtámadták, földre teperték és védekezésből használta a fegyverét – a bíróság szándékos emberölés bűntettében bűnösnek mondta ki és hatévi fegyházra ítélte. A fellebbezést követően 1929. február 11-én a Királyi Ítélőtábla helyben hagyta az ítéletet.[17] 1929. március 23-án a pestvidéki törvényszéki fogházból a Budapesti Királyi Országos Gyűjtőfogházba szállították át, ahol a büntetését Ujvári 1929. május 8-án kezdte meg. 1929. augusztus 30-án a soproni királyi fegyintézetbe helyezték át. Mivel az előzetes letartóztatásban, illetve vizsgálati fogságban töltött egy év két hónapot – illetve külön végzéssel további két hónapot és tizenöt napot – kitöltöttnek vették, így 1933. december 23-án szabadult.[18]

Az élet a Jelenszky családban kényszerűen ment tovább. Jelenszky Gyula fuvaros és neje 1929 június-júliusában a Turul utcai telken 95 m²-es kétszobás házat (előszobával, konyhával, kamrával, verandával, pincével) épített. Jelenszky Károly alkalmi munkás 1937. július 4-én megházasodott, 1937–1939-ben felépítette egyszobás házát a Garam utca 3. alatt és odaköltöztette szüleit is. Jelenszky Gyula ekkor földművesként szerepelt.[19]

Pápai Tamás László

Tomory Lajos Múzeum

2026. március 27–31.

[1] Szücs Nándor: A rendőrgolyó halottjának házában Pestszentlőrincen. In: Pesti Napló, LXXVII. évf. 86. sz. 1926. április 17. 5. o.

[2] Jelenszky Antal lakatos segéd 1920-ban hunyt el a Pestszentlőrinc, Üllői út 176. alatt. Pestszentlőrinci polgári halotti anyakönyv, 52/1920.

[3] Pestszentlőrinci polgári házassági anyakönyv, 46/1925. Budapest IX. kerületi polgári halotti anyakönyv, 1624/1926.

[4] Népszava, LIV. évf. 86. sz. 1926. április 17. 8. o.

[5] BFL – VII.101.c – fegyenc.I – 9106., Szeged III. polgári házassági anyakönyv. 255/1920. Adatlapja szerint csak két gyermeke volt, azonban a cikkekben több helyen három gyermeket említenek.

[6] Az események leírása, időpontja, helyszíne a különböző tudósításokban többféleképpen is szerepel, ezért nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy mi hogyan történt. Ujvári későbbi vallomása szerint egy szentlőrinci vendéglőből tartott haza családjával.

[7] Friss Újság, XXXI. évf. 85. sz. 1926. április 16. 3. o.

[8] Az Est, XVII. évf. 87. sz. 1926. április 18. 6. o.

[9] Magyarság, VII. évf. 85. sz. 1926. április 16. 4. o.

[10] Népszava, LIV. évf. 85. sz. 1926. április 16. 11. o.

[11] Budapesti Hírlap, XLVI. évf. 86. sz. 1926. április 17. 4. o.

[12] Magyarország, XXXIII. évf. 86. sz. 1926. április 17. 2. o.

[13] Sz. N.: Ujváry III. István szolgálatra jelentkezik. In: Pesti Napló, LXXVII. évf. 87. sz. 1926. április 18. 13. o.

[14] Esti Kurir, IV. évf. 95. sz. 1926. április 28. 7. o.

[15] Esti Kurir, IV. évf. 134. sz. 1926. június 17. 9. o. és 135. sz. 1926. június 18. 8. o., Budapest VIII. kerületi polgári halotti anyakönyv, 1640/1926.

[16] Budapest II. kerületi polgári halotti anyakönyv, 397/1927.

[17] Esti Kurir, V. évf. 209. sz. 1927. szeptember 16. 13. o., VII. évf. 35. sz. 1929. február 12. 12. o.   

[18] BFL – VII.101.c – fegyenc.I – 9106

[19] Pestszentlőrinci építési lajstromok, 1929/473 és 1937/348.

The post Szeneszsák és revolvergolyó – Egy pestszentlőrinci tragédia first appeared on Tomory Lajos Múzeum.

The post agi próba first appeared on Tomory Lajos Múzeum.

Gercsár Rezső műépítész, építési vállalkozó kiemelkedik a pestszentlőrinci építők közül. Nem kőműves képesítésű volt, hanem zenész, de rögtön első munkájával beírta magát a történelembe. Hat év alatt kereken 50 házat épített fel Pestszentlőrincen – specialitásai voltak a tükörházak. Későbbi sorsát éppúgy rejtély övezi, mint pályakezdését.

Gercsár Rezső 1879. április 26-án született Budapest VII. kerületében – apja, Gerčar Ferenc, Krainából, a mai Szlovénia területéről származó cipész, anyja, Galotti Emília nagyszebeni születésű cseléd volt.[1] Szülei csak 1890-ben házasodtak össze. 1881-ben született egy Ottó nevű öccse – ő 1894–1896-ban az iparrajziskolába járt, majd népzenész lett[2] – 1890-ben pedig egy Emília nevű húga is.

Gercsár Rezső 1891-ben járt a IX. kerületi polgári iskolába, majd neve a XX. század elején bukkant fel ismét, amikor 1902. augusztus 12-én a VIII. kerületben feleségül vette Holub Anna cipő tűzőnőt. A házasságból két gyermek született: Ilona (1903–1988)[3] és László Ottó (1910–1967)[4]. Ugyancsak 1902-ben lépett be a Magyarországi Zenészek Egyesületébe – 1904 végétől Magyar Zenészek Országos Egyesülete – melynek 1904-ben választmányi tagja volt.[5]

Gercsár Rezső színházi zenész volt, az 1910-es évek elején zeneiskolát működtetett Práter utca 74. alatti otthonában.[6] Emellett zeneszerzéssel is foglalkozott, Diadalmi indulóját 1907-ben Szatmárnémetiben, Tavaszi varázs keringőjét 1908-ban, Triomphale indulóját 1910-ben és Diadalmi indulóját 1912-ben Kassán adták elő.[7]

1909-ben kezdett ingatlanügyekkel is foglalkozni: mátyásföldi telkeket, házakat hirdetett eladásra.[8] 1918-ban már építési vállalkozóként, 1921-ben építészként szerepelt.[9] 1920-ban Rákosszentmihályon ajánlatot tett egy konzorcium nevében a kiaknázott községi kavicsbánya megvételére.[10]

1924-ben indította építési vállalkozását Pestszentlőrincen. Többnyire a saját telkeire építkezett: ő volt a tulajdonos, az építtető és kivitelező is. De voltak megbízási munkái is. Első munkája 1924 nyarán rögtön egy történelmi emlék, a Gloriette helyreállítása volt, amely mellé a tulajdonos, Partsch Ferenc megbízásából egy háromszobás villát (Anna-villa) is épített. Ezt a munkát és még néhányat egy Urbányi nevű kőművessel együtt teljesítette. Ugyancsak 1924 szeptemberében épült még a Kossuth Lajos utca 163/a. alatt egy két udvari szobás, fürdőszobás ház Gercsár Rezső megbízásából, Urbányi és Gercsár kivitelezésében.

1925 februárjában a Prónay Dezső (ma Napfürdő) utca 18. számú telekre épített két házat két utcai szobával, fürdőszobával. Az egyik tulajdonosa Gelberger Zoltán volt, a másik a saját nevén futott, be is költözött a Napfürdő u. 18/a. házba.[11] 1925 nyarán már itt lakott Pestszentlőrincen.

Ez a kettő már a rá oly jellemző tükörház volt: egy ketté osztott telekre felépítette a házat és annak tükörképét is. Ezeket még Urbányival együtt készítette, később azonban az építő rovatban Gercsár egyedül szerepelt, mint építész. 1925 júniusában a Szemere Miklós utca 23. szám alatt épített két 58 m2-es egy-szoba-konyhás tükörházat – ezeket eladta, valamint megbízásra építkezett a Turul utca 62. (ma Cziffra György utca 100.) szám alatt is.[12]  Szeptemberben a Varjú utca 36. alatt épített egy kétszobás házat, melyet eladott, októberben az Üllői 152/a. (ma 472.) alatt Szloboda Mátyásnak épített két üzletet és egy szobát. Végül novemberben a Batthyány Lajos utca 154/a. alatt jelentett be egy építkezést – két szobás, fürdőszobás lakóház –, de itt is már megvolt a jogutód (vevő). 1925-ben ő építtetett a legtöbbet Pestszentlőrincen, öt saját építkezés fűződött a nevéhez.

1926-ban szintén ő építtetett a legtöbbet Pestszentlőrincen, tíz saját építkezés fűződik a nevéhez.

1926 márciusában a Turul (ma Cziffra György) utcában a Kispesti Takarékpénztártól megvásárolt telkeire tervezett, épített sorházakat: összesen hat egyforma, 68 m²-es szobakonyhás épületet (Cziffra György utca 120–130.) – mindegyikre megvolt a vevője. 1926. május 21-én adta be a kérvényét a Kossuth Lajos utca 209. alatti két 93 m2-es kétszobás (ebédlő-háló), fürdőszobás tükörházra. Ezekbe – szintén már a bejelentéskor meglévő jogutódként – decemberben költözhettek be az új lakók.

A Bókay Árpád utca 137. alatt (ma Bókay Árpád utca 59. és Bókay Árpád utca 61.) szintén tükörházakat épített. 1926. október 29-én jelentette be a két 90 m2-es házat, melyek három utcai szobából (szalon, ebédlő, háló), fürdőszobából, WC-ből, cselédszobából, konyhából, előszobából, kamrából, verandából, teraszból és pincéből álltak. Még javában zajlott az építkezés – lakhatási engedélyt csak 1927 szeptemberében kapott –, amikor 1926 decemberében már meg is hirdette a házat, azzal a feltétellel, hogy három évig ő lakik benne.[13]

Gercsár Rezsőnek saját építkezései mellett több kiemelt megrendelője is volt, akik többször is adtak neki megbízást. Ilyen volt 1924-ben a már említett Partsch Ferenc, aki a Gloriette felújítását és a mellette levő Anna-villa felépítését bízta rá. Bázmán István a Cziffra György utca 100. alatti telkén 1925-ben és 1927-ben is építkezett. Ilyen megrendelő volt Krausz Jenő magánhivatalnok és felesége is, akik 1926-ban a Bókay Árpád utca 125. (ma Bókay Árpád utca 47.) szám alatt építtették fel impozáns otthonukat. A 122 m2-es ház három utcafronti, egymásba nyíló lakószobából, fürdőszobából, WC-ből, valamint konyhából, kamrából, előszobából állt.[14]

Szintén rendszeres megrendelője volt Gercsár Rezsőnek Földes Emil építési vállalkozó (Krausz Jenő sógora) is.

Krausz Jenő 1889-ben született Debrecenben. 1919-ben kórházi tisztviselő volt Nagyváradon, ekkor vette feleségül Szarvason Sámuel Elvirát, Földes Emilné Sámuel Jolán 1895-ben született húgát. Az 1920-as évek elejétől Pestszentlőrincen többfelé (Városház utca, Bókay utca, Széchenyi utca, Szélmalom utca) is éltek. A SzAC-nak volt az alelnöke. Nevét 1934-ben Marjaira változtatta. 1936-ban bekerült a városi közgyűlésbe (Guttmann Adolf virilista megbízásából). 1944-ben mindkettejüket Auschwitzba deportálták.[15]

Földes (Freund) Emil 1881-ben született Kalocsán. Nevét 1907-ben magyarosította, ekkor még Kalocsán lakott. 1908-ban nyitotta meg fakereskedését Pestszentlőrincen, az Üllői úton, a mai Ráday Gedeon utcával szemben, de 1910-ben fatelepe már a mai Piac térnél működött. 1909-ben vette feleségül Szarvason Sámuel Jolánt. Testvérének, Földes Lajosnak Pestszentlőrincen és Soroksárpéterin is volt fatelepe. A Miklóstelepen parcellázott telkekből ő is vásárolt, és ezeken házakat építtetett, de voltak építési telkei a Bókaytelepen is. Alapító tagja volt a pestszentlőrinci tűzoltó testületnek. 1911-ben felajánlotta, hogy elkészíti a katolikus templom tornyát. 1912-ben már községi virilista és a kaszinó tagja volt. 1915-től 1918-ig önkéntesként a világháborúban frontharcos volt. 1927-ben ő építtette Pestszentlőrincen a legtöbb házat (10 építkezés). Az 1930-as években a Piac tér mellett, a Széchenyi István utca alsó részén épített több házat is, majd felszámolta fatelepét, melynek területét házhelyekre osztotta fel a Piac tér és a mai Teleki utca között. 1940-ben Üllői út sarkára emeletes bérházát, a Gyöngyvirág utcában pedig saját emeletes villáját készítette el. Innen hurcolták el 1944-ben családjával együtt a gettóba, majd Auschwitzba.

Földes Emil 1926 szeptemberében bízta meg Gercsár Rezsőt, hogy az általa frissen megnyitott Nefelejcs közben (ma Mikszáth Kálmán utca) házakat építsen. Először két 58 m2-es (két szoba-konyha-kamra) ház készült el, majd 1927-ig összesen tizenegy egyforma kis lakóház (Mikszáth Kálmán utca 53–73., illetve 1927-ben a Nefelejcs utca sarkán – Mikszáth Kálmán utca 75. – egy valamivel nagyobb (66,75 m2) és díszesebb épület, melyet még az építés közben 120 m2-esre bővítettek.

1927 januárjában ismét Krausz Jenő megrendelésére készült két tükörház a Vasvári Pál utca 19. szám alatt. A 90 m2-es épületekben három szoba, fürdő szoba, konyha, kamra, előszoba veranda és pince is.

Következő saját építkezését – két tükörházat – a Förster (ma Vajda János) utcába jelentette be 1927 májusában. Két 136 m2-es épület (Vajda János utca 10/a. és 10/b.) szalonnal, ebédlővel, hálóval, gyermek- és fürdőszobával, konyhával, kamrával, pincével, előszobával, verandával és terasszal. A jogutódok már itt is megvoltak.

Úgyszintén 1927 májusában építkezett tovább Földes Emil megbízásából a mai Mikszáth Kálmán utcában.

1927 augusztusában a Herrich utca 34. (ma Városház utca 34. és 36.) alatt épített két 103 m2-es tükörházat – két utcai szobával, fürdőszobával, cselédszobával, konyhával, előszobával, kamrával, pincével, terasszal, verandával.

1927 szeptemberében megbízásból a Batthyány Lajos utca 88/a. alatt – 76 m2, két szoba, két konyha, két kamra –, és a Vércse utca 12. alatt (egy üzlet) építkezett.

1927 novemberében ismét a Förster utcában épített két tükörházat. A mai Vajda János utca 8/a. és 8/b. alatt két 152 m2-es ház készült ebédlővel, szalonnal, hálóval, cseléd- és fürdőszobával, konyhával, kamrával, előszobával, verandával. A házak 1928 elején, illetve végén készültek el.

1928-ban az Üllői úton – az iparvasút mellett – is épített három házat. Áprilisban két tükörház készült a mai Üllői út 514. és 516. alatt – 124 m2 alapterületen négy szobával, fürdőszobával, konyhával, kamrával, előszobával, pincével, terasszal. A harmadik telekre (Üllői út 518.), közvetlenül a vasúti pálya mellett 1928 júniusában jelentett be egy 120 m2-es házat, amely ebédlőből, hálóból, fürdőszobából, konyhából, előszobából, kamrából, pincéből, teraszból és verandából állt.

Több kisebb megbízásos építkezést is teljesített 1928-ban: a Vasút u. 22. (ma Teleki u. 32. istálló), a Dalmady Győző u. 14. (48m2-es szobakonyhás lakás), a Ráday Gedeon u. 100 (49,5 m2-es szoba-konyha-előszobás lakás) alatt.

Gercsár 1928 nyarán kapott megbízást egyik legnagyobb pestszentlőrinci vállalkozására. Papp Albert és felesége (Gercsár lánya és veje) kérte fel, hogy felépítse számukra a Horváth Lajos utca és a Csonka utca sarkán – ma Dobozi utca 39., Verebély utca 2. – emeletes lakóházukat. Az emeletes épület ekkoriban még ritkaságnak számított Pestszentlőrincen. A 643 m2-es lakóházba hét lakást terveztek: szintenként öt szoba volt, három-három lakás állt fürdőszobából, konyhából, előszobából, kamrából, az alagsorban házmester lakással, a manzárdban két irodával. Már az építkezés kezdetén gond adódott: 1928 szeptemberében a villamos társaságnak „Gercsár Rezső műépítész a kétemeletes háza építéséhez több mint két hete már kér és könyörög erőátviteli áramért, hogy a habarcsot keverhesse”.[16] A lakhatási engedélyt 1929. márciusában kapta meg az épület. A házban tíz évvel később olyan ismert személyiségek laktak, mint Csöndes János városi mérnök és Kozma Attila lapszerkesztő.

Ennek szomszédságában (Dobozi u. 41.) építette fel 1929 tavaszán Gercsár utolsó házát: a 111 m2-es háromszobás, fürdőszobás házat Szebenyi Gerő vásárolta meg, aki az év nyarán Gercsárral egy szobakonyhás épületet, toldást építtetett mellé. 1929 végén Gercsár Rezső elbúcsúzott Pestszentlőrincről.

Gercsár Rezső 1919-től kezdve számos szabadalmat adott be: üreges építőkő betonból, ruganyos ágybetét fából. 1931-ben már gyömrői lakos, amikor Wache János lakatossal vízszolgáltató berendezést szabadalmaztattak. 1932-ben gyömrői építőmesterként a párizsi vásáron díjat nyert vízszolgáltatási találmányával (kútberendezés).[17] További szabadalmai: szabad fürdő (strand) berendezés vízlefolyás nélkül. Végül 1938-ban ismét budapesti lakosként: Robbanásmentes és higiénikus szikvízfej, illetve folyadékot fémérintkezés nélkül tároló robbanásmentes szikvízberendezés.[18]

1932 januárjában már eladta volna nagyszabású gyömrői fűszerkereskedését, márciusban már befektető társat keresett az üzlethez. Szintén eladásra hirdette tűzifatelepét – villanyfűrésszel, kétszobás lakással, istállóval.[19]A fűszerbolt mellet vaskereskedéssel is foglalkozott.[20] Gercsár Rezsőné gyömrői vegyeskereskedését – kétszobás lakással, áruval, berendezéssel – végül 1934 augusztusában vásárolták meg.[21]

A Gercsár Rezső által birtokolt, tervezett és épített házak vevői főként kereskedők, tisztviselők, tanárok voltak, mint például a Vajda János u. 8/b lakója: dr. Steinert Katalin gimnáziumi tanár.

Gercsár Rezső építészetére jellemző volt, hogy egyaránt használta szobáknál a homlokzatokon az ekkor divatba jövő háromszárnyas nagy ablakokat és az egyszárnyas ablakokat is. Visszafogott díszítésekkel (elsősorban tetődíszekkel) dolgozott, melyek kiemelték és megtörték a homlokzatok egysíkúságát. Megrendelőtől is függött, de ha megtehette, előszeretettel épített két-háromszobás nagypolgári lakásokat fürdőszobával.

Pápai Tamás László

Tomory Lajos Múzeum

2026. március 6–24.

(A Budapest Főváros Levéltárában található tervrajzot és történetét Pápai Tamás László kutatta fel, a szkennelése a Járásszékhely múzeumok szakmai támogatására 2018. pályázat keretében valósult meg.)

Gercsár Rezső épületei ma:

[1] Budapest VII. kerületi római katolikus születési anyakönyv, 896/1879.

[2] 17 évesen kocsis volt, 1898-ban rablás miatt 10 napot töltött őrizetben. 27 évesen hunyt el. BFL – VII.102.a – fogoly – 1898 – 2626, Budapest VIII. kerületi polgári halotti anyakönyv, 3377/1908.

[3] 1926-ban magánhivatalnokként ment férjhez Papp Alberthez.

[4] A Nemzeti Zenedébe járt hegedű szakra. Később kereskedő segéd lett.

[5] Zenelap, XVI. évf. 15. sz. 1902. május 25. 8. o., XVIII. évf. 7. sz. 1904. március 5. 6. o.

[6] Budapesti Cím- és Lakásjegyzék, XXV. évf. 1913. 455. o.

[7] Szatmár és Vidéke, XXIV. évf. 21. sz. 1907. május 21. 3. o., Felvidéki Újság, III. évf. 149. sz. 1908. július 2. 3. o., V. évf. 171. sz. 1910. július 28. 3. o., VII. évf. 152. sz. 1912. július 7. 5. o.

[8] Friss Újság, XIV. évf. 115. sz. 1909. május 16. 18. o., 252. sz. 1909. október 24. 13. o.

[9] VII.173.a – 1918 – 1307, Ujság, XIX. évf. 196. sz. 1921. szeptember 4. 12. o.

[10] Rákos Vidéke, XX. évf. 32. sz. 1920. augusztus 8. 3. o.

[11] Valószínűleg 1926 januárjában már eladásra hirdette. Pesti Hírlap, XLVIII. évf. 13. sz. 1926. január 17. 25. o.

[12] Itt egy háromszobás házról volt szó, azonban az építkezést nem fejezték be, majd 1927-ben elutasították.

[13] Ujság, II. évf. 275. sz. 1926. december 3. 16. o.

[14] Az épületet 2020-ban elbontották és másik – ablakkiosztásában a régire emlékeztető – házat építettek a helyébe.

[15] Szarvasi polgári házassági anyakönyv, 209/1919., Pestszentlőrinci polgári halotti anyakönyv, 233-234/1948.

[16] Kispest-Szentlőrinc, XXXII. évf. 39. sz. 1928. szeptember 22. 4. o.

[17] Vállalkozók Lapja, LII. évf. 56. sz. 1931. július 15. 11. o., LIII. évf. 75-76. sz. 1932. szeptember 22. 8. o., 8 Órai Újság, XVIII. évf. 108. sz. 1932. május 18. 7. o., Ujság, VIII. évf. 266. sz. 1932. november 26. 5. o.

[18] Szabadalmi Közlöny, XLV. évf. 4. sz. 1940. február 15. 60. o.

[19] Ujság, VIII. évf. 7. sz. 1932. január 10. 22. o., 54. sz. 1932. március 6. 24. o., 123. sz. 1932. június 5. 23. o.

[20] Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931). 13. o.

[21] Pesti Hírlap, LV. évf. 56. sz. 1933. március 9. 19. o., LVI. évf. 178. sz. 1934. augusztus 8. 20. o.

The post Gercsár Rezső pestszentlőrinci építkezései (1924–1929) first appeared on Tomory Lajos Múzeum.

„A múltnak hullámai…” címmel

A pályázatra korábban és frissen készült alkotásokkal egyaránt lehet jelentkezni. A benyújtott művek mérete nem haladhatja meg a 150×150 centimétert.

A pályázatot (rövid szakmai életrajz; legfeljebb 3 pályamű: festmény vagy grafika fotója és adatai: címe, mérete, készítés éve) az ertektar18@gmail.com címen 2026. augusztus 31-ig lehet benyújtani. Kérjük, hogy a csatolt fájl/fájlok neve tartalmazza a művész nevét és a mű címét, és ne legyenek nagyobbak 2 MB-nál.

A kiírásnak megfelelő tartalmú alkotásokat szakmai zsűri értékeli. 

A 600 000 Ft összdíjazású pályázatra beküldött műveket a Tomory Lajos Múzeum 2026 októberétől kerületi kiállításon mutatja be.

További információk: muzeum@muzeum18ker.hu ; 06 1 290 15 85

The post „A múltnak hullámai” – művészeti pályázat first appeared on Tomory Lajos Múzeum.

The post III. Társasjáték börze 2026.04.11. 10.00-14.00 first appeared on Tomory Lajos Múzeum.

Várunk szeretettel minden kedves érdeklődőt a tavaszi növény csereberére. Hozz magaddal elcserélhető kültéri és szobanövényeket, magokat, virághagymákat, palántákat.

A program INGYENES, amely a Civil Zöldítők Egyesülete és a Tomory Lajos Múzeum együttes szervezésében valósul meg.

Az asztalfoglalás érkezési sorrendben történik.

Helyszín: Tomory Lajos Múzeum, 1181 Budapest, Margó Tivadar u. 116-118.

The post Tavaszi növény cserebere 2026.04.11. 10.00-14.00 first appeared on Tomory Lajos Múzeum.

2026. március 25-én nyílik a Nemcsics Emlékház Színország Galériában.

Mottó: „…minden alkotása lényegi kérdések felvetése és válaszkísérlet egyszerre”.

Néhány gondolat Varga-Amár Lászlóról és művészetéről

Varga-Amár László

Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett, Munkácsy Mihály-díjas festőművész. A Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja és annak közgyűlési képviselője, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének Képzőművészeti Tagozatának elnöke, a BP Art Kulturális Egyesület alelnöke, a Magyar Képző-és Iparművészek Szövetségének és a Magyar Festők Társaságának a tagja, a Dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galéria kuratóriumának a képviselője.
2005-ben a Magyar Kultúra Napján Kölcsey-díjban részesült.
Budapesten született, él és alkot.

Cs. Tóth János így látja Varga-Amár László művészetét:

Pályájára a figurativitás újszerű megjelenítése, az antropomorf tartalmak ironikus, de inkább bizarr működtetése a jellemző. Érdekes, hogy nem érezzük magunkat idegennek, sőt inkább otthonosan mozgunk képei világában. Az optikai elemek, a figurák elmozdulnak a síkban és mély emberi tartalmakat hordoznak. Egymás mellé helyezve képeit ott vannak a végtelen, üres térben létező magányos emberek innovatív módon, már-már rafináltan forgatja, átszúrja egymáson a figurákat, hogy mint építmények egész műalkotássá váljanak. A kompozíciók térbeli elhelyezésén van a hangsúly. Nem a perspektíva érdekli, hanem a színek és a kontrasztok adta hangulatból bomlik ki a vizuális lényeg. Megszokhattuk nála, hogy a faktúra is szellemi izgalmat rejt és egy többlépcsős keletkezéstörténetbe segíti elvinni a nézőt. Szinte aszketizmussal, hihetetlen odaadással, gondos aprólékossággal, máskor eleven gesztussal építi fel képeit. Munkáiban mindig benne van a személyessége, ami nem véletlen, mert többszörösen is köze van a képekhez. Keresi a világ nagy kérdéseinek feltárását, ugyanis minden alkotása lényegi kérdések felvetése és válaszkísérlet egyszerre. Vezet bennünket, hogy ne  csak addig lássuk az ösvényt ameddig már magunk is eljutnánk, hanem segít behatolni a mélyebb összefüggésekbe.  ……………

A kisugárzás minden munkájára jellemző, de az egyedi látásmód mögött nem csupán szarkasztikus egyénisége, hanem megélt életútja is tükröződik. Egyfajta felajzott életlátás és életvitel, teljes kiszolgáltatottság és teljes megmentettség egyszerre jellemzi eddigi pályafutását. A művek karaktere hatásosan jelzi, hogy alkotójuk a világ megélésében nem ismer tréfát. Igenis meg akarja váltani, át akarja művészetével alakítani a világot. Hisz abban, hogy a művészetet nem szárazon, hidegen kell prezentálni, hanem a személyiség teljességével úgy, hogy kulturális élményt adjon a műalkotás.

The post Varga-Amár László first appeared on Tomory Lajos Múzeum.

A Települési Értéktár Bizottság a fenti célkitűzések megvalósítása érdekében az alábbi feladatok elvégzését tervezi:

1. A helytörténeti vonatkozású évfordulók megünneplése mellett a bizottság, mint minden évben, most is részt vesz a helyi (önkormányzat, Kult18, múzeum által szervezett) ünnepségeken, illetve a pestszentlőrinci-pestszentimrei identitást erősítő értékeket bemutató anyagok, kiadványok, kiállítások összeállításában és aktuális események létrehozásában éppúgy, mint a kerület életét meghatározó, értékteremtő személyiségek búcsúztatóján is.
   
2. A FSZEK Lőrinci Nagykönyvtárával együttműködve emléktáblát helyezünk el a könyvtár falán az Erdélyből áttelepült, évekig Pestszentlőrincen lakó és írói pályáját itt kezdő Sánta Ferenc Kossuth-díjas írónak. Az igényes feladat (felirattal ellátott márványlapon bronz relief) elvégzésével a tavalyi évben a már sokszor bizonyított Török Ibolya szobrászt bíztuk meg. Az avató ünnepséget 2026 júniusára tervezzük.
   
3. Továbbra is szorgalmazzuk Ézsiás István vidám hangulatú fémszobrának – most az imrei évforduló miatt különösen aktuális – elhelyezését az Alacskai úti játszótér melletti parkban.
   
4. A bizottság ebben az évben is segítséget ad a Nemcsics Emlékház – Színország Galériának országos képzőművészeti pályázatokon való részvételhez, illetve a kerület számára hatalmas értéket jelentő emlékház működtetéséhez. Közreműködik a Tomory Lajos Múzeum égisze alatt teljesülő MMA- és NKA-pályázatok megvalósításában, és a kerülettel való megállapodásnak megfelelően, lehetőség szerint saját költségvetéséből is segíti a Nemcsics család örökségápoló és kiállítás-szervező tevékenységét. Támogatjuk Nagy Balázs önkormányzati képviselő felajánlását önkéntes épülettakarítási nap megszervezésére a Nemcsics Emlékházban.
   
5. A bizottság részt vesz a 2026. évi kerületi kulturális programok egyeztetésében, illetve a Nemcsics Emlékház új időszaki kiállításainak szervezésében. Az emlékház Színország Galériája 2026-ban a Nemcsics Antal életmű V. részének bemutatása mellett négy (Kéri Mihály?, Matzon Ákos, Takács Magdolna, Nemes Judit.) elismert magyar művész munkáiból tervez egy-egy hónapig nyitva tartó kiállítást.
   
6. Az Ezer Szív Egyesülettel tavaly megkezdett munkát folytatva fontos kerületi partnerekkel (pl. könyvtárakkal, óvodákkal, iskolákkal, vállalkozókkal) együttműködve részt veszünk az Emmer Margit feladataival 3-99 évesig mindenkit megszólító, jubileumi helytörténeti verseny, a Kerületi Kalandor megszervezésében. (Részletek a https://www.bp18.hu/keruleti-kalandor-helytorteneti-verseny/kalandozas-meno-manoval-a-18-kerulet-telepein címen.)
   
7. A korábbi évekhez hasonlóan 2026. szeptemberben is megrendezzük példaképeink tiszteletére a panteon-ünnepséget, melyhez most is kérjük az önkormányzat segítségét. Az idei emléktáblára Mester László és Varjú Imre neve mellé a kerületi lakosok által javasolt további három név kerül fel. A javaslatokat a Városkép februári számában is közzétett hirdetésre 2026. március 14-ig lehet beküldeni. A műsorban számítunk a Sonore énekkar részvételére. Mérlegelünk az ünnepség előtt egy félnapos várostörténeti konferenciát is.
   
8. A bizottság a tavaly tervezettnél kisebb léptékben ugyan, de megkezdi az 1936-1950 között Pestszentlőrinc városában született és anyakönyvezett lakosok találkozójának szervezését. A márciusi Városkép újságban meghirdetett eseményre várja az érintettek jelentkezését.
   
9. A Települési Értéktár Bizottság rendszeresen tájékoztatja a fontosabb kerületi eseményekről a díszpolgári címben vagy Pro Urbe díjban részesült kiválóságokat, nyugdíjas intézményvezetőket. Folytatja a kerület életében meghatározó személyiségek pótolhatatlan visszaemlékezéseinek rögzítését (pl. Katona Béla, Novák Károly, Giron Éva).
   
10. Egyre több megkeresést kapunk helyben született vagy található, széles körben kevéssé ismert értékek regisztrációjára és az értéktárba való felvételére. Ehhez a bizottsági határozat-hozatal előtt a javaslatok alapos indoklására, egységesítésére van szükség. A Települési Értéktárba való felvételükkel folyamatosan foglalkozunk. Egyeztetéseket kezdeményezünk Dr. Dóra József tiszti főorvos lakóháza, ill. a zsinagóga védelmében.
    
11. A bizottság lehetőségei szerint segíti a főépületének átadásához közelítő Tomory Lajos Múzeum szakmai tevékenységét és annak széleskörű bemutatását.
    
12. 2026-ban is támogatja a Tomory Lajos Múzeumnak a helyi lakosok körében évek óta rendkívül sikeres Gépmajálisát (traktorbemutató, múzeumpedagógiai és kézműves foglalkozások, zenei bemutatók, szabadtéri kiállítások stb.) és az őszi Kulturális Örökség Napjai helyi programjainak előkészítését és megrendezését.
    
13. A kerületi értékek megőrzésére irányuló munkáról a bizottság elnöke rendszeresen beszámol a helyi sajtóban, és gondozza a https://www.bp18.hu/18-keruleti-ertektar, a facebook.com/ertektar18 és a Tomory Lajos Múzeum/Partnerek/Értéktár bizottság oldalt.

Budapest, 2026. január 15.

The post 2026. évi munkaterv first appeared on Tomory Lajos Múzeum.

A településünk kulturális örökségének megőrzését szolgáló 18. kerületi Települési Értéktár Bizottság évről-évre ismétlődő feladatain túl (panteon-ünnepség, Nemcsics-házi kiállítások, történeti anyaggyűjtés a múzeumnak) 2025-ben számos javaslatot tett a fővároshoz csatolás 75. évfordulójának, illetve Pestszentimre 1930-as önálló községgé válásának méltó megünneplésére és múltunk e jelentős, az itt élő lakosság számára meghatározó időszakának dokumentálására. Különösen sokat foglalkozott az 1990 utáni szabad választásokkal, illetve a 2026-os jubileumi év programjainak előkészítésével (pl. Sánta-emléktábla, Kerületi Kalandor). A jelentősebb teendőket (tervezett ünnepségek, emléktáblák, pályázatírás, kiállítások, konferencia, tájékoztatás) kilenc bizottsági ülésen tárgyalta. Az időközben felmerült, nem tervezett feladatokról (pl. szerződésmódosítások, pályázati háttéranyagok beszerzése, az 1990-es évek kerületi döntéshozóival való interjúk készítése kapcsán) szintén számos egyeztetést tartott a Tomory Lajos Múzeum valamelyik telephelyén vagy online. A bizottság tagjai a korábbi évekhez hasonlóan számtalan kerületi és több kerületen kívüli rendezvényen vettek részt (pl. előadás Kispest II. vh. alatti bombázásáról, a Pest környéki német nyelvű lakosságról, a dél-pesti szőlőművelés történetéről; emlékezés a kispesti zsidó és cigány holokausztra stb.).

Az alábbiakban 2025. évi munkatervünk pontjainak teljesüléséről számolunk be:

1. A bizottság a képviselő-testület határozatával 2025 márciusától négy taggal működik. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a hivatali egyeztetés, egyes programok szervezése és levezetése egyszerűbb és szakmailag jobb lett, hogy saját tervezett feladataink elvégzésén túl jelen tudtunk lenni az önkormányzat által szervezett valamennyi nagyrendezvényen és számos helyi vonatkozású kulturális eseményen, versenyen, így a Felnőttek Gimnáziuma országos vetélkedőin is. Részt vettünk helyi állami ünnepeken (szónokként is), újévi koncerten, kitüntetési ünnepségeken, kiállítás-megnyitókon, a Nevelési Tanácsadó konferenciáján, a kerület jövőjének tervezésében (Innok), az unitárius templom jubileumán stb. Fájdalmas feladatunk volt a végső búcsú a kerületi értékeket védelmező és gyarapító Mester Lászlótól, Császár Katalintól, Varjú Imrétől, Elek Noémitől, illetve a bizottság munkáját is tevékenyen segítő Hámori Lászlótól, Torma Imrétől, Stieber Józseftől.

• A bizottság a Tomory Lajos Múzeum és a Nemcsics emlékház folyamatos segítése mellett több kerületi szervezet kéréseit, rendezvényeit támogatta (pl. Ezer Szív Egyesület, Atilla Unokái Egyesület, Eötvös Iskoláért Alapítvány), és közreműködött a Szemeretelepi Baráti Kör hagyományokat építő előadássorozatában is. Az 1950-es 2020-as éveket párhuzamba állító, köztérre tervezett tablókiállítás a hosszú történeti kutató munka ellenére részben a fellelt archív képanyag gyenge minősége, részben a múzeum átalakítása és munkatársainak leterheltsége miatt nem tudott megvalósulni. Eredményes volt viszont a Baross utcai kopjafánál tartott Összetartozás napi program megszervezésében való közreműködésünk.

• A bizottság 2025 májusában a főépítészi irodával egyetértésben javasolta, hogy Ézsiás István – kerületnek adományozott és a Nemcsics Emlékház kertjében őrzött – színes, Original Geometry című (Europeer plasztika alcímű) fémszobrát az Alacskai úti játszótér közelében állítsák fel. Tudomásunk szerint erről még nem született döntés, ahogyan a Hét vezér szoborcsoport restaurálásáról sem. A Fröhling pékségnél meghalt áldozatok emléktáblája viszont a fotók tanúsága szerint és lakossági jelzés alapján már átkerült az Üllői úti oldalra. Az év során több javaslatot tettünk köztéri alkotások megújítására és új utcák elnevezésére is. Segítettük a reprezentatív települési vendégkönyv megalkotását.

• Sajnos, javaslatunk, hogy a sikeres Gyár- és ipartörténeti tablókiállítás a kerület több fontos helyszínére, így az önkormányzat épületébe is jusson el, nem talált támogatásra.

• Jelenleg úgy tűnik, hogy eredeti elképzelésünk szerint (előre nem látott anyagi és szervezési problémák miatt) sem az 1936-1950 között született lőrinciek 2026 első felére tervezett találkozóját, sem az 1936-ban várossá lett Pestszentlőrinc fénykorát, öntudatos polgárainak együttműködését megidéző jótékonysági bált nem tudjuk megvalósítani.   

• A 2024-ben nagy sikert aratott, retrospektív kerületi közoktatási konferencia folytatását 2025-ben kétszer is meg kellett rendeznünk. Egy nappal a március 25-re tervezett konferencia előtt egyik előadónk, Császár Katalin, a Táncsics iskola egykori igazgatója meghalt, ezért a bizottság úgy döntött, hogy a rendezvényt ősszel tartja meg a kerületi oktatás történetét bemutató új időszaki kiállítás helyszínén. Március 25-én igazgatótársai számára megszerveztük Császár Katalin búcsúztatóját a múzeum teraszán. A 2025. október 7-én – részben megváltozott képviselőkkel és tematikával – megtartott 15 előadás a 2024. éviekhez hasonlóan a Tomory Lajos Múzeum jóvoltából online is elérhető. Az 1993-2013 közötti „fénykort” felidéző közoktatási körkép az önkormányzati fenntartású iskolák tekintetében így már szinte teljesnek mondható (a Hunyadi és a Felnőttek Gimnáziuma nem vállalta a szereplést, de Cselovszki Jenővel tavaly több órás interjút készítettünk).
  
  

• A 90 éves város jubileuma kapcsán felajánlottuk a Lőrinci Nagykönyvtárnak, hogy bejáratánál elhelyezzük az innen indult Sánta Ferenc Kossuth-díjas író emléktábláját. A méltó méretű, bronz arcmással díszített márványtábla elkészítésére Török Ibolya szobrászt kértük fel. A tervezés és az anyagbeszerzés megkezdődött, az emléktábla avatását 2026 júniusára tervezzük. Az Ezer Szív Lokálpatrióta Egyesület által javasolt jubileumi helytörténeti vetélkedő és tanulást segítő honlap elindítását anyagilag is támogattuk.

• 2025. szeptember 23-án hozzátartozók, barátok, tisztelők jelenlétében megható ünnepség keretében avattuk fel a Pestszentlőrinc-Pestszentimre Panteonjába kerülő új emléktáblát,
  melyen – részben lakossági javaslatra – Csürke Károly, ifj. Dávid Károly, Hirsch Tibor, Nádasdi Mihály és Tihanyszegi Mária nevét örökítettük meg. A színvonalas műsort a Dohnányi Ernő Zeneiskolának köszönjük. A kerületi emlékhelyen már 42 jeles kerületi személyiség előtt hajthatunk fejet.

• Évek óta rendszeres kapcsolatot ápolunk a kerület legeredményesebb, kitüntetett polgáraival. Minden eseményünkről, helyi kulturális rendezvényről tájékoztatást küldünk, és örömmel látjuk, hogy közülük többen el is jönnek. Jól haladunk a kerület életét befolyásoló személyiségek emlékeinek gyűjtésével és rögzítésével. 2025 márciusától dr. Feitl István közreműködésével 14 önkormányzati dolgozóval, politikussal, művésszel, magánemberrel készítettünk interjút (dr. Balogh Zsuzsanna, Erdélyi László, Sándor László, Hámori Tibor, Hunyadi István, Cseh Gábor, Papp József, Mogyorósiné Pécsi Ildikó, Buczkó Imre, Török Ibolya, Árvay Zolta, Zarándy Zoltán, Laborcz Flóra, Horváth Imréné), így a kerület felbecsülhetetlen értékű információhoz jutott.

1. 2025-ben két nagyon fontos pályázatot írtunk, hogy ezzel is segítsük a magánerőből fenntartott Színország Galéria tevékenységét, amely tavasszal a Tomory Lajos Múzeum közreműködésével a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával a modernitást a népi kultúra elemeivel ötvöző, kerületünkhöz sok szálon kötődő Benedek József szobraiból rendezett feltűnést keltő kiállítást. Ősszel a Magyar Művészeti Akadémiától elnyert 800 000 Ft-ból három eseményt szervezett a Kossuth-díjas, Nemzet Művésze címmel kitüntetett Aknay János és Nemcsics Antal műveinek bemutatására, katalógusok előállítására.

1.  Az ötödik éve működő Nemcsics Emlékház és Színország Galéria ebben az évben is valamennyi munkaterv szerinti (a már említetteken kívül Koscsó László, Dévényi János, Jancsik Károly, Laborc Flóra, Szlabey Zoltán) kiállítását meg tudta valósítani, sőt egy ráadás eseményt is szervezett. Mikulás napján mutatta be a „Családban marad” című katalógust, amely a hagyatékból a Nemcsics unokák által kiválasztott, az emlékházból elkerülő műveket tartalmazza. A kilenc nagyszabású eseményhez kapcsolódó feladatok (pályázatírás, programszervezés, meghívók készítése, kellékvásárlás, kiállítás-építés) a kurátorok és a segítők számára is rendkívül megterhelőek voltak, ezért javasoljuk, hogy a növekvő érdeklődés ellenére évente öt-hat új időszaki kiállításnál ne legyen több.
   Egyúttal köszönjük a télen-nyáron 17 órakor kezdődő megnyitókon Petrovai László, Kürti János, Nagy Balázs önkormányzatunk nevében elmondott méltató szavait.

1. A bizottság különösen fontos feladatának tekinti a helyi értékek őrzőjének, a Tomory Lajos Múzeumnak a támogatását mind eszmei, mind anyagi téren. Ezért nemcsak programjaik előkészítésében, ismertetőik megfogalmazásában, lektorálásában, fordításában vett részt, hanem hozzájárult egy-egy értékes program színvonalasabb megvalósításához is (Kulturális Örökségnapi sétához headset bérlés, a 100 éves Asztagosné Ármai Jolán könyvének utánnyomása, hozzájárulás Erdélyi Ferenc festményének megvásárlásához).

1. Az egykor a Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjteményből indult kerületi Sonore énekkar szebbnél szebb sikereket, országos elismerést mondhat magáénak. Lelkes tagjainak a kerület lakossága ebben az évben is több igazán színvonalas, életteli koncertet köszönhetett, többek között felkérésünkre a Városnapok keretében.  

1. Az. év kiemelkedő eseménye volt a 60 éve átadott lakatostelepi iskolában tartott évnyitó és emlékünnepség. Az aulában a múzeum rendezésében történeti kiállítás, a bejárat mellett mutatós, Brenner Jánosné Becker Zsuzsanna munkáját elismerő emléktábla kapott helyet. A fémtáblát finanszírozó Települési Értéktár Bizottság – a múzeum munkatársai és Kuba Gábor segítségével – egész nyáron figyelemmel kísérte a megvalósítás bonyodalmakkal teli folyamatát, és közreműködött a tervező fiának meghívásában is. Később segítette az őszi „Lakatos 60” emléknap szervezését, illetve a görög kisebbségi önkormányzat tájékozódását emléktábla és/vagy Kolodko miniszobor kihelyezésének lehetőségéről.

1.  A bizottság szerteágazó tevékenységéről a fontosabb történések kapcsán 2025-ben is beszámolt a bp18.hu/18-keruleti-ertektar, a Tomory Lajos Múzeum/Partnerek/Értéktár Bizottság, illetve a facebook.com/ertektar18 online felületen.

Beszámolónk végleges döntés hiányában nem tér ki számos 2025-ben felmerült fontos kérdésre (pl. egyéni megkeresések és felajánlások, javaslatok értéktárba való felvételre, támogatáskérés helyi védettség alá vételhez, Somogyi László lejárt sírhelyének megváltása stb.). Ezeket lehetőség szerint – több már megkezdett, de be nem fejezett feladat mellett – beemeljük 2026. évi vagy későbbi munkatervünkbe.

Budapest, 2026. január 15.

The post 2025. évi beszámoló first appeared on Tomory Lajos Múzeum.