Budapest és a XVIII. kerület utcáin sétálva érdemes néha megállni egy-egy utcanévtábla előtt. Vajon kiről, miről nevezték el közterületeinket? Mit őriz a múltból? Mit mesél a jelennek? Múzeumsarok kiállítóhelyünkön négy utcanévtáblán keresztül fedezhetik fel az érdeklődők kerületünk történetének különböző fejezeteit.

A Gyöngyvirág utca táblája, a XIX-XX. század fordulójára, Pestszentlőrinc korai fejlődésének szakaszába kalauzol el minket. A XIX. század második felében intenzíven fejlődő főváros hatással volt Pestszentlőrinc és Pestszentimre fejlődésére is. Az addig elsősorban mezőgazdasági célokra használt területen, az 1800-as évek utolsó harmadától kiépülő vasútvonalak mellett, létrehozták a település első lakónegyedeit. Többek között azt a villanegyedet is, amely Pestszentlőrinc legrégebbi lakónegyede és amely a Gyöngyvirág utca két oldalán terült el. A boldog békeidőkben egymás után épültek ezen a területen a nyaralni vágyók igényeit kielégítő, elegáns villák. Volt itt nyaralója a telep névadójának és létrehozójának, Lónyay Menyhért grófnak (Magyarország miniszterelnöke 1871–1872 között), Eötvös Loránd fizikusnak, Margó Tivadar orvosnak, valamint Fedák Sári primadonnának is. A Múzeumsarokban bemutatott tábla éppen azt a helyet jelölte, ahol a híres színésznő villája állt, a Gyöngyvirág u. 24. számot.

A telep úri jellege egészen a második világháborúig megmaradt. 1945 után voltak olyan villák, amelyek új, közösségi funkciókat kaptak, másokat államosítás után bérlakásokká alakítottak. Az egykori villanegyed ma a kerület egyik városrészének, a Lónyaytelepnek a része.

Az utcát kezdetben Csalogány, majd az 1900-as évek elején Lónyay, az 1910-es évektől 1950-ig Gyöngyvirág, 1950–1991 között Ságvári Endre, majd 1991-től újra Gyöngyvirág utcának hívták. A név változásai hűen tükrözik a XX. század történelmi fordulatait.

A Kossuth Lajos, Fiume, Vörösfény (ma Királyhágó és Nemes) utcák névtáblái mind-mind településünk történetének egy szeletét őrzik. Mind egy-egy korszak, egy-egy városrész identitásához tartoznak, boldog és kevésbé kiegyensúlyozott korszakok tanúi, melyek ma már a Múzeumsarokban mesélik történeteiket. Ha kíváncsiak ezekre, látogassanak el kiállítóhelyünkre!

Ha pedig többet szeretnének megtudni a kerület utcaneveiről, keressék fel weboldalunkat:

The post Ha az utcanévtáblák mesélni tudnának… first appeared on Tomory Lajos Múzeum.

A Múzeumsarok kiállítóhelyünkön látható időszaki kiállításunkban a lőrinci születésű, Munkácsy-díjas Zala Tibor grafikusművész, plakátművész és művésztanár lenyűgöző alkotásai kelnek új életre. Köztük azok a női termékeket reklámozó plakátok is, amelyek 1959-ben és 1960-ban elnyerték az év kereskedelmi plakátja díjat.

Az egykor a kerület utcáin és boltjainak kirakataiban is látható hirdetések által szinte megelevenednek a korszak jellegzetes színei, formái és hangulatai, ma pedig kultúrtörténeti dokumentumként szólítják meg a nézőt. A játékos és aprólékos megfogalmazásmódnak köszönhetően az áruk képe szinte kiugrik a plakát síkjából, magukra irányítva a figyelmet.

„hogy egy kultúra fejlődjön, mindnyájunknak hozzá kell tennünk egy életmű eredményeként egy fél téglát, és ha ez sikerül, akkor már nagyon sokat csináltunk! Remélem, hogy nekem is sikerült odatennem azt a fél téglát.” – méltán mondhatjuk, hogy Zala Tibor munkásságával nemcsak egy, a tőle származó idézetben említett fél téglát tett hozzá a kultúra fejlődéséhez, hiszen a korszak meghatározó alkalmazott grafikusa volt, aki a 20. századi plakátművészet terén is maradandót alkotott. Látogassanak el a Múzeumsarokba, és fedezzék fel Zala Tibor fantasztikus alkotásait!

The post Zala Tibor first appeared on Tomory Lajos Múzeum.

A Múzeumsarokban megtekinthető különleges fotóalbum ma már ritkaságnak számít, akkoriban azonban egy remek reklámfogás és bevételi forrás volt. A selyemkötéses, F. S. monogrammal ellátott albumban a Szultan című operettben viselt jelmezeiben látható a népszerű primadonna – nem véletlenül. A színjátszás hőskorában a színészek még maguk vásárolták a fellépőruháikat, ezért Fedák, hogy csökkentse költségeit, ugyanakkor növelje népszerűségét, a jelmezekben készült fotókat ehhez hasonló díszes albumokban árusította rajongóinak. Nem egyszeri alkalom volt ez, hiszen a színésznőről nagy mennyiségben készült akkoriban színezett képeslap és fotó, amiket elajándékozott vagy eladott, ezzel is növelve ismertségét.

A primadonna élete szorosan kötődött településünkhöz is, hiszen 1917-ben vette meg szüleinek a Biehn villát a Gyöngyvirág utcában, és ettől kezdve sokat tartózkodott a kerületben. Bekapcsolódott a helyi társadalmi életbe, és a településen egy rövid ideig politikai szerepet is vállalt. Végül, édesanyja 1935-ös halálát követően, 1937-ben, anyagi okok miatt lebontatta lőrinci villáját. A bontási anyagot és a kisebb parcellákra osztott telket eladta, így a Fedák villa egyes berendezési tárgyai (pl. cserépkályhák, ajtók, ablakok, stb.) még ma is fellelhetők a kerület néhány épületében, őrizve a “lőrinci primadonna” emlékezetét az utókornak.

The post Fedák Sári – a lőrinci primadonna first appeared on Tomory Lajos Múzeum.

The post 6. Pestszentlőrinci Gyermeknapi gyalogos és kerékpáros túra 2026.05.31. first appeared on Tomory Lajos Múzeum.

Több, mint 100 év története él itt velünk – utcákban, házakban, tárgyakban, emlékekben. De vajon hogyan éltek kerületünkben elődeink? Hogyan néztek ki mindennapjaik? Hol jártak-keltek? Kinél vásároltak? Kivel javíttatták meg elromlott tárgyaikat? Kikért rajongtak és ki örökítette meg őket a jövőnek? Ezer és egy kérdés a múltról, hétköznapi történetekről, életekről, történelemről…

A Kossuth térről indulva, a Lőrinci Nagykönyvtár irányába sétálva, a Hétvezér szobor mögött érdekes feliratra figyelhetünk fel. Múzeumsarok, hirdeti a tábla. Egy hely, ahol történetekkel ismerkedhetünk meg, ahol a tárgyak nemcsak történelemről, hanem emberekről, sorsokról, életutakról mesélnek. Pont ahogyan Orhan Pamuk, a Nobel-díjas török író képzeli el az ideális múzeumot. Dr. Tóth Arnold, a Pulszky Társaság ügyvezető elnöke 2023-ban, a Múzeumsarokban elmondott megnyitóbeszédében így tolmácsolta Pamuk gondolatait a múzeumokról: „…szólaljanak meg benne sokkal inkább a helyi történetek, és ne a nagy történelem; ne hőseposz legyen, hanem inkább izgalmas, olvasmányos regény; ne egy reprezentatív emlékmű legyen, hanem egy érzelmekkel teli, otthonos tér; és a nagy emberi közösségek elvont fogalmai, a társadalmak és nemzetek helyett szóljon inkább személyesen az egyéneknek, közvetlenül az embereknek.”

Kilencven éve lett város Pestszentlőrinc és kilencvenöt éve viseli Pestszentimre az Árpád-házi királyfi nevét. Most induló sorozatunkkal egy izgalmas időutazásra hívunk mindenkit a kerület kettős évfordulója alkalmából, amiben a Múzeumsarok tárgyai mesélnek majd helyekről, emberekről, hétköznapokról, ünnepekről. És a történetek segítségével közelebb kerül majd hozzánk településünk, ahol élünk.

Sorozatunk mottójaként pedig álljon itt még egy részlet szintén Dr. Tóth Arnold megnyitóbeszédéből: „…az ember a lakóhelyén, szülőhelyén, tartózkodási helyén, munkahelyén – azaz sokféle helyen keresztül kapcsolódik a világba. … A város a tér,… akkor válik hellyé, ha én ott vagyok benne. A hely tehát alapvető pillére az emberi létezésnek. …Mi ebben az egész hely-filozófiában és helytörténeti változásban ma a múzeum dolga? Hogy a városi térben az egyén számára minél több legyen a hely, ahová tudunk kötődni, és minél kevesebb legyen a nem-hely. Egy városi, kerületi, helyi múzeum dolga, hogy minél több ismerettel, kötődéssel, emlékkel gazdagítsa a városlakók mindennapi életét. … A múzeum legyen egy igazi hely a nem-helyek sablonos világában.”

Tartsanak velünk a következő hetekben és ismerkedjenek meg a Múzeumsarok tárgyaival és történeteivel!

The post Pestszentlőrinc 90 – Pestszentimre 95 first appeared on Tomory Lajos Múzeum.

Dora József 1886. május 9-én született a Baranya megyei Kiskőszegen (ma Batina, Horvátország). Apja a bezdáni születésű Dora Péter molnár, anyja a batinai Merscher Magdolna volt. Középiskolába 1897–1901 között a zombori állami főgimnáziumban, 1901–1902-ben a bajai római katolikus főgimnáziumban, 1902–1904-ben ismét Zomborba járt, majd 1904–1905-ben Dr. László Mihály budapesti nyilvános főgimnáziumában tett érettségi vizsgát. 1905-től a Budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem orvostanhallgatója lett, 1911-ben abszolvált. 1911 nyarán a szabadkai közkórház belgyógyászati osztályán volt gyakornok, majd 1912. január 1-jétől 1914. augusztus 1-jéig dr. Simonyi Géza községi orvos mellett volt a betegsegélyező pénztár orvossegédje Pestszentlőrincen.

Neve már 1908-ban felbukkant a helyi sajtóban, ekkor Prokopp Sándorral közösen főrendezője volt a kispesti egyetemi hallgatók báljának.[1] 1912-ben a szentlőrinci tenisztársaság rendezett ismerkedési estet a Tündérkertben, ezt követően a társaság vigalmi bizottságának tagja lett dr. Dora József is.[2] 1913 első félévében befejezte egyetemi tanulmányait,[3] és az 1913-ban alakult Pestszentlőrinczi Athletikai és Football Club kluborvosa lett.[4]

1914. szeptember 1-jén vonult be katonának, mint egészségügyi hadnagy, 1918 őszéig harctéri szolgálatot teljesített. 1918-ban, szolgált a 18. kórházvonaton, majd a 4. gyaloghadosztály kötelékében. Harctéri szolgálatáért arany érdemkereszttel tüntették ki.

1916-ban még mindig csak orvosjelölt, amikor kispesti lakosként feleségül vette Berényi Margitot. A férj tanúja Simonyi Géza pestszentlőrinci orvos, a feleségé Szurmay Sándor kispesti méhész volt.[5] Fiúk, Péter Budapesten született 1917. szeptember 29-én.[6]

1918. október 1-jén tizenkét hét tanulmányi szabadságot kapott és ismét beiratkozott a Budapesti Tudományegyetem orvostudományi karára, ahol többek között Verebély Tibor tanította. Egyúttal a 1918. szeptember 25-től az Országos Munkásbiztosító Pénztár kezelőorvosai is lett Pestszentlőrincen. az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság alatt is Pestszentlőrincen élt.

1919. augusztus 1-től Soroksárpéterin lakott – a mai Pestszentimre, Címer utca 77. szám alatt – és pénztári kezelőorvosként dolgozott. 1919. április 11-én első, 1920. június 10-én második, 1920. november 18-án harmadik orvosi szigorlatát is letette. Habár a diploma kiadását egy évi kórházi gyakorlathoz kötötték, Dóra József a katonai szolgálat következtében szenvedett nagyobb mérvű tanulmányi veszteségre való tekintettel kórházi gyakorlati évének kötelező kitöltése nélkül megkapta diplomáját 1920. november 29-én.

1921. június 3-ától Soroksárpéteri községi orvosa (Soroksár község másod orvossa) lett. Társadalmi szerepet is vállalt, 1921-ben MLSz tanácstag-jelölt a Soroksárpéteri TK jelölésében, 1922–1924 között a nemzetgyűlési képviselő-választók állandó névjegyzékének összeíró küldöttségének tagja.[7] 1922. március 19-én Budapesten megszületett második gyermeke, Dora Márta Piroska.[8]

1924 nyarán megvásárolta dr. Simonyi Gézától a pestszentlőrinci Kubinyi Imre utca 2. (ma Kubinyi Imre utca 4.)[9] számú telket és a rajta álló házat, melyet két udvari szobával toldott meg és miután 1925-ben elkészült az építkezés, a Dora család átköltözött ide.[10]

1924. március 6-tól Pestszentlőrinc ügyvezető orvosa.[11] 1925 júniusában a megalakuló Kispesti Szülésznők Fiókegyesületének (Országos Magyar Bábaegyesület Kispesti Fiókja) alelnökévé választották.[12] Ellenőrző orvosa volt a Kispesti Önkéntes Mentőegyesületnek, és mint községi tisztviselő, tagja a pestszentlőrinci képviselő-testületnek:[13] „Dr. Dóra József a legmelegebb szívű emberbarát és kitűnő orvos”.[14]

1927 májusában megalakult az Országos Stefánia Szövetség anya- és csecsemővédő pestszentlőrinci fiókja, ügyvezető igazgató Dóra József volt, míg feleségét számvizsgálóvá választották.[15]

1927 nyarán lakóházát Straubinger József pestszentlőrinci kőművesmesterrel villaszerűvé alakította: 159 m²-en úri és gyermek- és hálószoba, ebédlő, cseléd- és előszoba, fürdőszoba, WC, konyha, valamint rendelő és várószoba alkotta a lakást.[16] „Dr. Dóra József szentlőrinci községi ügyvezető főorvos, mint említettük a Kubinyi-utca 2 szám alatti régi rendelőjét újonnan alakítja át. Rendeléseit az átalakítás ideje alatt is ezen házban végzi.”[17]

1927 decemberében Budapesti Kereskedelmi Betegségi Biztosító Intézet valamint az Újpesti Tüdő és Veteránbetegek Gondozójának pestszentlőrinci szerződtetett orvosává nevezték ki.[18]

1927-ben a Szentlőrinci FC kluborvosa, 1928-ben a Szentlőrinci AC tiszteletbeli elnöke, 1930 januárjában az SzNSE, 1930 decemberében az SzRTC, 1934-ben a Pestszentlőrinci Önkéntes Tűoltó és Mentő Egyesület, 1936-ban a Pestszentlőrinci Jótékony Egylet orvosa lett.[19] 1934-ben fiával együtt játszott az orvosok és diplomások labdarúgó mérkőzésén az SzRTC-pályán, ő volt az orvosok csapatkapitánya.[20]

1928-ban bekerült az újonnan alapított Pestszentlőrinci Hírlap szerkesztő bizottságába – melynél az első években kiadóként is szerepelt. 1930-ban alelnöke volt a „Huba” Pestszentlőrinci Polgári Lövészegyesületnek, 1934-től ügyvezető alelnöke a lőrinci Úri Kaszinónak.[21] 1931-ben a Pestszentlőrinczi Hitelszövetkezet igazgatósági tagja, az Országos Orvosszövetség kispesti fiókosztályának elnöke („a világ legbályosabb (sic!) embere”) lett.[22] Ugyanakkor 1931-ben – míg a család ebédelt – az irodájában egy betörő és kifosztotta az iratszekrényt.[23]

1929-ben intenzíven képezni kezdte magát. Januárban egyhetes belgyógyászati továbbképzésen vett részt, júniusban sebészet, szemészet, szülészet, nőgyógyászat orvosi továbbképző tanfolyamot végzett. 1929 szeptemberében tisztiorvosi képzéséhez a képviselő-testület 1600 pengő tanulmányi segélyt szavazott meg a számára, 1930-ban Dora József a kilenc hónapos tisztiorvosi tanfolyamon nyert képesítést.[24] „A község elöljáróságának kívánságára Dr. Dóra József ügyvezető orvos is jelentkezett erre a tanfolyamra és felvétele érdekében a község elöljárósága hivatalosan is közbelépett és közérdekű szempontokkal indokolta a felvétel szükségességét. […] Közegészségügyi tekintetben számtalan olyan kérdés merül fel, amelyeknek helyes és szakszerű megoldása tisztiorvosi képesítést igényel. Községünkben több mint 20 magánorvos folytat orvosi gyakorlatot és ez a körülmény is szükségessé tette, hogy a község főorvosa tisztiorvosi képesítéssel rendelkezzék. Ezek az indokok szolgálhattak okul arra, hogy a tanfolyamra községünk ügyvezető orvosa is felvétetett.”[25]

1930 őszén Budapesten patkányirtási szakértekezletet tartottak. „Dóra József pestszentlőrinci községi orvos Pestszentlőrinc képviseletében szólalt fel. Felhívta a figyelmet a pestszentlőrinci szeméttelepre, amely elárasztja az egész környéket patkánnyal. Az volna a leghelyesebb, ha ezt a szeméttelepet teljesen eltakarítanák.”[26]1936-ban előbb városi ügyvezető orvos volt, majd július 1-jén magyar királyi tisztorvossá is kinevezték.[27]

1939 szeptemberében a pestszentlőrinci honvédkiegészítő parancsnokság állandó sorozóbizottságának tagja, 1940-ben a Magyar Családvédelmi Szövetség Házassági Tanácsadó és Gondozó helyi állomásának egészségügyi rész vezetője, 1941-ben az Országos Egészségvédelmi Szövetségnek társelnöke volt.[28]

Az 1940-es években a fertőző betegségek és a tej vizezésének megelőzése érdekében rendszeresen tartott tejrazziákat. Már kezdettől ellátta a polgári és középiskolák tanulóinak egészségügyi felülvizsgálatát, 1934-től egészségtant (havi 1-3 óra) tanított a kereskedelmi középiskolában, előadásokat tartott gyerekeknek, felnőtteknek. Például 1941 februárjában az Országos Tuberkulózis Hét keretében beszélt a gümőkórról és a Tuberkulózis Elleni Országos Szövetség tevékenységéről.[29]

1941. májusában Dóra József tisztiorvos és Horn Nándor magántisztviselő kijárta a pestszentlőrinci közgyűlésnél, hogy szülőfalujuknak, Kiskőszegnek országzászlót adjanak. Az ünnepélyes átadásra 1941. június 1-jén került sor. „A díszebéd alatt […] dr. Dóra József, a Kiskőszegről Pestszentlőrincre elszármazott vendég szólalt fel, mondott felköszöntőt. Mint volt kiskőszegi üdvözölte a pestszentlőrincieket a régi otthonában, mint új pestszentlőrinci üdvözölte régi otthonát.”[30]

A magyar királyi tisztiorvosi hivatal 1942-ben a Herrich Károly (ma Városháza) utca 16. szám alatt, vagyis a városházán, 1944-ben pedig a Batthyány Lajos utca 86. szám alatt működött.[31] A II. világháború követően dr. Dora József a tisztiorvosi hivatalt a saját házában (Kubinyi Imre utca 4.) indította újra, 1945. március 1-jén már ismét működött.[32] A hivatalt Dora saját házából 1947 szeptemberében helyezte át a Batthyány Lajos utca 78. alatti városi melléképületbe.[33]

Dóra József 1945-ben belépett a Szociáldemokrata Pártba, és a pestszentlőrinci szervezet vezetőségi tagja volt és továbbra is a képviselő-testület tagja maradt. Elnöke volt a Vöröskereszt pestszentlőrinci szervezetének is.[34] 1946-ban bejelentette a szülőotthon és a mentőállomás megszervezését. 1948-ban tisztiorvos és rendőrorvosként tüntették fel a telefonkönyvben.[35] 1948. május 1-jén Galgahévízen este 18 órakor hirtelen hunyt el szívbénulásban, a pestszentlőrinci öreg temetőbe temették.[36]

Pápai Tamás László

Tomory Lajos Múzeum

2026. március 6–11.

(Kutatás 2025. november 20. – 2026. március 11.)

A cikk kutatószolgálati megkeresésből született. Dora Márta hagyatékáért (képek, családi iratok) köszönetet mondunk Bárdossy Csanádnak.

Legenda a halpaprikásról:

Dora József híres volt a halpaprikásáról, melyre többször meghívta ismerőseit, a település vezető embereit. Így például 1934-ben az Úri Kaszinó „Buday-vacsoráján”[37], 1935 nyarán, amikor a Magyar Jövő Szövetség pestszentlőrinci szervezetének alakuló közgyűlése után hívta meg a vendégeket a specialitására, illetve 1938. november 10-én a Pestszentlőrinci Úri Kaszinó ünnepi vacsorájának egyik fogása volt a tisztiorvos által saját kezűleg elkészített kitűnő halpaprikás.[38]

De a helyi sajtó által megörökített legemlékezetesebb halpaprikását 1927 nyarán készítette el:

„[…] mindenekelőtt dr. Dora József községi ügyvezető orvos hőstettéről lesz szó, aki ha halottakat nem is tud támasztani (nem ment el a jó dolga!), ahoz mindenesetre ért, hogy nem élő halakból eleven halpaprikást tud csinálni.
De tartsunk sorrendet. Dr. Dora József úgyis mint szalma, úgyis mint Kuszenda Lajos barátja, a múlt hét egyik napján a főjegyző vendége volt, ebédre. Revansálni akarván magát, amit házilag – szalma létére – nem tehetett meg, másnap estére saját készítményű halpaprikásra hívta meg Kuszenda Lajost és néhány közös barátjukat a szemeretelepi Szólády-vendéglőbe. Ügyvezető orvosunk t. i. azt képzeli magáról, hogy ő csinálja – ó! ne tessék rosszra gondolni: nem a spanyolviaszkot, hanem a világ legjobb halpaprikását. A meghívottak kikötötték, hogy csakis élő halból szabad a paprikást csinálni. Dr. Dora megesküdött és az urak hittek. Dr. König Zoltán, szemeretelepi orvos öccse vállalkozott, hogy megvásárolja az élő halakat a budapesti vásárcsarnokban. Éltek is a halak, mikor korareggel megvette őket, de bizony, mire megérkeztek Szemerére, a szegény pikkelyes lények kiszenvedtek. Elképzelhetni, mi lett belőlük a kánikulai hőségben estére, mire dr. Dora József vendégeivel kiérkezett, hogy elkészítse a világ legjobb halpaprikását. Nem mondjuk, hogy oszlottak-bomlottak, de egy kis szaguk – pardon illatuk – már volt. De mire való a fűszer, a szegedi paprika? És ha egy orvos bőrhántással el tudja tüntetni a szeplőt az arcról, nem is kell orvosnak lenni ahoz, hogy eltüntessünk egy kis kánikulai halszagot. De minek szaporítani a szót? Dr. Dora József halpaprikása a világ legjobb halpaprikása lett, csak egy kicsit túlságosan paprikás volt, de annál jobban ízlett a vendégeknek. Csak egy dolog tűnt fel, hogy dr. Dora József a készítő, meg sem kóstolta az asztalnál. Mikor megkérdezték tőle, miért nem eszik belőle, azt mondta, hogy – mint minden szakács és szakácsnő – jóllakott a szaggal. És hogy ezzel a színigazságot mondta, azt Manó bácsi ezennel megerősíti.”[39]

[1] Kispest-Szentlőrinczi Lapok, VIII. évf. 11. sz. 1908. március 15. 3. o.

[2] Pestszentlőrincz, III. évf. 28. sz. 1912. július 7. 2. o.

[3] A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem almanachja az MCMV-MCMVI. tanévre. Budapest, 1906., A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem almanachja az MCMXII-MCMXIII. tanévre. Budapest, 1913.,

[4] Kispest-Szentlőrinczi Lapok, XIII. évf. 15. sz. 1913. április 13. 3. o. A klub alelnöke Simonyi Géza pestszentlőrinci orvos volt.

[5] Kispesti polgári házassági anyakönyv, 242/1916.

[6] Dora Péter (1917–1999) szintén pestszentlőrinci orvos volt. Halálig a Kubinyi Imre utca 4. lakója volt. Városkép, 1999. február. 16. o.

[7] PML soroksárpéteri választói jegyzékek 1923–1924., Sporthírlap, XII. évf. 8. sz. 1921. január 27. 3. o., Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Hivatalos Lapja, XX. évf. 12. rendkívüli szám, 1922. március 16. 139. o., XXII. évfolyam 2. rendkívüli szám, 1924. január 8. 22. o.

[8] Dora Márta (1922–2003) 1929–1933-ban a rendessytelepi elemi iskolába, majd 1932–1935-ben a pestszentlőrinci polgári leányiskolába járt, melyet végül Zsámbékon fejezett be. 1936–1941-ben elvégezte a zsámbéki tanítónőképzőt. 1941–1945-ben hivatalnokként dolgozott a Kistextben, illetve a városházán. 1945-ben először az Állami lakótelepi napközi otthonban kezdett oktatni. 1946-től tanítónőként dolgozott a ganztelepi, illetve az Apponyi (ma Hengersor) utcai általános iskolában. Majd 1948-től 1960-ig a Kund utcai általános iskolában oktatott. 1951. augusztus 25-én férjhez ment Radics Ferenc gimnáziumi tanárhoz, és a VIII. kerületbe költöztek. 1952-ben a Pedagógiai Főiskola esti tagozatán földrajz-biológia szakos tanári oklevelet szerzett. 1960-tól 1977-es nyugdíjba vonulásáig a XV. kerületi Bocskai utcai iskolában tanított.

[9] A ház száma 1929-1930-tól Kubinyi Imre utca 4.

[10] Simonyi valószínűleg még 1923-ban épített ide egy háromszobás épületet. Pápai Tamás László: Pestszentlőrinci villatelep. Tomory Lajos Múzeum, Budapest, 2022. 93. o.

[11] Pestszentlőrinci Hírlap, IX. évf. 6. sz. 1936. február 8. 1. o.

[12] Kispest-Szentlőrinc, IV. évf. 27. sz. 1925. július 4. 3. o. 32. sz. 1925. augusztus 8. 2. o.

[13] Pesti Hírlap, XLVII. évf. 283. sz. 1925. december 15. 11. o., Kispest-Szentlőrinc, XXX. évf. 2. sz. 1926. január 9. 1. o., 4. sz. 1926. január 23. 1. o.

[14] Kispest-Szentlőrinc, XXX. évf. 7. sz. 1926. február 13. 1. o.

[15] Kispest-Szentlőrinc, XXXI. évf. 23. sz. 1927. június 4. 2. o.

„Dr. Dóra anya- és csecsemő intézeti főorvos havi 80 pengő tiszteletdíjban részesül, míg maga az intézet 1928-ra 2796 pengő segélyt kap.” 1927.szeptember 10. 1. o.

[16] Pestszentlőrinci építési jegyzékek, 1927/170.

[17] Kispest-Szentlőrinc, XXXI. évf. 24. sz. 1927. június 11. 3. o.

[18] 8 Órai Újság, XIII. évf. 296. sz. 1927. december 30. 5. o., Magyar Hírlap, XXXVI. évf. 297. sz. 1927. december 31. 6. o., Kispest-Szentlőrinc, XXXII. évf. 1. sz. 1928. január 7. 2. o.,

[19] Nemzeti Sport, XIX. évf. 15. sz. 1927. január 30. 3. o., XX. évf. 43. sz. 1928. március 2. 4. o., XXII. évf. 3. sz. 1930. január 5. 6. o., 254. sz. 1930. december 29. 5. o., Pestszentlőrinci Hírlap, VII. évf. 20. sz. 1934. augusztus 4. 2. o., Pestszentlőrinci Hírlap, IX. évf. 6. sz. 1936. február 8. 3. o.

[20] Pestszentlőrinci Hírlap, VII. évf. 13. sz. 1934. szeptember 15. 4. o.

[21] Pestszentlőrinci Hírlap, VII. évf. 17. sz. 1934. április 28. 1. o.

[22] Kispest-Szentlőrinc, XXXV. évf. 20. sz. 1931. május 9. 3. o., Központi Értesítő, LVI. évf. 31. sz. 1931. július 30. 524. o.

[23] Kis Újság, XLIV. évf. 50. sz. 1931. március 3. 7. o.

[24] Kispest-Szentlőrinc, XXXIII. évf. 38. sz. 1929. szeptember 21. 3. o., Pestszentlőrinci Hírlap, III. évf. 27. sz. 1930. július 4. 3. o., Budapesti Közlöny, LXIV. évf. 247. sz. 1930. október 28. 1. o.

[25] Pestszentlőrinci Hírlap, III. évf. 3. sz. 1930. január 17. 3. o.

[26] Magyarország, XXXVII. évf. 240. sz. 1930. október 22. 7. o.

[27] Pestszentlőrinc közgyűlése 1936 februárjában választotta meg élethossziglan az ügyvezető tisztiorvosi állásra. A magyar királyi tisztiorvosok rendszerét szintén 1936 februárjában vezették be, ők állami tisztviselők lettek. Pestszentlőrinci Hírlap, IX. évf. 6. sz. 1936. február 8. 1. o., Magyarország, XLIII. évf. 40. sz. 1936. február 18. 11. o., Budapesti Hírlap, LVI. évf. 149. sz. 1936. július 2. 6. o.

[28] Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Hivatalos Lapja, XXXVII. évf. 37. sz. 1939. szeptember 14. 529. o., Városok Lapja, XXXV. évf. 12. sz. 1940. június 15. 148. o., Pestszentlőrinci Újság, XV. évf. 6. sz. 1941. február 8. 1. o.

[29] Pestszentlőrinci Újság, XV. évf. 8. sz. 1941. február 22. 2. o.

[30] Mohácsi Hírlap, XXX. évf. 23. sz. 1941. június 8. 2. o.

[31] Baross Endre – Takács József (szerk.): Magyarország közhivatalainak cím- és adattára, 1942. 866. o., Pestszentlőrinci Újság, XVIII. évf. 3. sz. 1944. január 15. 2. o.

[32] Városi Értesítő, I. évf. 1945. március 10. és 1945. június 10. 6. o.

[33] Szabad Lőrinc, III. évf. 38. sz. 1947. szeptember 28. 4. o. és 41. sz. 1947. október 19. 4. o.

[34] Budapesti közéleti névmutató 1945-1950 II. Budapest, 1988. 51. o.

[35] A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betűrendes távbeszélőnévsora 1947. január (Budapest) 36. o.

[36] Szabad Lőrinc, IV. évf. 19. sz. 1948. május 9. 3. o.

[37] „Buday Aladár, a pestszentlőrinci úri kaszinó tekepályáján ötvenszer ütött kilencet. Ez a nem gyakran hallott teljesítmény az egész kaszinó érdeklődése melleit történt s ennek megünneplésére a kaszinó Tekebizottsága Buday vacsorát rendezett, melyet az elmúlt szombaton tartottak igen szép számú és lelkes résztvevőkkel. A vacsora maga speciális volt. Halpaprikás, mely ugyan megszokott és nem épen ritkaságszámba menő étek, de ez a halpaprikás minden más paprikásokat felülmúlt abban, hogy ez dr. Dora-módra készült s községünk közkedveit főorvosa tevékenyen is közreműködött annak »létrehozatalában«. Később ugyanilyen tevékeny módon a »megsemmisítésében« is.” Pestszentlőrinci Hírlap,VII. évf. 34. sz. 1934. szeptember 8. 3. o.

[38] Nemzeti Figyelő, IX. évf. 27. sz. 1935. július 7. 5. o., Pestvidéki Élet, II. évf. 46. sz. 1938. november 17. 1. o.

[39] Manó bácsi közleményei. Pestszentlőrinci Újság, I. évf. 15. sz. 1927. augusztus 27. 2. o.

The post Dora József, Pestszentlőrinc első tisztiorvosa first appeared on Tomory Lajos Múzeum.

A program során 11 általános iskolai osztályt fogadtunk és összesen 229 alsó tagozatos diák vett részt az interaktív foglalkozásokon, akik a sikeres teljesítést követően „Beporzó mentő” minősítésben részesültek.

A háromállomásos akadályversenyen a gyerekek játékos formában sajátíthatták el a beporzási folyamatokat, megismerték a rovarok fáradságos munkáját, speciális vizuális eszközök (rovar-szemüvegek) segítségével a beporzók szemszögéből vizsgálták a környezetet, amely rávilágított a fajspecifikus érzékelés és a pollengyűjtés nehézségeire. A kertben elhelyezett rovarhoteleknél a kisdiákok közvetlen közelről tanulmányozhatták a faliméhek életciklusát és a mesterséges fészkelőhelyek jelentőségét.

A foglalkozások rávilágítottak a biodiverzitás fontosságára, kiemelve a vadon élő beporzófajok nélkülözhetetlen szerepét. A diákok gyakorlati útmutatást kaptak a mindennapi természetvédelem lehetőségeiről, így az elméleti ismereteket azonnal alkalmazható tudássá formálhatták.

Ezúton fejezzük ki köszönetünket a résztvevő oktatási intézményeknek és a pedagógusoknak az együttműködésért és a szakmai program iránt tanúsított nyitottságért.

A program a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.

The post Mentőexpedíció a beporzókért first appeared on Tomory Lajos Múzeum.

A programok a Tomory Lajos Múzeum és a Wadi Turista Egyesület közös szervezésében valósulnak meg. Az ingyenes előadások lebonyolítója a Tomory Lajos Múzeum, a túra lebonyolítója a Wadi Turista Egyesület.

The post Füssi-Nagy Géza 5. gyalogos és kerékpáros émléktúra 2026.05.10. first appeared on Tomory Lajos Múzeum.

Időpont: 2026. május 1. péntek, 9-18 óra között

Helyszín: 1181 Budapest, Margó Tivadar u. 116-118.

Szeretettel várunk mindenkit a Herrich-Kiss villa kertjébe a 18. Hofherr-Dutra Gépmajálisra.

The post 18. Hofherr-Dutra Gépmajális 2026.05.01. first appeared on Tomory Lajos Múzeum.

Matzon Frigyes szobrász fiaként beleszületett a művészetbe, kezdetben mégis az építőiparban dolgozott. 1980-86 között a BME Pollack Mihály Műszaki Főiskolán tanult, és építész-műszaki tanár diplomát szerzett. A festészettel negyvenévesen, az 1980-as évek második felében kezdett komolyan foglalkozni, főként Konok Tamás hatására. Az 1990-es évek elején lett hivatásos – és hamarosan elismert, itthon és külföldön egyaránt sikeres – művész. Konstruktivista hagyományokra épülő nonfiguratív művei között nagy számban találhatóak elgondolkodtató témavariációk és különleges hatású térbeli alkotások. A 2000-es évek elejétől jellemzően visszafogott színekkel kombináló, az utóbbi években egyre színesedő munkáira a geometriai formák változatos, dinamikus használata jellemző.

Matzon Ákos 1992-ben lett a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, majd a Nemzetközi MADI Társaságtól a VUDAK-on át a Nemzetközi Kepes Társaságig számos hazai és nemzetközi művészeti szövetségnek a tagja. 1989-től munkáival több, mint 90 csoportos tárlaton vett részt. Műveit egyéni kiállításokon is nagy sikerrel mutatta be hazai kulturális központokban, galériákban, múzeumokban, illetve Ausztria és Németország számos nagyvárosában, de Dunaszerdahelyen, Brüsszelben vagy Szöulban is. Díjai:

• 1998-1999 Pollock-Krasner Alapítvány ösztöndíja, New York
• 2003 Nemzetközi Miniatűr Kiállítás különdíja
• 2005 MAOE nívódíj
• 2006 Nemzetközi Miniatűr Kiállítás különdíja
• 2007 Római Magyar Akadémia ösztöndíja
• 2010 Munkácsy Mihály-díj

„Matzon művészete – amely lényegében a festészet, szobrászat és grafika határterületeit jelenti – formailag a geometrikus absztrakt körébe tartozik. Alkotásain a műszaki jelleg, a precíz analitikus szemlélet által komponált elemek, illetve ezek kapcsolatai dominálnak. Jellegzetes művei a rétegezett képfelületek létrehozásával, ezek áttöréseivel, applikációkkal manifesztálódó reliefek. Az optikai hatások, a síkok áttetsző volta, …, tükröződésük, a fény és árnyék viszonyok nézőponttól függő átrendeződése, azaz a tér ilyetén meghódításának szándéka az eszenciája Matzon munkásságának. Művészetének vállaltan transzcendens jellege továbblépés az abszolút festészet narratívamentességéhez képest.”

Az utóbbi húsz év alkotásaira fókuszáló „Panta Rhei” című időszaki kiállítás párhuzamot von a Matzon Ákosra oly jellemző elvont gondolatiságot változatos formában megjelenítő, korunk kusza világát vonalakkal, elemi alakzatokkal, látványos kiemelésekkel, szokatlan ritmusokkal megidéző művek és a Nemcsics Antal műtermében látható, főként a geometrikus alakzatok és a színek dinamikájára épülő alkotások között. Az építészeti gondolkodás Matzon Ákos művészetében is tetten érhető, hiszen festészetének építőelemei „a tömegek, arányok, sűrítés és tágulás, átjárás és összeépülés, mélység és plaszticitás elsősorban az építészeti konstrukcióhoz tartozó fogalmak”. A síkból térbe elmozduló, iróniát sem nélkülöző képek alapvetően az ősi geometriai formákra (négyszög, háromszög, kör), illetve egyenes vagy ferde, síkba simuló, felfelé törő és hasábokká váló vonalakra épülnek. Matzon folyamatosan kísérletezik a fény-árnyék ábrázolásával, az előtér-háttér színének fel- és kicserélésével, hangsúlyos motívumok síkból való kiemelésével. Sok elemből álló sorozatai (pl. fényszalagok, fénysávok, ómega út, ablakok, térkereső stb.) az egy-egy fejtörést okozó témában rejlő megoldási lehetőségeket kutatják.

A Panta Rhei című kiállítás a témaválasztás és a kifejezésmód szakaszos változásai mellett ennek a nyughatatlan alkotói attitűdnek a bemutatására helyezi a hangsúlyt. A kiállítás katalógusa az alábbi címen tekinthető meg: https://online.fliphtml5.com/gggym/itzy/.

The post Matzon Ákos Panta Rhei  című kiállítása first appeared on Tomory Lajos Múzeum.