ZSEBŐK ZOLTÁN
(Budapest, 1908 – Budapest, 1984) orvos, radiológus, egyetemi tanár
Pestszentlőrincen élt szüleivel és húgával, egy kis kertes házban. Középiskolásként jómódú családok gyermekeit korrepetálta, hogy szüleit segítse. Orvos lett, a háború alatt katonaorvosként dolgozott. Akkoriban Pestszentlőrinc nagy részén még nem volt vízvezeték. Cikket írt a helyi újságba arról, milyen fontos lenne ez.
1945-ben, az ostrom elvonulása után sokat dolgozott azért, hogy Pestszentlőrincen jobb legyen az orvosi ellátás. Rendbe hozták a kifosztott rendelőépületet. Zsebők Zoltán a hiányzó orvosi felszerelés pótlását is megoldotta, röntgengépet, orvosi felszerelést szerzett.
1945 és 1948 között fontos állami tisztségeket töltött be. Majd egy speciális orvosi intézmény, a budapesti Röntgenklinika igazgatója, fejlesztője lett, tanítványai kiváló orvosok. Több könyv szerzője, hazai és külföldi szakfolyóiratok szerkesztőbizottságának tagja, számtalan cikk írója.
2010-től viseli nevét a kerület központjában álló szakrendelő intézet.
TUDTAD-E, HOGY…
… radiológiának nevezzük a képalkotó vizsgálatokat?
A radiológiai módszerek alkalmazásával operáció nélkül kaphatnak az orvosok képet a beteg belső szerveiről, csontjairól. Ilyen például a röntgen, az ultrahang és a CT. A radiológiával foglalkozó orvosokat radiológusoknak nevezik.
… megírta az élete történetét?
Zsebők Zoltán professzor 1981-ben kiadott Lépcsőfokok című könyvében megírta élettörténetét. Ebben így ír az 1945-ös, a világháború átvonulása utáni időszakról:
„Leghamarabb Pestszentlőrinc város tartott igényt munkámra. 1945 májusában megválasztottak városi orvossá. Első gondolatom az volt, hogy a napi munkán felül rendbe hozom a háború utolsó évében elkészült tüdőkórház épületét. (…)
Nagyon derék segítőtársaim akadtak, azokkal helyrehoztam a Ráday Gedeonról elnevezett utcában azt a házat, ahol mostanság az SZTK-rendelőintézet van. Az épület kifosztva, leszerelve szomorkodott. Hiányzott minden, ami mozdítható, ajtó szárnyak, mosdók egyaránt. Orvosi felszerelésnek nyoma sem maradt. (…) Egy szerencsés véletlen folytán megtudtam, hogy az Eszterházy utcában (….) tárolják (…) a volt Levente Egészségügyi Központ anyagának egy részét. Dr. Vitéz segítőkészen hagyta, hogy rábeszéljem az anyag átadására. Nem volt könnyű. ‘Nyugta ellenében’ átvettem egy röntgenkészüléket s még számos felszerelést. (…) A nehezén ezzel nem jutottam túl. Miképp szállítjuk ezt ki Szentlőrincre? Végül ezt is megoldottuk, egy láncmeghajtású, tömör gumikerekű teherautó-matuzsálemet szereztünk, s meg sem álltunk a Ráday utcáig.”
… a Nemzeti Parasztpárt tagja volt?
Zsebők Zoltán 1945 májusában belépett a Nemzeti Parasztpártba. Több minisztériumban is fontos posztot töltött be: hozzá tartozott minden országos közgyűjtemény (múzeum, könyvtár, levéltár), a tudományos akadémia, illetve az összes magyarországi egyetem, főiskola. 1948-ig számtalan kiemelkedő ügyben, az ország újjáépítésének megkezdésében, az oktatás, a tudományos munka beindításában játszott fontos szerepet, de jelen volt a 2. világháborút lezáró béke megkötésekor Párizs mellett, a magyar delegáció tagjaként. (A háború végigsöpört az országon, óriási pusztítást végezve. Rengeteg épület romba dőlt vagy súlyosan megsérült. A bútorzatot, felszerelést, a katonai csapatok elpusztították vagy elhurcolták a harcok során. Nehezen lehetett élelmiszerhez, fűtőanyaghoz jutni.)
