Zala Tibor

(Pestszentlőrinc, 1920 – Budapest, 2004) festő, grafikus

A pestszentlőrinci születésű Zala Tibor sokoldalú életműve a plakátművészet és a sokszorosított grafika területén teljesedett ki a XX. század második felében, noha az Iparrajziskolában textilszakon tanult, s az éremművészet területén is alkotott.

Gyermekkorát részben Pestszentlőrincen töltötte, visszaemlékezéseiben rengeteg élményről számolt be, amelyek e településhez kapcsolódnak: korcsolyázni tanult az Állami lakótelep melletti kanálisnál; SZAC-meccseken szurkolt; a temetőhöz közeli dombról figyelte, ahogyan Zeppelin léghajójával 1931. március 29-én Pest fölé emelkedett. Tanulmányait 1933-ig – a család Pestre történő költözéséig – a településen végezte. Korán felismerték tehetségét, édesapja rajzolásra biztatta, s tanárai is támogatták. A polgári iskola elvégzését (1935) követően az óbudai Goldberger Textilgyárban textilrajzolóként, később tervezőként dolgozott, s ezzel párhuzamosan az Iparrajziskola esti textil szakán sajátította el a szakma alapjait. Ekkor kötelezte el magát a művészi pálya mellett. 1940-től a Magyar Pamutipar Rt. foglalkoztatta. Itt – a későbbi grafikáinál is alkalmazott – szitatechnikával is dolgozhatott. A II. világháborúban katonai szolgálatra hívták be, ám az alaki kiképzésen megfázott, a lába is lebénult, leszerelni 1944 tavaszán tudott.

1944 őszétől az Iparművészeti Főiskola díszítőfestő, majd grafika szakán tanult, azonban tanulmányait személyi és a képzés szerkezetében végzett változtatások miatt a Képzőművészeti Főiskolán fejezte be 1952-ben. Megélhetést a plakátkészítés biztosított számára, az alkalmazott grafika kritériumait figyelembe véve alkotta meg politikai, kulturális és kereskedelmi plakátjait, melyek közül néhány rangos elismerést is kapott (Opera, Az év legjobb kereskedelmi plakátja, 1959).

A hatvanas évektől számos rézkarcot, litográfiát és szitanyomatot készített, vélhetően ebben az is szerepet játszott, hogy 1962-től a Képző- és Iparművészeti Gimnázium (korábbi Iparrajziskola) tanáraként, két évvel később igazgatójaként dolgozott, s maga is oktatta a grafikát. 1997-ben jelent meg a betű, a könyv és a plakátművészet történetét, valamint a különböző sokszorosított grafikai eljárásokat ismertető könyve A grafika története címmel. 

Rendszeresen részt vett a Magyarországon és külföldön rendezett csoportos kiállításokon, s több egyéni tárlaton is láthatóak voltak művei, köztük a Műcsarnokban 1985-ben rendezett retrospektív kiállításon. Élete során több díjban, kitüntetésben (1957, 1964, Munkácsy-díj; 1969, SZOT Művészeti Díj; 1975, A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze) és ösztöndíjban (1951-52, Állami ösztöndíj; 1968, Olasz tanulmányi ösztöndíj) is részesült.

Share on facebook
Megosztás Facebook-on
Share on twitter
Megosztás Twitter-en
Share on email
Cikk elküldése email-ben

Fenntartó

Támogatók

Múzeumsarok

Cím: 1183 Budapest, Szent Lőrinc sétány 2.
Megközelíthető: Határ úti metrótól: 50-es villamossal 20 perc
Köki Termináltól: 282E/193E/93A busszal 25 perc, 50-es villamossal 20 perc

Havanna Kiállítóhely

Cím: 1181 Budapest, Havanna u. 9.
A kiállítóhely az épület felújítása miatt ZÁRVA tart. Megközelíthető: Határ úti metrótól: 194M busszal 20 perc, vagy az 50-es villamossal, 12 megálló, 25 perc. Köki Termináltól: 136E/182 busszal 15 perc, 50-es villamossal 25 perc

Herrich - Kiss Villa

Cím: 1181 Budapest, Margó Tivadar u. 116-118.
Megközelíthető: 

Tomory Lajos Múzeum – Minden jog fenntartva.

Tervezte és fejlesztette: DESIGNCORP Hungary