Utcák, terek, közterületek

A kerületi közterek legfontosabb adatai, története.

Utca- és iskolanevek változásai 1990 és 2015 között

Közvetlenül a rendszerváltás előtt, 1989. április 16-án a Fővárosi Tanács elfogadta a 9/1989. számú rendeletet a közterület- és városrésznevek megállapításáról. Ugyancsak 1989 áprilisában jelent meg Tomory Lajos írása a kerület újságjában, melyben az utcanév-politika korábbi alakulásait vázolta. Ismertette a főbb utakat és azok névváltozásait.[1] Az újság szeptemberi számában pedig Téglás Tivadarné fejezte ki örömét, hogy az új lakótelepen (Gloriett) egy egykori helyi birtokosról, Sina Simonról neveznek el utcát.[2] A végrehajtó bizottság nem csak Sináról, hanem az akkor a Ceausescu-rezsim által fenyegetett szilágysági Tövishát kistájról és településeiről (Goroszló, Benedekfalva) is utcát kívánt elnevezni a telepen.[3] Ezzel részben folytatódott, részben meg is tört az a trend, amely az 1980-as években uralkodott a kerületben, vagyis hogy – csatlakozva a háború előtti helységelnevezésekhez – különböző, főként Baranya megyei településekről nevezték el a Szent Imre-kertvárosban és a Gloriett-telepen az új utcákat.

1989. szeptember 9-én Ráday Mihály vezetésével a fővárosban társadalmi bizottság jött létre a régi utca- és városrésznevek visszaállítására. A kerületben 1989. október 10-én a dr. Széky Endre Pestimre Történeti Társaság alakuló ülésén célul tűzte ki a Pestszentimre név visszaállítását. Ennek érdekében népgyűlést és aláírásgyűjtést szervezett. 1990. február 13-án megalakult a XVIII. kerületi Hagyományőrző és Utcaelnevezési Bizottság. Tagjai között a tanács és az egyházak képviselői mellett ott volt pl. Tomory Lajos, Téglás Tivadar, Tóth Nándor és Pándy Tamás is. A bizottság javasolta a kerületrészek (Pestlőrinc, Pestimre) és a telepek eredeti neveinek visszaállítását. Három utcanév esetében (Üllői út, Gyöngyvirág utca, Teleki Pál utca) azonnal döntöttek, ugyanakkor több kérdéses név (pl. KISZ- és Havanna-lakótelep) esetében fontosnak tartották a lakosság bevonását is.[4]

Azonban a személyneveket – és a több kerületet – érintő elnevezések esetében a kerület nem, csak a főváros hozhatott döntést. 1990. április 10-én a Fővárosi Tanács visszaállította a Pestszentimre és Pestszentlőrinc megnevezést, és a régi telepneveket (pl. Bókaytelep, Miklóstelep, Ganzkertváros[5]) a kerületben. Ugyanekkor kapta vissza az Üllői út és a Gyöngyvirág utca is eredeti elnevezését,[6] valamint a Dés utca is még 1990-ben. 1991-től 1993-ig elvégezték a többi, korábban átnevezett utca visszanevezését is (pl. Szemere Miklós utca[7], Szent László utca), Voltak azonban olyan utcák, amelyek átnevezését 1993-ban nem támogatta a Fővárosi Közgyűlés (Fürst Sándor utca, Hámán Katalin utca, Sallai Imre utca),[8] és olyanok is melyek a korábbi helyett új nevet kaptak (Szemere István tér, Kézműves utca).

1991-ben nevezték meg az Alacskai úti lakótelep újonnan nyitott utcáit is, ezek – utcanévbokrot képezve – a területen egykor honos fafajtákról kapták nevüket (pl. Akácos, Fenyőfa).[9] Ez alól csak a Krepuska Géza sétány és a Péteri út – melyek az egykori imrei birtokosra és a település régi nevére (Soroksárpéteri) utaltak – jelentettek kivételt.

1994-ben közvélemény-kutatást írtak ki hat utca nevével kapcsolatban (Gorkij, Fonal, Iparvasút, Pataki István, Póth Irén, Szigeti Kálmán). A reakció vegyes volt. A lakosság azonnal a Póth Irén és Szigeti Kálmán utcák védelmére kelt (ők a II. világháború fiatal helyi áldozatai voltak). Ugyanakkor hiába szerették volna visszaállítani az ott lakók az Iparvasút utca régi nevét (Szentágota utca), az nem változott – mint ahogy a többi öt utcáé sem.[10] 1994-ben három utca elnevezésével lezárult a nagy utcaelnevezési időszak.[11]

1990 és 1994 között összesen 38 közterület kapott nevet: 26 Lőrincen és 12 Imrén. Ezek közül 17-nek a régi nevét állították vissza, három a régi helyett új nevet kapott, és 18 esetben beszélhetünk újonnan elnevezett közterületről. Érdekesség, hogy az új elnevezésekből tíz az Alacskai úti lakótelepre esett és Pestszentimrén csupán két utcát neveztek át: a Körös utca imrei része a Kettős-Körös utca nevet kapta, a Vörösfény utca pedig visszakapta eredeti nevét, a Nemes utcát.

Újabb elnevezési hullám az ezredforduló után következett. Ez már nem átnevezés volt, hanem alapvetően az újonnan kiépült lakóterületeket érintette. 2001-ben a kerület különböző pontjain nyertek névtelen utcák nevet: az Almáskertben a mezőgazdasághoz kapcsolódó fogalmakról (Aratás, Boronás, Szántás), a Gloriett-lakótelepen Csáth Géza íróról, és a kerületi szobrászművészről, Visnyovszky Lajosról, a Miklóstelepen Remenyik Sándor költőről neveztek el utcát, a Szemeretelepen, a Marczali térnél pedig az egyébként a vasút túloldalán álló egykori Szalma csárdának állítottak emléket.[12]

Az Erzsébettelepen az Attila és Örs utcák között, az egykori Újlaki téglagyár helyén nyitott új utcák illeszkedtek a már a XX. század elején a telepen megkezdett névadási gyakorlathoz – a magyar honfoglaláshoz és középkorhoz kapcsolódó személyek nevei –, és az új utcák közül az első 2001-ben Búvár Kund nevét kapta. 2003-ban a többi utcát középkori krónikásokról (Ákos mester, Kálti Márk, Kézai Simon) nevezték el.[13]

2004-ben a Szent Imre-kertvárosban az egykori Beloiannisz laktanya területén parcellázott területek utcahálózata kapott nevet hivatalosan. A képviselőtestület ebben az esetben az egykor Lőrincen élt hírességekről kívánt megemlékezni. Hét közteret neveztek el ekkor. Utcatáblával állítottak itt emléket Balogh Gézának, Pestszentlőrinc első polgármesterének, Mayerffy Xavér Ferenc, Kappel Emília, Cséry Lajos, és Herrich Károly egykori birtokosoknak valamint Fedák Sári operettprimadonnának és Prokopp Sándor olimpikonnak, akiknek villájuk volt Lőrincen.[14]

2005-ben az Alacskai út és a lakótelep között kialakított három utcát a telep utcahálózatával harmonizáló nevekkel látták el (Égerfa, Orgonafüzér, Platánliget)[15], 2007-ben Imrén kaptak neveket utcák: a Belsőmajorban (Nap köz, Lenvászon, Kenderkóc, Zseb utca), Újpéteri-telepen (Olaszfa), Almáskerten (Termény). A Belsőmajorban létrehozott új lakópark 10 utcáját pedig ásványokról, drágakövekről nevezték el (pl. Tigriskő, Smaragd).[16]

2012-ben több vitatott elnevezés is született. Márciusban kezdeményezte a képviselőtestület az „Alacskai út – 145111/291 és 145111/386 hrsz.-ú névtelen közterület –Határ utca – Nemes utca az Alacskai útig” terjedő terület elnevezését Krepuska Géza-telepnek. Májusban a Havannatelep egyik sétánya és a Szent Lőrinc kápolna környezete – utóbbi Turulpark elnevezéssel – került terítékre. A kerületi díszpolgára, Somogyi László 2012. július 1-jén lett volna 100 éves. Ekkor az emlékére a plébánia előtt futó – addig lényegében senki által nem ismert, és ki sem táblázott – Tersánszky Józsi Jenő sétány az ő nevét vette fel.

A javaslatok erős érzelmeket váltottak ki a lakosságból. Míg az utóbbit sikerült azzal feloldani, hogy a – kerülethez egyébként nem kötődő – író emléktáblát kapott a közösségi ház oldalán,[17] addig az első lényegében az Alacskai úti lakótelep (és a 2005-ben kialakított, hozzá csatlakozó három utca az Almáskertben) névcseréjét jelentette. A gondolat már 1991-ben, 2008-ban és 2011-ben is felmerült, azonban a kérdés közvélemény-kutatásra bocsátása elmaradt. Így kialakultak „méltatlan viták a Krepuska név körül”[18]. „Pándy Tamás, a javaslatot támogató Pestszentimrei Városrészi Önkormányzat (PVÖ) alelnöke és Csabafi Róbert képviselő, a PVÖ elnöke fontosnak tartotta tisztázni, hogy a megjelölt területnek eddig nem volt neve. Tehát – a korábban elterjedt téves hírekkel ellentétben – nem az Almáskert kapna új nevet, hiszen az nem része a területnek. Az sem igaz, hogy az Alacskai úti lakótelepet neveznék át. A lakótelep megőrizné a nevét, hiszen az csak egy kisebb része a most elnevezett nagyobb földrajzi egységnek, a Krepsuka-telepnek.”[19] Az Alacskai úti lakótelep név a Fővárosi Közgyűlés 2012. decemberi 27-i rendeletével – a Krepuska Géza-telep beiktatásával egyidejűleg – törlődött a kerületi telepek sorából.[20]

Ezzel megkezdődött a kerületi utcanévadás 1990 és 2015 közötti időszakának utolsó szakasza – és folytatódott egy átnevezéses periódussal. 2012-ben ugyanis az országgyűlés megszavazta a CLXVII. törvényt, amely szerint közterület nem viselheti „olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett”. A Magyar Tudományos Akadémia által kiadott listán nem használhatóként szereplő elnevezéseket az önkormányzatoknak meg kellett változtatniuk. A kerületben ezek közé tartozott Fürst Sándor, Kulich Gyula, Sallai Imre neve, nem javasolt volt Hámán Kató, Pataki Imréről pedig nem foglaltak érdemben állást.[21] Így ennek az öt utcának az elnevezését 2013-ban a kerület megváltoztatta. A Fürst Sándor utca visszakapta a Bókay-telep parcellásában részvevő Kiss István építész nevét, a Pataki István utcát pedig Borics Pál[22] lőrinci szobrászról nevezték el. Kulich Gyula és Sallai Imre nevét Orbán Balázs és Cziffra György váltotta, míg a Hámán Katalin utca új neve Szurmay tábornok utca lett, emlékeztetve az 1916-os eredeti elnevezésre.[23]

Összefoglalóan elmondható, hogy az 1990 és 2015 közötti időszak utcanévadásában az önkormányzat igyekezett a korábbi korokban kialakult hagyományokhoz alkalmazkodni. A kezdeti időszakban visszatértek a főbb utcák 1945 előtti nevei, az új utcákat pedig a meglévő utcanévbokrokhoz illeszkedő névvel látta le. Sőt új utcanévbokrokat is létrehoztak az Alacskai úti lakótelepen, a Szent Imre-kertvárosban és a Belsőmajorban. Jelentős pozitívum, hogy ismét előtérbe került a helyi jeles személyiségek megjelenítése az utcanévtáblákon.

Iskolanevek[24]

Az iskolanevek tekintetében a változás már korábban megindult. Míg az 1980-as évek végéig jellemzően az volt a gyakorlat, hogy az óvodák, általános iskolák arról az utcáról kapták a nevüket, ahol az intézmény működött,[25] ez 1985 után megváltozott. Az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény deklarálta először az óvodák és iskolák szakmai önállóságát. Ebbe beletartozott az iskola identitásának jobban megfelelő név választása is – bár mint látni fogjuk, az iskolák többnyire azonosultak a már korábban is viselt „utcanévvel”. Az iskolák nevének elfogadása hivatalosan a képviselőtestület jogkörébe tartozott.

Az elsőként váltó intézmény az 1986-ban a Nagykőrösi úti új épületbe költözött iskola volt, amely annyira ragaszkodott a korábbi utcanevéhez, hogy egy év után Podhorszki János Általános Iskola lett belőle.[26] A második a Kondor II. Általános Iskola volt a Kondor Béla sétányon, a Havanna utcai lakótelepen. 1989. februárjában felvette Kondor Béla nevét.[27] A névváltás kétféleképpen is magyarázható: egyrészt a névadó közterület nevét vette át – de „sétány” nélkül, másrészt viszont a Pestszentlőrincen élt művésszel azonosult, ami jól illett az 1989-es lokálpatrióta hullámba. Az 1989 szeptemberében az – akkor hivatalosan még el nem nevezett – Tövishát utcában megnyitott iskola a szokástól eltérően már az első pillanatban közterülettől független nevet kapott: Benedek Elek Általános Iskola lett.[28] Helytörténeti indíttatásból a Vörösfény utcai Általános Iskola 1991-ben – még az utcanév megváltoztatása előtt – a Kastélydombi Általános Iskola nevet vette fel, mivel azon a helyen épült, ahol a korábbi pestszentimrei birtokosok kúriája, „kastélya” állt. A Vörösmarty utcai Általános Iskola pedig szintén 1991-ben, a gimnázium alakulásával együtt vette fel – ragaszkodva az utcanévhez – Vörösmarty Mihály nevét.

Az 1990-1993-as utcanévváltozások több iskolát is érintettek (Ságvári, Bokányi, Engels). Ezek közül a Ságvári Endre utcai 1993-ban Szent Lőrinc Katolikus Általános Iskola lett, míg a Bokányi utcai, majd Wlassics utcai Általános Iskola 1996-ban felvette Bókay Árpád nevét. A 2000-es évek elejéig már több iskola új nevet választott magának. Így a Kondor I.-ből Csontváry, a „Pirosból” és a Táncsics utcaiból német nemzetiségi, a Darus utcaiból és Kapocs utcaiból két tannyelvű[29], míg a Vajk utcaiból Vajk-sziget, a Bajcsy-Zsilinszky utcaiból Pitagorasz[30] lett. A Lakatos utcai 1999-ben felvette az egykori lőrinci villatulajdonos, Eötvös Loránd nevét. Szintén 1999-ben hagyta el tíz év után a nagy mesélő nevét a Benedek Elek Általános Iskola, hogy 1. sz. ETALONSPORT Általános és Sportiskola Pestszentlőrinc legyen belőle – majd 2011-től Gloriett Általános és Sportiskola.

Az iskolanevek tekintetében a nagy rendezésre 2004-ben került sor, ekkor kaptak az akkor még „Általános Iskola” megnevezésű intézmények önálló nevet. Ez a többség esetében egyszerűen annyit jelentett, hogy hivatalosan is megkapták a közterület nevét (Ady, Brassó, Kandó, Kassa). Ez alól kivételt csak a Gulner Gyula Általános Iskola jelentett, amely a névadó utca nevét „Utcai” tag nélkül vette fel, míg az Ady Endre Általános Iskola nevéből 2010-ben hagyta el azt. 2013 augusztusában, mivel a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ átvette az iskolák működtetését az önkormányzatoktól, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján rendezték újra az intézmények neveit. Ekkor a legtöbb iskola nevébe bekerült a „Budapest XVIII. Kerületi” előtag.[31]

A középiskoláknál már korábban is szokás volt intézményi nevet adni, így történt ez a kerületi Steinmetz Miklós Gimnáziummal is, mely 1951-ben vette fel a parlamenter nevét, és 1993-ban cserélte azt le Hunyadi Mátyáséra[32]. Az 1986-ban nyitott Thököly úti Gimnázium 1989-ben Karinthy Frigyes, az 1989-ben átadott Építőipari Szakközépiskola 1990-ben Pogány Frigyes nevét vette fel. A korábbi Rudas László Közgazdasági Szakközépiskola pedig a személynevet „Pestszentlőrinci”-re cserélte.

Érdekesség, hogy 2009-ben a két szakrendelőt is elnevezték egy-egy helyi orvosról: A lőrinci Zsebők Zoltán, az imrei Pintér Kálmán nevét kapta.

[1] Pestszentlőrinci utak, utcák, terek. Peremváros, XIII. évf. 3. szám, 1989. április. 7. o.

[2] Kis hír is lehet jó hír. Peremváros, XIII. évf. 5. szám, 1989. szeptember. 12. o.

[3] Peremváros, XIII. évf. 4. szám, 1989. június. 7. o. A Sina Simon sétány elnevezést és az erdélyi utcaneveket 1990. márciusában fogadta el hivatalosan a XVIII. kerületi Tanács. A telepen utcát kapott Kriza János XIX. századi néprajzkutató, unitárius püspök, valamint meghosszabbították a telepre a Margó Tivadar utcát.

[4] Jelentés az utcaelnevezési és hagyományőrző bizottság tevékenységéről. Peremváros, XIV. évf. 5. szám, 1990. május. 6–7. o. A Schönherz Zoltán utca Teleki Pálra változtatását a tanács lakossági kérés alapján nem javasolta. Igaz, az új képviselőtestület 1991. január 24-én, majd 1991. november 14-én is kérte a Fővárosi Közgyűléstől az utca átnevezését, erre csak 1992-ben került sor.

[5] Érdekeség, hogy a Ganztelepre, még az 1970-es években is használták az 1941 utáni Csákiliget (Csákyliget) elnevezést (bár ez eredetileg mind a Ganztelepre, mind a Ganzkertvárosra vonatkozott), és ez a gyakorlat az 1990-es évek elején is még föl-fölbukkant.

[6] Fővárosi Közlöny, XL. évf. 6. szám, 1990. május 15. 120. o. A telepelnevezésekben még a későbbiekben is történtek kisebb módosítások.

[7] Az utcanév érdekessége, hogy a Kavicsbánya nevet 1968-ban védetté nyilvánította a Fővárosi Tanács Végrehajtóbizottsága. 1993-ban a képviselőtestület elvetette az utcanév megváltoztatását, a Fővárosi Közgyűlés azonban mégis megváltoztatta Az eredeti-visszaállított elnevezés a területet parcellázó birtokosra utalt, aki helytörténeti szempontból is jelentős személyiség volt.

[8] Fővárosi Közlöny, XLI. évf. 8. szám, 1993. szeptember 15. 585. o.

[9] Fővárosi Közlöny, XLI. évf. 8. szám, 1991. július 18. 230. o.

[10] Városkép III. évf. 8. szám, 1994. augusztus. 20. o., Városkép, V. évf. 2. szám, 1996. február. 6. o. és 5. szám, 1996. május. 11. o.

[11] Az liptáktelepi „ízléstelen Vasvessző elnevezés” helyett szerették volna a lakosok az eredeti Hunyadi János utca nevét visszaállítani, ez azonban nem volt lehetséges, mivel Pestszentimrén már 1933 óta volt egy Hunyadi János utca és a lőrinci utcanév 1953-as megváltoztatásának pont az volt az oka, hogy egy kerületen belül ne legyen két azonos nevű utca. Ezért végül 1994-ben a lakók kérésére a család egy másik tagjáról, Hunyadi Lászlóról nevezték el a Mátyás király utcával szomszédos liptáktelepi utcát. Városkép, II. évf. 9. szám, 1993. szeptember. 14. o. és Fővárosi Közlöny, XLIV. évf. 20. szám, 1994. november 21. 1088. o.

[12] Fővárosi Közlöny, LI. évf. 14. szám, 2001. szeptember 20. 1318. o., LII. évf. 1. szám, 2002. január 10. 108. o.

[13] Fővárosi Közlöny, LIII. évf. 5. szám, 2003. április 10. 562. o. Ugyanekkor nevezték el az egykori lőrinci téglagyár helyén újonnan nyitott Szent Lőrinc sétányt is.

[14] Fővárosi Közlöny, LV. évf. 2. szám, 2005. január 21. 20. o. Igaz, az utcatáblák csak 2015-ben kerültek ki.

[15] Fővárosi Közlöny, LV. évf. 11. szám, 2005. július 20. 1438. o.

[16] Ugyanekkor szüntették meg azt a Ságvári Endre utca visszanevezése óta fennálló furcsa helyzetet, hogy Pestszentlőrincen és Pestszentimrén is volt egy-egy Gyöngyvirág utca. Habár a képviselőtestület már 1990-ben kért javaslatot az utcaelnevezési bizottságtól, mégis csak 2007-ben nevezték át az imrei utcát Gyöngyvirágosra.

[17] Városkép, XXI. évf. 11. szám, 2012. június 27. 3. o.

[18] Városkép, XXI. évf. 11. szám, 2012. április 4. 7. o.

[19] http://www.bp18.hu/hirek/keruleti-hirek/item/1341-996-billen-a-merleg-pozitiv-a-koltsegvetes

[20] 94/2012. (XII. 27.) Fővárosi Közgyűlési rendelet. A Városkép újságnál 2015-ben jelentkezett a változást. A címlap fejlécében a február 25-i számban még szerepel az Alacskai úti lakótelep, a Krepuska Géza-telep nem, a március 11-i számban mindkettő jelen van, a március 25-iei óta pedig már csak utóbbit láthatjuk.

[21] Valamint szerepelt a nem használható elnevezések között Gorkij neve is. In: Összefoglaló a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezésekkel összefüggő szakmai vizsgálatról. http://mta.hu/data/dokumentumok/hatteranyagok/akademiai_szabalyozasok/osszefoglalalo__XX._szazadi_onkenyuralmi_rendszerek_b.pdf

[22] Az eredetileg kihelyezett táblákon neve „Borcsi Pál” alakban szerepelt. Miután egy szemfüles helytörténész észrevette a hibát, újra legyártották a táblákat – a helyes névvel. Úgy látszik a kerületnek problémája van az -ics végű, vagy Pál-ra végződő nevekkel, ugyanis az 1993. július 15-i ülésen „a Képviselő-testület elfogadta, hogy a hibásan megírt (Babics és Derkovics u.) utcanévtáblákat lecserélteti”, de a Szinnyei Merse (helyesen Szinyei Merse) és a Kuróczy (helyesen Kuróczi) Pál nevét viselő utcanévtáblák még ma is hibásak.

[23] Városkép, XXII. évf. 12. szám, 2013. július 18. 4. o.

[24] Az iskolák alapító okiratainak változásai alapján összeállítva. http://www.kir.hu/kir2int/IntezmenyKereso/?doSearch=True

[25] Igaz, ez gyakran nem jelentette az intézmény hivatalos elnevezését, ugyanis általában az iskola neve „Általános Iskola” volt, és csak a címéből derült ki, hogy pontosan melyik.

[26] 2003-ban az iskola megszűnt, helyét a Szenczi Molnár Albert Református Általános Iskola vette át.

[27] Három évvel később, szintén Kondor születésnapján, 1992. február 17-én vette fel a Havannai Közösségi Ház Kondor Béla nevét.

[28] Népszava, CXVII. évf. 224. szám, 1989. szeptember 22. 6. o.

[29] Amíg a Darus megőrizte nevében az „Utcai” tagot, a Kapocs elhagyta azt.

[30] De csak 2011-ig, mert akkor az iskolát átvette az evangélikus egyház, és összevonva a Hámán Katalin utcai óvodával, a Hunyadi Mátyás Gimnáziummal, létrehozta a Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnáziumot.

[31] Kivételt csak a 2004-ben nevet nyert és a különleges programmal rendelkező (nemzetiségi, két tannyelvű, sportiskola) képezett. Az Ady itt is kilógott, hiszen 2013 októberében a „Budapest XVIII. Kerületi” előtagot „Pestszentimrei”-re cserélte.

[32] De csak 2011-ig, mert akkor az iskolát átvette az evangélikus egyház, és összevonva a Hámán Katalin utcai óvodával, a Pitagorasz Általános Iskolával, létrehozta a Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnáziumot.

Fenntartó

Támogatók

Múzeumsarok

Cím: 1183 Budapest, Szent Lőrinc sétány 2.

Megközelíthető: Határ úti metrótól: 50-es villamossal 20 perc
Köki Termináltól: 282E/284E/182/184 busszal 20 perc

Havanna Kiállítóhely

Cím: 1181 Budapest, Havanna u. 9. A kiállítóhely az épület felújítása miatt ZÁRVA tart.

Megközelíthető: Határ úti metrótól: 194M busszal 20 perc, 50-es villamossal 20 perc. Köki Termináltól: 136E busszal 15 perc

Herrich - Kiss Villa

Cím: 1181 Budapest, Margó Tivadar u. 116-118.

Megközelíthető:
Határ úti metrótól 194M busszal 20 perc, 50-es villamossal 30 perc, Köki Termináltól: 136E busszal 20 perc

Tomory Lajos Múzeum – Minden jog fenntartva.

Tervezte és fejlesztette: DESIGNCORP Hungary