Pestszentlőrinc100 – Százéves tervrajzok Pestszentlőrincről, 1920.

100 éve, 1920-ban a magyar építőipar már hosszú évek óta válságban volt. 1912-ben egy gazdasági válság következtében visszaestek az építkezések, majd az első világháború idején szinte teljesen meg is szűntek. „A háború egy csapásra megszüntette ezt az iparágat. Félbemaradtak a magán és középítkezések s megszűntek a közmunkák. Az építés lehetőségeit pedig annyira megnehezítette és megdrágította, hogy […] még évekkel a háború befejezése után sem tud megindulni”[1] Egyedül a hadiipar jelentkezett nagy ívű megrendelésekkel, azonban 1918-tól ez is megszűnt. Pestszentlőrincen a háború előtt száz fölött volt a bejelentett építkezések száma, ez a szám a háborús években húsz alá esett. Nem volt miből építkezni, hol egyik, hol másik alapanyagból volt hiány, de ha még is kapható volt, akkor azt viszont csak nagyon magas áron lehetett beszerezni. 1920-ban 61 építkezést jelentettek be – tervrajz azonban csupán négy esetben maradt fenn.[2] És mint látni fogjuk, az ekkor készült épületek java része nyomorúságos néhánytíz négyzetméteres szobakonyhás szükséglakás volt, vagy a meglévő épület toldása.

Az év építtetője (2 építkezés): Neuschlosz-Lichtig Faipar Rt.

A cég elődjét Lichtig Samu és Spitz Miksa alapította 1908-ban Szentlőrinci Parkétgyár néven. 1914-ben átvették a Neuschlosz Ödön és Marcel cég budapesti parkettagyártó üzemét, ettől kezdve nevük Neuschlosz Ödön és Marcel és Lichtig Szentlőrinci Parkétgyára. Nevüket 1917-ben rövidítették le. A háborús konjunktúrában 1916-tól vettek részt, a hadsereg számára gyártottak faipari eszközöket. 1920-ban egyesültek az albertfalvai repülőgépgyárral, és a lőrinci telepről fokozatosan kiköltöztek. 1920-ban két raktárat építettek.

Az év építője (10 építkezés): ifj. Boroska Mihály (Kiskőrös, 1885. – Zamárdi, 1957.)

Pestszentlőrinci építész. Az apja, id. Boroska Mihály is pestszentlőrinci építőmester volt, aki az 1880-as években Dömsödön, Kiskőrösön, Budapesten, az 1890-es években Ráckevén, majd a századfordulón már itt élt és dolgozott, 1922-ben Lőrincen hunyt el. Ifj. Boroska Mihály 1899-ben ugyan elkezdte a Budapesti Evangélikus Gimnázium első évfolyamát, azonban év közben kimaradt, és kőművesnek állt. Valószínűleg az 1910-es elején önállósította magát, vagy átvette apja cégét. 1919-től 1922 júniusáig községi építési hatósági szakértő volt Pestszentlőrincen. Az 1920-as évek elején ő építette itt a legtöbb házat. Később Zamárdiba költözött. Hadnagyként vett részt a II. világháborúban, majd hadifogoly volt, ahonnan csak 1948-ban térhetett haza.

Egressy Gábor u. 31.[3]

Az Egressy Gábor utca 31. szám alatti telket Berger Konrád Nemes Izidor kispesti telekügynöktől vásárolta. 1920. március 18-án építési kérelmet nyújtott be egy 36 m2-es ideiglenes udvari szobakonyhás házra, a kivitelező ifj. Boroska Mihály pestszentlőrinci kőművesmester volt. Berger Konrád (1867–1929) kőműves a Baranya megyei Illocskán született. 1904 decemberében Magyarbólyban vette feleségül Wahl Annát, majd egy évvel később már Németországban éltek. Lánya 1909-ben még a vesztfáliai Kamenben született, 1912-ben már Kispesten laktak.

A képhez tartozó alt jellemző üres; Egressy-Gabor-u.-31_1920_19_Berger-Konrad_BFL-1024x724.jpg a fájlnév
Berger Konrád 1920-as építkezése (BFL V. 473. f. 7.d. 1930/I/508.)

Berger az építkezést saját kezűleg már 1920 elején engedély nélkül megkezdte. A szabályellenes, tervektől eltérő építkezésre február 5-én figyeltek fel és 13-án felszólították, hogy a terveket írassa alá képesített kőművesmesterrel. Így jött a képbe ifj. Boroska Mihály elismert és foglalkoztatott kőművesmester, aki ebben az időben a község építési hatósági szakértője is volt. Boroska aláírta a tervet és szabályosan bejelentette az építkezést a községnél. Az 1920. április 13-án tartott szemlén megállapították, hogy a kéményt téglából kell felfalazni, és utólagosan padlásfeljárót is kell építeni. A lakhatási engedélyt 1920. júniusában adták ki a kis házacskára.

A képhez tartozó alt jellemző üres; HU_BFL_V_473_f_1928_0236_0001-963x1024.jpg a fájlnév
Berger Konrád 1928. áprilisi építkezése (BFL V. 473. f. 2.d. 1928/236.)

Berger Konrád 1928 áprilisában bátyjával, Berger Ferenc kispesti építési vállalkozóval az Egressy Gábor u. 31. alatti telek utcafrontjára is építtetett egy – immár állandó – szobakonyhás épületet, melyet még 1928 májusában megtoldott még egy szobakonyhával.

A képhez tartozó alt jellemző üres; HU_BFL_V_473_f_1928_0253_0001-1024x904.jpg a fájlnév
Berger Konrád 1928. májusi építkezése (BFL V. 473. f. 2. d. 1928/253.)

Gerely u. 64.[4]

A mai Gerely utca 64. alatti telek 1916-ban még a parcellázó Szemere Miklós földbirtokos tulajdonában volt. A Kispesten lakó Szász Ferencné Ambrus Eszter Zsidy Béla terve alapján egy 74 m2-es épületre 1920. május 18-án nyújtotta be építési engedély iránti kérelmét a községhez. Ambrus Eszter (1868–1954) 1911-ben ment hozzá Szász Ferenc kispesti elemi iskolai igazgatóhoz.

A képhez tartozó alt jellemző üres; HU_BFL_IV_401_b_115_Doboz_Szasz_Ferencne_002k-1024x637.jpg a fájlnév
Szász Ferencné első tervrajza (BFL. IV. 401. b. 115. d.)

„Alulírott tisztelettel kérem az ide mellékelt tervrajzok alapján Pestszentlőrinc Miklóstelepen 847/47 hr. sz. alatt fekvő telkemen egy szerszámkamrának s más céloknak megfelelő vasbeton anyagból való megépítésére az építési engedélyt megadni szíveskedjék.”

Azonban ezt a levelét június 8-án kiegészítette: „Helyzetem oda változott, hogy lakás nélkül maradtam, s fenti kérésemet a csatolt rajzok szerint kellett módosítanom. Tisztelettel kérem, hogy lakóház építésére engedélyt adni szíveskedjék. – A ház külső falai tömött falak lesznek 45 cméteres szélességben apró szalmával vegyítve, s helyenkint a szögleteknél vaskötésekkel biztosítva. A közfalak téglából épülnek. – Az építést ellenőrizni a vekerletelepi államépítészeti hivatal építőmestere, ki a tervet is készítette. A tömött fal építése az építőanyag hiánya, a lakásínség és vagyontalanságom miatt határoztatott el.”

Zsidy Béla lakóház-tervét azonban nem fogadtak el. A szemlét augusztus 24-én tartották, majd ennek alapján szeptember 10-én a főszolgabíró az építési kérvényt elutasította, mivel az épület nem szilárd anyagból 0,15 méter vastag falakkal készült, „a födém és födél szerkezet falalkatrészei minden kötések nélkül padlódeszkákból készültek, nem hordképesek, minek folytán a szerkezet állékonysága veszélyeztetve van.” Ennek alapján az épület emberi lakásul nem szolgálhatott. Ezt követően Zsidy Béla a kamráról újabb tervet készített, Szászné pedig 1920. szeptember 24-én az alispánhoz fellebbezett.

A képhez tartozó alt jellemző üres; HU_BFL_IV_401_b_115_Doboz_Szasz_Ferencne_001k-1024x649.jpg a fájlnév
Szász Ferencné második tervrajza (BFL. IV. 401. b. 115. d.)

„Pestszentlőrinci Miklóstelepen tömött falból tervezett lakóépület helyett az idecsatolt terv alapján ideiglenesen egy kamra épületet építtettem téglából, melynek 2 oldali főfalai ott, a hol mennyezetgerendát hordanak 0,33 m. vastag falból épültek, míg a közbülső mezők 0,18 m. vastagok, de ezek terhet nem hordanak. A födém és fedélszerkezet anyaghiányában eltérően a rendes gerendáktól megfelelő méretezésű, de sűrűbben rakott pallókból készíttetett rendes kötésekkel. Megjegyezve, hogy csekély 1.50 m. magas fedélszékről van szó s ezért sokkal erősebb ez a szerkezet, mint a minőt most Budapest székesfővárosban az Üllői uton százszámra építtet a főváros szükséglakások részére,[5] gyengébb méretű anyagból […]. Tekintettel, hogy kis épületem »Eternit« palával[6] fedetett be, ily könnyű fedőanyagnak az alkalmazott fedélszék szilárdsága teljesen megfelel. Miért is kérem módosított terv alapján az építési engedélyt megadni kegyeskedjék.”

Az alispán a fellebbezést 1920. november 20-án elutasította, és helyben hagyta a főszolgabíró határozatát. A lakhatási engedélyt csak egy évvel később 1921. november 25-én adták meg Szászné számára.

Árpád u. 18. [7]

A Fundus Ingatlanforgalmi Rt. által 1918–1920-ban parcellázott – azonban ekkor éppen jogi vita alatt álló – területre a Kőbányán lakó özv. Szerdahelyi Ferencné 1920. október 9-én nyújtott be építési kérelmet egy „favázas egy szobából álló ideiglenes jellegű lakóházépítésére, az Erzsébet-telep 18. sz. 87/2./L hrsz. telekre.” A tervet 1920. szeptember 30-án Lemmich Lőrinc kőbányai építési vállalkozó készítette, aki az Erzsébettelepen is számos megbízást kapott.

A képhez tartozó alt jellemző üres; HU_BFL_IV_401_b_115_Doboz_Szerdahelyi_Ferenc_001k.jpg a fájlnév
Szerdahelyi Ferencné építkezése (BFL. IV. 401. b. 115. d.)

Szerdahelyi Ferencné Varga Zsuzsanna (1872–1938) Mátészalkán született, 1891-ben ment feleségül Szerdahelyi Ferenc szabadságolt katonához. Férje hamarosan budapesti rendőr lett, az 1890-es években Mátészalkán, illetve Rákoscsabán, 1900-ban már Budapesten éltek. 1892 és 1909 között nyolc gyermeket szült, és 1919-1920-ban már unokái is születtek.

Az építéshatósági szemlét 1920. október 27-én tartották, ahol „megvizsgáltatott azután a bemutatott építkezési tervezet szerint az épület elhelyezése és megállapítást nyert, hogy az építtető a tervezett építményt oly ingatlanon szándékozik felépíteni, mely a község képviselőtestülete által házhelyül jogérvényesen nem engedélyeztetett, ennél fogva az építési engedély kiadását a bizottság nem véleményezi. Miután pedig megállapíttatott, hogy építtető a tervezett építményt engedély nélkül már felépíttette és használatba vette, javasolja az építési bizottság, hogy folyamodó az épületnek használatától záros határidőn belül tiltassék el.”

Miután a Fundus Rt. és a község rendezték a parcellázás körüli félreértéseket, 1921. november 21-én a főszolgabíró kiadta a lakhatási engedélyt.

A telekre 1929 februárjában Nádosdi István és Hovány József két utcai szobát és egy verandát építtetett Kirnbauer Mihály kőművesmesterrel.

 A Budapest Főváros Levéltárában található tervrajzok szkennelése a Járásszékhely múzeumok szakmai támogatására 2018. pályázat keretében valósult meg.

Pápai Tamás László

Tomory Lajos Múzeum

2020. október 17.


[1] Szterényi József–Ladányi Jenő: A magyar ipar a világháborúban. Budapest, 1934. 247–248. o.

[2] A Hercz és Mautner építkezését külön cikkben tárgyaljuk.

[3] BFL IV. 401. b. 113. doboz. Berger Konrád.

A 100 éves tervrajz érdekessége, hogy azt özv. Berger Konrádné 1930-as liptáktelepi építkezéséhez csatolva találtam meg.

[4] BFL IV. 401. b. 115. doboz. Szász Ferencné.

[5] Valószínűleg a Mária Valéria-telepre utal a mai József Attila lakótelep helyén.

[6] Az „Eternit”-nek nevezett – a név a latin aeternitas (örökkévalóság) szóra utal – azbesztből és cementből készült műkőpalát Ludwig Hatschek osztrák iparos találta fel. 1894-ben alapította meg gyárát a Felső-Ausztriai Vöcklabruckban, majd 1903-ban Nyergesújfaluban is gyárat létesített. Ekkortól a technológia hazánkban is széleskörűen elterjedt. Az azbeszt mérgező voltára tekintettel használatát betiltották, 2001-től már csak azbesztmentes termékeket lehet forgalomba hozni.

[7] BFL IV. 401. b. 115. doboz. Szerdahelyi Ferencné.

Fenntartó

Támogatók

Múzeumsarok

Cím: 1183 Budapest, Szent Lőrinc sétány 2.

Megközelíthető: Határ úti metrótól: 50-es villamossal 20 perc
Köki Termináltól: 282E/284E/182/184 busszal 20 perc

Havanna Kiállítóhely

Cím: 1181 Budapest, Havanna u. 9. A kiállítóhely az épület felújítása miatt ZÁRVA tart.

Megközelíthető: Határ úti metrótól: 194M busszal 20 perc, 50-es villamossal 20 perc. Köki Termináltól: 136E busszal 15 perc

Herrich - Kiss Villa

Cím: 1181 Budapest, Margó Tivadar u. 116-118.

Megközelíthető:
Határ úti metrótól 194M busszal 20 perc, 50-es villamossal 30 perc, Köki Termináltól: 136E busszal 20 perc

Tomory Lajos Múzeum – Minden jog fenntartva.

Tervezte és fejlesztette: DESIGNCORP Hungary