Felhívás – Van egy jó történeted?

A Budapest nagyregénybe a XVIII. kerületre, Pestszenlőrincre, Pestszentimrére jellemző történeteket várunk az elmúlt 150 évből.

A leírások maximum 18 mondat hosszúságúak legyenek.(Kb. 200 szó). Mellékeltünk egyet.

A történet helyszíne lehet az Üllői út, a Nagykőrösi út, a repülőtér, az Állami-,Havanna-, Lakatos-, Szent Lőrinc- vagy akár a Szent Imre kertváros, a Lőrinci Fonó, a KISTEXT, a Hengermű, a téglagyár, a Péterhalmi erdő, a vasútállomások vagy a villamosok, pestszentimre központja, iskolák, templomok, mozik, strand, stb.

A történeteket december közepéig az alábbi e-mail címre kérjük: 18kernagyregeny@gmail.com

A történetekhez elérhetőségként e-mail címet és egy jeligét kérünk.

A kiválasztott írásokat továbbküldjük a Budapest Nagyregény írói számára. A Budapest nagyregényről bővebb tájékoztatást ezen a linken találhatnak: https://www.budapestkonyvfovaros.hu/page/nagyregeny

Az összegyűjtött történetekből egy válogatást tervezünk, melyet közre szeretnénk adni helyben.

A beérkező írásokban fontos, hogy szerepeljen időpont és név/vagy körülírás kivel történt az adott eset, de a közzétett anyagban és a Budapest nagyregényben már ezek nélkül fog a történet szerepelni.

A felhívással kapcsolatban érdeklődni a Tomory Lajos Múzeum munkatársainál és a FSZEK Lőrinci Nagykönyvtárában Kovácsné Lezancsek Olga könyvtárosnál lehet.

Ehhez hasonló rövid, jellemző történeteket várunk…

 80-as években érettségiztem a Steinmetz Miklós Gimnáziumban. Akkori szokás szerint a ballagás előtt meg kellett koszorúzni az Üllői út és a Gyömrői út között álló Steinmetz-szobrot. Akkor még nem volt körgyűrű ezért ezen az úton érkezett a városba a rengeteg áruszállító kamion. A ballagó diákként a többiekkel együtt -heringként buszokra zsúfolódva- tömegközlekedéssel jutottunk el a helyszínre, majd betömörültünk a szobor apró parkjába. Én az osztály szélén álltam, igen közel a mellettünk elszáguldó kamionokhoz. Amikor a himnuszt énekeltük épp egy utánfutós teherautó ment el mellettünk, megrakodva disznókkal. A menetszél levitte a ballagó-ruhámhoz tartozó kalapot a fejemről. A röfögő malacok hangja és szaga igazi ballagó hangulatot teremtett a himnusz éneklése alatt, miközben az osztályom azt leste, elérem-e a kalapomat, mielőtt az egy autó alá kerül, vagy esetleg én is, ahogy a kalapom után futok. Szerencsére időben felszedtem a kalapom és visszaálltam a helyemre. Az egyik évfolyamtársam elővett egy gyűrött kockás papírt (ezzel is emelve az esemény fényét), és felolvasta róla Radnóti: Nem tudhatom… kezdetű versét. Ezután letettük a virágokat a szoborhoz és újra bezsúfolódtunk a suli felé tartó buszba. Visszaérkezéskor újabb hangulaterősítő esemény zajlott, ugyanis nem tudtunk a saját osztályunkba bemenni, mert tanórát tartottak a termünkben.

Megosztás Facebook-on
Megosztás Twitter-en
Cikk elküldése email-ben

FENNTARTÓ

Pestszentlőrinc - Pestszentimre

TÁMOGATÓK

Nemzeti Kulturális Alap logó
Magyar Művészeti Akadémia
Örökségünk

Tomory Lajos Múzeum – Minden jog fenntartva.