Erzsébettelep egykori elemi iskolája

Az emléktáblát

Pásztor Csaba, helyi lokálpatrióta kezdeményezésére és segítségével állíttatta a XVIII. kerületi Önkormányzat és Települési Értéktár Bizottsága 2022. június 9-én.

A tábla arra az épületre került, amely másfél évtizedig volt az erzsébettelepi diákok otthona, ez volt az első, hosszútávon működő telepi iskola.

Az emléktábla

A pestszentlőrinci erzsébettelepi iskola

Erzsébettelep a XVIII. kerület központi részétől távol eső, a Cegléd-Szolnoki vasútvonalon, a Gyömrői úton és az egykori ipari területen túli, Kőbányával és Rákoskeresztúrral határos kertvárosias lakónegyede. Első házai a mai Felsőcsatári út–Árpád utca–Attila utca–Előd utca által határolt területen épültek 1897-ben. A területet a Puszta-Szent-Lőrinczi Tisztviselő-telep Egyesülete parcellázta.

Utcái szinte kizárólag honfoglalás korabeli, illetve régi magyar utónevekről kapták a nevüket. Ezeket az utcaneveket először az Álmos utcánál 1898-ban parcellázott területeken használták, majd a tematikát 1914-ben kiterjesztették a többi meglévő utcára, és a későbbi parcellázásokra is. Az Erzsébettelep területén egykor több téglagyár is működött, az egyik bányagödrében ma horgásztó található.

A telepen élők már 1905-ben felpanaszolták, hogy a 200 helyi kisdiák Kőbányára vagy a több kilométeres távolságban lévő lőrinci iskolába nehezen jut el. Végül a telep első iskolája 1908-ban nyílt meg átmeneti megoldásként bérelt házban, La Borda Ilona és Joanovics Döme tanító vezetésével a mai Felsőcsatári út és Töhötöm utca sarkán.

Felsőcsatári út 27.

Hosszú távú megoldásként a község 1910-ben megvásárolta a mai Felsőcsatári út 27. alatti ingatlant. Az itt álló un. palaiskolában 1927-ig, a Kond utcai iskola felépüléséig oktattak.

A Kond/Kund utcai iskolaépület kevésnek bizonyult, ezért egy ma már lebontott Attila utcai házban nyitottak póttantermeket. Ma ennek helyén bölcsőde és óvoda áll.

Kond utcai iskola épült 1927-ben
Kond utcai iskola ünnepség 1930-as évek vége

Az iskola 1984-ben költözött át a Vajk utcába, a ma is használt épületbe.

Vajk utcai iskola 1984.
Vajk utcai iskola felavatása 1984. augusztus 31.

A Felsőcsatári úti egykori iskolaépületben a diákok távozása után először árverési raktárat és népkonyhát állítottak fel, majd 1931-ben az Erzsébettelepi Katolikus Legényegylet költözött be, de itt tartotta üléseit az 1921-ben alakult Erzsébettelepi Népkör is. 1950 után államosították, ma önkormányzati és magántulajdonú lakások vannak benne.

A Felsőcsatári és Megyer utca sarkán, az erzsébettelepi iskola mellett lévő községi telket eredetileg piacnak szánták, ám végül a református egyház kapta meg, s épített rajta templomot.

Pápai Tamás László tanulmánya (az aláhúzott cimre kattintva pdf formátumban is letölthető)
Erzsébettelepi iskola 1908–1927

Az Erzsébettelepen lakó 200 iskolás jellemzően Kőbányára járt iskolába, csupán a település
középpontjához közelebb fekvő területekről (a gyári kolóniákból és a Gyömrői út környékéről) jártak be a messzi lőrinci elemi iskolába. Már 1905-ben „hétről-hétre kapjuk a panaszokat Erzsébettelepről, hogy a tanügyi állapotokkal megelégedve egyáltalán nincs az erzsébettelepi polgárság. Szentlőrinczpuszta tulsó szélére épitette föl a közoktatási kormány a lőrinczi iskolát 70 ezer korona költségen s az egyóra járásnyira levő Erzsébettelep tanulóseregének rossz időben lehetetlen megközeliteni a puszta tulsó szélén levő iskolakastélyt”.(1)
1907 tavaszán felvetődött – a Rendessyteleppel együtt –, hogy iskolát építenek a tanulóknak. A helyzet sürgősségére való tekintettel – mivel iskolaépületet nem tudtak építeni –, az 1907. augusztus 1-jétől 1910. július 31-éig tartó időtartamra (évi 1060 koronáért) bérbe vették Bányay Dömétől annak telep szélén lévő házát.(2) A szerződés ellenére az oktatás nem indult meg, így az iskoláztatás még egy évig probléma maradt. „Az Erzsébet-telepen lakók gyermekei még most is iskoláztatás nélkül vannak. Tud-e erről az előljáróság? A kőbányaiak nem fogadják őket mert helyük nincs. Szent Lőrincre nem adhatják, mert ebben a rossz időben a gyermekek nem járhatnak oly borzasztó messzire.”(3)
Végül 1908 februárjában elkezdtek szervezni egy kéttanítós iskolát(4), amely 1908 szeptemberében indult el La Borda Ilona és Joanovics Döme tanító vezetésével Bányayék házában, a mai Felsőcsatári út és Töhötöm utca sarkán (Felsőcsatári út 93.). 1909-ben már 70-en tanultak itt.(5)
A bérlet lejárta után ismét megoldást kellett keresni az elhelyezésre. Ekkor vásárolt meg 1910. május 14-én Kispest község 3864 koronáért egy 600 □öles területet a Souheitl téglagyártól a mai Felsőcsatári út 27. szám alatt, és építettek fel egy „angol mintaiskolát”, mellyel hosszútávra megoldották az erzsébettelepi iskola kérdését.(6)
A Kund utcai elemi iskola épületét 1927 augusztusában adták át. A Felsőcsatári úti ún. „palaiskola” épületében a diákok kiköltözése után előbb árverési raktárat és népkonyhát állítottak fel, majd 1931-ben az Erzsébettelepi Katolikus Legényegylet költözött be, de itt tartotta üléseit az 1921-ben alakult Erzsébettelepi Népkör is. 1950 után a Magyar Állam tulajdonába ment át, 1977-ben az ingatlankezelő vállalatot jegyezték be kezelőként.

(1) Kispest-Szt-Lőrinczi Ujság, V. évf. 22. sz. 1905. június 4. 1–2. o.
(2) BFL XV.37.d 153252 hrsz.
(3) Kispest-Szentlőrinczi Lapok, VII. évf. 49. sz. 1907. december 8. 3. o. és 40. sz. 1907. október 6. 4. o.
(4) Magyarország, XV. évf. 40. sz. 1908. február 14. 14. o.
(5) Kispest-Szentlőrinczi Lapok, VIII. évf. 39. sz. 1908. szeptember 27. 5. o. és IX. évf. 39. sz. 1909. szeptember 26. 4. o.
(6) Megjegyezendő, hogy a vásárláskor a mai Felsőcsatári út még nem volt kiépítve, csupán a túloldalon, a
Kertész-féle telkeken álltak házak, az iskola a vasút menti gyáraktól, valamint a Guttmann- és a
tisztviselőteleptől egyaránt távol esett – igaz lényegesen közelebb volt, mint a Wlassics Gyula utcai elemi iskola vagy bármely kőbányai tanintézmény. Pestszentlőrinc 1910. január 1-jével vált el Kispesttől, valószínűleg azonban Kispest testülete kezdte meg a tárgyalást a telek megvételéről, így az az államosításig Kispest község tulajdonában maradt.
BFL XV.37.d 153019 hrsz., Kispest-Szentlőrinczi Lapok, IX. évf. 11. sz. 1909. március 14. 4. o. és Pest-Pilis-
Solt-Kiskun vármegye II. kötet. Szerk.: Borovszky Samu, Budapest, 1911. 208. o.


Megosztás Facebook-on
Megosztás Twitter-en
Cikk elküldése email-ben

Fenntartó

Támogatók

Múzeumsarok

Cím: 1183 Budapest, Szent Lőrinc sétány 2.
Megközelíthető: Határ úti metrótól: 50-es villamossal 20 perc
Köki Termináltól: 282E/193E/93A busszal 25 perc, 50-es villamossal 20 perc

Havanna Kiállítóhely

Cím: 1181 Budapest, Havanna u. 9.
A kiállítóhely az épület felújítása miatt ZÁRVA tart. Megközelíthető: Határ úti metrótól: 194M busszal 20 perc, vagy az 50-es villamossal, 12 megálló, 25 perc. Köki Termináltól: 136E/182 busszal 15 perc, 50-es villamossal 25 perc

Herrich - Kiss Villa

Cím: 1181 Budapest, Margó Tivadar u. 116-118.
Megközelíthető: 

Tomory Lajos Múzeum – Minden jog fenntartva.

Tervezte és fejlesztette: DESIGNCORP Hungary