Háztörténetek – Kossuth Lajos u. 97. (Krautschneider József kocsilámpagyára)

A Krautschneider-gyárat ábrázoló képeslap, 1900-as évek (Tomory Lajos Múzeum)

A morvaországi származású Krautschneider József 1886-ban a ferencvárosi Páva utcában alapította kocsilámpagyártó vállalkozását. Hamar megrendelőkre talált, és 1888-ban már az Országos Iparegyesület kézműves szakosztályának ülésén mutathatta be termékeit, amelyek osztatlan sikert arattak, különös tekintettel arra, hogy korábban ezt a terméket a hazai kocsigyártók csak Bécsből tudták beszerezni. A következő évben pedig a szakosztály ezüst díszérmét is elnyerte.[1]

1889-ben lámpáival részt vett a párizsi világkiállításon, ahol ezüstérmet kapott,[2] és 1890-es bécsi kiállításon is, ahol szintén ezüstérmet nyert.[3]

Krautschneider József hirdetése, 1890. (arcanum.hu)

Időközben átköltöztek a József körút és a Rökk Szilárd utca sarkára, itt volt a gyár címe is: Krautschneider József a József körút 43. szám alatt 1890-ben egy 2 lóerős gázmotort helyezett üzembe, majd 1896-ban ismét engedélyt kért egy gázmotor felállítására.[4] Részt vett az 1896-ban rendezett ezredéves kiállításon, ahol „örvendetes körülménynek jegyezzük azonban föl Krautschneidernek lámpáit kocsik számára, a melyek tökéletes munkára vallanak és kiállják a versenyt a jó külföldi gyártmánynyal is. Ez a specialista nagyban érdemelte ki a kocsiiparosok becsülését gyártmánya jóságával, szépségével és árszerűségével”.[5] Itt a millenniumi nagyéremmel is kitüntették „új iparág meghonosítása és jó munkáért”.[6]

1897. május 21-én megalakította egyéni cégét, és kérte az állami adókedvezményt, amelyet 5 évre meg is kapott.[7] 1899-ben Krautschneider József és családja magyar állampolgárságot nyert.[8] 1900-ban ismét részt vett a párizsi világkiállításon, ahonnan ezúttal bronzérmet hozott haza.[9]

1901-ben döntött üzeme Pusztaszentlőrincre költöztetéséről. Ugyan 1893-ban feleségével együtt megvásárolta a mai VIII. kerületi József u. 35. számú telket – talán azzal a céllal, hogy üzemét később idetelepíti – azonban ezt 1904-ben el is adta.[10]

1901. október 31-én 2200 koronáért megvásárolta Wolf Sándor szentlőrinci, Kossuth Lajos utcai telkét, amelyhez a Budapesti Családházépítő Egylet is hozzájárult: „Alulírott budapesti családházépítő egylet elnöksége ezennel hivatalosan igazolja, hogy a puszta szent lőrinczi 158 számú telekkönyvi betétben A+1 sor 504/40 hr. szám alatt felvett ingatlanon egy az alapszabályoknak megfelelő családház épült. Ennekfolytán beleegyezését adja, hogy az ezen ingatlanra bekebelezett azon korlátozás, »hogy ezen telek el nem adható, valamint az, hogy azon két év alatt egy legalább alapszabályszerű házat köteles Wolf Sándor építeni« – töröltessék, ezen törlés telekkönyvileg bekebeleztessék”.[11]

A mai Kossuth Lajos és Vasvári Pál utca sarkán Schwanda Ferenc helybeli kőművesmester tervei szerint hamarosan felépült Krautschneider József kocsilámpagyára, 1901. decemberében tartották a falegyen-ünnepélyt, amikor is „dús lakomára gyűltek össze az összes munkások, ezen kívül a tulajdonos számos tisztelője”.[12]   1902 májusában Budapestről kiköltöztek ide a munkások, és megkezdték a munkát. A Krautschneider család is Lőrincre költözött, a gyerekeket a helyi elemi iskolába íratták be 1902. április végén, május elején.[13] 1907-ben már 30-40 munkás dolgozott gyárában.

A gyár hirdetése a Kispest-Szentlőrinczi Lapokban, 1906. (Tomory Lajos Múzeum)

1906-ban a vas és fémipari kiállításon Ághi Lajos kiállított kocsitengelyein díszlettek Krautschneider lámpásai,[14] de acetilénlámpái iránt nem csak a hintók, lovas kocsik gyártói, de a gépkocsi-előállítók is érdeklődni kezdtek. Krautschneider József 1905-ben részt vett a Városligetben rendezett II. nemzetközi automobil-kiállításon is.[15]

1907-ben a pécsi országos ipari és mezőgazdasági kiállítás közlekedési pavilonjában „kocsi alkotó részeket Krautschneider J. puszta szentlőrinci lámpagyára állított ki egy fali szekrényben a bejárattól balra […]”.[16]

A Krautschneider-gyárat ábrázoló számla fejléce, 1910-es évek (Tomory Lajos Múzeum / Krautschneider-család)

1911-ben a Borovszky Samu így jellemzi a gyárat: „Készít kocsi- és automobil-lámpákat és lemezelt kocsivasalást. A gyár területe 900 □-öl és három épületből áll. A hajtóerőt egy darab négy és egy darab hat lóerős benzinmotor szolgáltatja. Munkások száma 24. Hazai piacza az egész ország, kivitele van Cseh-, Morva- és Törökországba, Bulgáriába és Romániába.”[17] 

A világháború idején kevesebb hír van a családról és a gyárról, az biztos, hogy 1916-ban IV. Károly koronázási díszhintójára az ezüst lámpákat a Krautschneider gyár készítette.

A Krautschneider-gyárat ábrázoló képeslap, 1900-as évek (Tomory Lajos Múzeum)

Krautschneider József 1920-ban bekövetkezett halála után a gyárban egy ideig még továbbvitték a profilt, 1922 őszén a munkások a többi autó- és kocsilámpagyárakhoz hasonlóan léptek sztrájkba.[18] Két fia, Krautschneider József és Krautschneider Károly 1922. március 1-jén vette a nevére a vállalatot[19]. A kocsilámpák iránti kereslet az 1920-as években megcsappant, így 1928-ban a műhelyből lakásokat alakítottak ki. Majd a gyáralapító örökösei 1930. augusztus 19-én műjéggyártásba fogtak.[20]

A gyár átalakítási tervrajza, 1928. (Budapest Főváros Levéltára)

A profilváltás azonban nem vált be, a szomszédok is tiltakoztak, 1930 őszén már Pestszentlőrinc közgyűlése tárgyalt a gyártelep megvételéről. Az épületben a nagyműhely és a jéggyári rész mellett ekkor egy háromszobás, két kétszobás és három egyszobás lakás volt. Az elképzelés szerint egészségházat alakítottak volna ki benne.[21] 1931-ben meg is vásárolták az épületet, melyben először árverési raktár alakítottak ki, majd a községháza néhány hivatala költözött ide[22]. Már 1930 decemberében itt tartották a toborzást, 1934-ben pedig a kereskedelmi iskola diákjainak beíratását.[23]

1937-ben a gimnázium elfoglalta a Wlassics utcai elemi iskola (ma Bókay Árpád Általános Iskola) épületét, ezért az elemi iskolásoknak más elhelyezést kellett találni. A négy helyszín közül az egyik az egykori Krautschneider-gyár épülete volt, ahol 4 tantermet tudtak kialakítani.[24] A II. világháború után rövid ideig betöltötte azt a funkciót is, amire megvásárolták: itt kezdte meg működését az OTI (Országos Társadalombiztosító Intézet) – illetve 1950-től utódja, az SZTK (Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ) –, vagyis a szakorvosi rendelőintézet. 1946 végén jótékony célú matinéval gyűjtöttek pénzt a rendelő berendezésére, amely 1947. márciusa 16-án nyílt meg. Hét orvos dolgozott itt, belgyógyászatot, gyermekosztályt, bőrgyógyászatot, sebészetet állítottak fel.[25] 1951-ben újabb váltás következett, ekkor ide költözött a Piros iskolával szembeni épületéből a Pestszentlőrinci 1. számú postahivatal (főposta), és itt is maradt egészen 1983-ig, a mai, Üllői úti épületének a megnyitásáig.

Az épület 1986-ban (Tomory Lajos Múzeum)

Ezt követően továbbra is a posta kezelésében maradt az épület, javítóüzemet rendeztek be, valamint postásoktatás folyt benne, és ide helyezték a telefonközpontot is. 1988-ban ideiglenes jelleggel a mellékközpont bővítését végezték, átalakítva a Vasvári Pál utca felőli asztalos- és műszerészműhelyeket. Az 1990-es években többször is átalakították az épületet. A rendszerváltást követően a telefonközpont a MATÁV-hoz került, míg 1992-ben a Kossuth Lajos utca felé eső oldalt Helion Építő és Kereskedő Kft. bérelte ki irodák céljára. 1997–1999-ben a tetőteret is beépítették, ekkor már a Ferry Contact Műszaki Iroda és Külkereskedelmi Kft. és a gáz- és porszűrő-betéteket gyártó konfekcionáló üzem, a Rimóczi és Társa Kft. működött az épületben.[26] Utóbbi jelenleg is itt üzemel.

Az épület 2020-ban (Tomory Lajos Múzeum / Pápai Tamás László)

Pápai Tamás László

Tomory Lajos Múzeum

2021. december 8.


[1] Magyar Ipar, 1888. december 12. 198. o. és 1889. március 20. 39. o.

[2] Gazdasági Mérnök, 1889. július 7. 317. o. és 1889. november 3. 523. o.

[3] Iparügyek, 1890. szeptember 15. 146. o.

[4] Építő Ipar, 1890. február 23. 79. o. és 1896. január 15. 21. o.

[5] Matlekovits Sándor (szerk.): Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye 8. kötet. Budapest, 1898. 551. o.

[6] Matlekovits Sándor (szerk.): Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye 3. kötet. Budapest, 1897. 338. o.

[7] Központi Értesítő, 1897. június 6. 653. o. és Budapesti Közlöny, 1898. január 30. 3. o.

[8] Budapesti Hírlap, 1899. január 14. 6. o.

[9] Magyarország, 1900. augusztus 23. 6. o.

[10] A telek korabeli címe József utca 83. volt. HU BFL – XV.37.c – 6292 – 35181

[11] VII. 1. c./2 Pv. Tvsz telekkönyvi ir. 1901 37. d. Szent Lőrincz puszta 104/158.

[12] Kispest-Szentlőrinczi Lapok, 1901. december 8. 5-6. o.

[13] A m. kir. szentlőrinczi állami elemi népiskola előmeneteli és mulasztási naplói 1901-2. tanévben. (Tomory Lajos Múzeum)

[14] Köztelek, 1906. június 16. 1045-1046. o.

[15] Honi Ipar, 1905. május 15. 10-11. o.

[16] Pécsi Közlöny, 1907. május 28. 2. o.

[17] Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 2. kötet. Budapest, 1911. 153. o.

[18] Népszava, 1922. október 12. 7. o.

[19] Pestszentlőrinci iparlajstrom E34/1922. (Budapest Főváros Levéltára)

[20] Uo. D432/1930.

[21] Pestszentlőrinci Hírlap, 1930. december 12. 2. o.

[22] Nemzeti Újság, 1933. július 30. 11. o.

[23] Pestszentlőrinci Hírlap, 1930. december 12. 2. o. és 1934. július 7. 4. o.

[24] Pestszentlőrinci Újság, 1938. február 19. 2. o. és A Pestszentlőrinci M. Kir. Áll. Gimnázium 2. sz. értesítője az 1937-38. tanévről. Szerk.: Dr. Tóth Tivadar, Pestszentlőrinc, 1938. 14. o.

[25] Szabad Lőrinc, 1946. december 15. 2. o. és 1948. február 29. 1. o.

[26] BFL XV.17.d 149951. hrsz.

Share on facebook
Megosztás Facebook-on
Share on twitter
Megosztás Twitter-en
Share on email
Cikk elküldése email-ben

Fenntartó

Támogatók

Múzeumsarok

Cím: 1183 Budapest, Szent Lőrinc sétány 2.
Megközelíthető: Határ úti metrótól: 50-es villamossal 20 perc
Köki Termináltól: 282E/193E/93A busszal 25 perc, 50-es villamossal 20 perc

Havanna Kiállítóhely

Cím: 1181 Budapest, Havanna u. 9.
A kiállítóhely az épület felújítása miatt ZÁRVA tart. Megközelíthető: Határ úti metrótól: 194M busszal 20 perc, vagy az 50-es villamossal, 12 megálló, 25 perc. Köki Termináltól: 136E/182 busszal 15 perc, 50-es villamossal 25 perc

Herrich - Kiss Villa

Cím: 1181 Budapest, Margó Tivadar u. 116-118.
Megközelíthető: 

Tomory Lajos Múzeum – Minden jog fenntartva.

Tervezte és fejlesztette: DESIGNCORP Hungary