Dr. Irk Vegyiművek Rt.

100 éve hunyt el Dr. Irk Károly, a magyar tudományos gyógynövénytan megalapítója. A róla elnevezett gyárat 1923-ban létesítette Pestszentlőrincen, ez azonban az alapító betegsége és korai halála miatt nem tölthette be úttörő szerepét.

Irk Károly 1882. augusztus 24-én született a történelmi Magyarország egyik legtávolabbi pontján, a Brassó megyei Hétfalu egyikében, Csernátfalun.[1] A középiskolát Brassóban végezte, majd a kolozsvári és a budapesti egyetemen vegytani tanulmányokat folytatott. Itt két professzora is felfigyelt rá, előbb elnyerte a Than-féle ösztöndíjat, majd Winkler gyakornokká fogadta. A gázok abszorpciójával foglalkozó doktori értekezését is Winklernél írta 1905-ben. Az egyetemi tanulmányai végeztével, 1906–1907-ben a székelyudvarhelyi főreáliskolában természetrajzot tanított. Már Székelyudvarhelyen kísérletezett egy gyógynövénytelep alapításával, majd a tanév végével elhagyta a tanári pályát. Előbb a budapesti szőlészeti intézetnél lett segédvegyész, de még 1907-ben a kolozsvári gazdasági akadémiánál tanársegédi állást nyert.

A kolozsvári akadémián 1909-ben létesítettek egy gyógynövénytelepet, Irket pedig segédvegyésszé nevezték ki. A tudományágon belül az illóolajokra specializálódott, ő állította elő az első csepp hazai rózsaolajat.[2] Különösen a fodormenta- és borsmenta-olajokkal folytatott vizsgálatai keltettek feltűnést, tanulmányait számos hazai és külföldi szaklapban publikálta.

1914–1915-ben a földművelésügyi minisztérium megbízásából Németországban tanulmányozta a gyógynövényipart, majd hazatérve a budapesti központi szőlészeti kísérleti állomás és ampelológiai intézetnél alkalmazták. 1918-ra megalapította a budapesti gyógynövénykísérleti állomást, majd később a gyógynövényforgalmi irodát is. Egyre súlyosbodó betegsége miatt azonban 1920-ban megvált hivatali állásától. „Négy nehéz évet ajándékozott még a sors Irk Károlynak. […] mely valóban emberfölötti küzdelmekkel telt el. Egyrészt a betegséggel kellett küzdenie, másrészt szenvedélyével a gyógynövényipar iránt.”[3]

1920-ban Budapesten megalapította a „Mythos” Vegyi Művek Rt.-t találmánya, a növényi zsírokból készített Mythos vegyi mosószer elő állítására.[4] Három évvel később, már ágyban fekvő betegként alapította meg a nevét viselő gyárat a pestszentlőrinci Petőfi utcában.[5]

A Petőfi utca és Kossuth Lajos utca sarkán lévő két telket még 1890-ben vásárolta meg Róza nevű lánya részére Tábory Sándor asztalos a Budapesti Munkás Családház Építő Egylettől. Az ide felépített házban élt a Tábory család, majd Tábory Sándor és felesége, Pöckl Terézia halála után, 1920-ban fiúk, Tábory Gábor részvénytársasági igazgató és felesége, Kollós Etelka eladta a területet Farkas Pálnak és feleségének Wimmethal Etelnek.

1921-ben azonban már Rosner Kálmán (a képen)[6] tulajdona, aki december-januárban Wagner Lajos budapesti kőművessel egy két szobából (egy utcai, egy udvari), konyhából, kamrából, előszobából álló lakóházat, istállót, két műhely-helyiséget, raktárt és három egyéb helyiséget épített a telekre és 1922 márciusában gyógyszeráruk gyártására és kereskedésre megalapította a Pneumose Gyógynövény Feldolgozó, Gyógyszerész és Vegyészetigyárat, mely Orbán Ferenc vegyész találmánya alapján légzőszervi bántalmak ellen gyártott gyógynövénypárlatot.[7]

Dr. Irk Károly és felesége, Kiss Erzsébet 1923. március 29-én vásárolt magának lakóházat a Vércse utca 17. szám alatt.[8]

A Dr. Irk Vegyiművek Rt. 1923. augusztus 6-án nyújtotta be építési kérvényét egy 126 m2-es munkateremre, melyet Pestszentlőrincen, a Kossuth Lajos és Petőfi utca sarkán, a Petőfi utca 3. szám alatt kívántak megépíteni. A kivitelező Straubinger József elismert pestszentlőrinci építőmester volt, aki ekkor az építési hatóság szerepét is ellátta. A telekhatárra épült épület októberben el is készült.

A részvénytársaság hivatalosan csak 1923. szeptember 25-én alakult meg, székhelye Pestszentlőrinc volt, célja pedig „a Dr. Irk Károly ny. kir. fővegyész vegyészeti találmányainak kihasználása és pedig azok gyártása Magyarországban, a kész áruk eladása és más módon való forgalombahozatala a bel- és külföldön és minden erre vonatkozó kereskedelmi ügyletek megkötése és lebonyolítása”.[9] Az igazgatóságba beválasztották Irk Károlyon kívül Buzinkay Pált, Rosner Kálmánt és Theis Miklós újaradi kereskedőt. A gyár igazgatója Németh Ödön volt.

A villanyerőre berendezett lőrinci gyárban előállították a szappannál 50 %-kal olcsóbb „Mythos 709” mosószert, a hajhullás és korpa elleni „Iset” kénpetrol-hajszeszt, az „Iset” sampont, az „Isit” hajszíngenerátort, valamint a légzőszervi betegségekre alkalmazható „Pneumose” gyógynövénypárlatot.[10]

A lőrinci gyár 1923 októberében védjegyet jelentett be a „Mythos” mosószerre, valamint az „Iset” és „Isit” kozmetikai cikkekre.[11]

Hirdetés 1924-ből (Forrás: adt/Népszava naptár 1924)

Dr. Irk Károly az illóolajokon kívül kísérletezett az üveggel (60 fokos üveghajlítás, törhetetlen üveg), a fotózással (színes fénykép, exponálás gyorsítása), előállította a régi olasz hegedűk lakkját, feltalálta a vízálló bőrragasztót.[12]

Dr. Irk Károly életét 1924. július 1-jén Pestszentlőrincen, a Vércse utca 17. szám alatti otthonában fejezte be.[13] Felesége, Kiss Erzsébet férje találmányait értékesítette, de 1927-ben ő is szabadalmat nyújtott be a kén oldására való eljárásra.[14] Cégét 1925 elején felszámolták, a telephelyet 1926–1927 folyamán Rosner Kálmán négy építési telekre osztva értékesítette, az új tulajdonosok ezekre hamarosan lakóházakat építettek.

„Az úttörők sorsa volt egész élete. Mindent korán kezdett, de 10—20 év múlva minden kezdeményezése életerős törekvésnek bizonyult.”[15]

Pápai Tamás László

Tomory Lajos Múzeum

2023. június 10.

(kiegészítés 2024. április 18. és 2024. június 28.)


[1] Öccse, dr. Irk Albert (1884–1952) egyetemi tanár, a nemzetközi jog és a büntetőjog szakértője volt, a témában több könyvet is írt. Ugyaninnen származott a Pestszentlőrincen az 1940-es években szövőüzemeket alapító Gyerkó család is.

[2] Gróf Béla dr.: Olajrózsák termelése. In: A Kert, XX. évf. 5. sz. 1914. március 1. 140. o.

[3] Rapaics Raymund dr.: Irk Károly, a gyógynövényipar megalapítója hazánkban. In: Pesti Hírlap, L. évf. 206. sz. 1928. szeptember 12. 4. o. Rapaics a Mythos cég gyárvezetője volt.

[4] Központi Értesítő, XLV. évf. 104. sz. 1920. december 26. 1987. o. A részvénytársaság 1927-ben felszámolás alatt volt.

[5] Központi Értesítő, XLVIII. évf. 50. sz. 1923. december 13. 1509. o.

[6] Rosner Kálmán 1886-ban született. 1910-ben vette feleségül Egerváry Adélt, ekkor nyugalmazott császári és királyi hadnagy volt a Vas megyei Terenyén. Felesége 1912-ben elhunyt, így 1913-ban feleségül vette annak elvált húgát, Egerváry Gabriellát. Ekkor szállodaigazgató volt, majd kávé-tea kereskedést nyitott. Az I. világháborúban a császári és királyi 4. huszárezredben tartalékos főhadnagyként szolgált, a 3. osztályú katonai érdemkereszttel tüntették ki. 1917-ben rendőrfelügyelővé nevezték ki. 1931-től a Magyar Rádió népszerű bemondója volt. Második feleségétől 1940-ben vált el. 1940-ben a századosként a kiskunlacházi gyűjtőtábor parancsnoka volt, a Magyarországra menekült lengyel katonákra felügyelt. 1943-ban megkapta a Római Sasrend lovagkeresztjét és a Német Sasrend Érdemkereszt III. fokozatát.

[7] Központi Értesítő, XLVII. évf. 25. sz. 1922. június 22. 530. o. és Nyírvidék, XLIII. évf. 24. sz. 1922. január 29. A gyár 1925-ben még létezett.

Felesége pedig 1922 novemberében „Gabriella” cég alatt iparművészeti kézimunka, háziipari cikk kereskedést nyitott. Pestszentlőrinci iparlajstrom, 1923/814.

[8] A korszak viszonyait és inflációját jól mutatja, hogy az 1920-as évek elején többször cserélt gazdát az épület. A házat 1910-ben építette Trungel Imre, 1911-től Baly Lászlóné tulajdona volt, akitől 1914-ben elárverezték. 1921 februárjában Liszkay István vásárolta meg 170.000 koronáért, 1922 június 17-én Kronberger Antalné 380.000 koronáért, majd még ugyanaz nap Vörös Gyula 470.000 koronáért, 1922. július 31-én Zsivanovics Zsárkóné 550.000 koronáért, 1922. augusztus 29-én Schneider Henrik 650.000 koronáért, majd Irk Károly 1923. márciusában 3.100.000 koronáért. Felesége 1925. szeptember 30-án adta el 120.000.000 koronáért. Ezt követően tíz évig egy tulajdonos kezében maradt az ingatlan. BFL XV.37.d 149268. hrsz.

[9] Központi Értesítő, XLXVIII. évf. 50. sz. 1923. 1509. o.

[10] Kispest–Szentlőrinc, 1924. augusztus 16. 2. o.

[11] Központi Védjegy-Értesítő, 10. sz. 1923. október 1. 137. o.

[12] Szózat, V. évf. 35. sz. 1923. február 14. 7. o.

[13] Pestszentlőrinci halotti anyakönyv, 104/1924.

[14] Magyarország, XXXVIII. évfolyam, 31. sz. 1931. február 8. 3. o., Szabadalmi Közlöny, XXXII. évf. 17. sz. 1927. szeptember 1. 276. o. 1927-ben Pestszentlőrincen férjhez ment Karakasevich Károly földbérlőhöz és Vecsésre költözött.

[15] Rapaics Raymund dr.: Irk Károly, a gyógynövényipar megalapítója hazánkban. In: Pesti Hírlap, L. évf. 206. sz. 1928. szeptember 12. 4. o

Megosztás Facebook-on
Megosztás Twitter-en
Cikk elküldése email-ben

FENNTARTÓ

Pestszentlőrinc - Pestszentimre

TÁMOGATÓK

Nemzeti Kulturális Alap logó
Magyar Művészeti Akadémia
Örökségünk

Tomory Lajos Múzeum – Minden jog fenntartva.