Az óra mint ékszer – Grünbaum Samu óra- és ékszerüzlete

Grünbaum Samu (1886–1938) az egyik első órás volt Pestszentlőrincen, 1911 májusában váltotta ki az ipart. Üzletét az Üllői út 139. (ma Üllői út 463-465.) nyitotta meg, 1925-ben szemüveg-kereskedéssel, 1933-ban fényképészeti cikkekkel bővítette kínálatát. 1938. május 8-án meghalt, ezt követően özvegye, Schwarcz Mária vitte tovább a boltot. 1944-ben a zsidó törvények miatt iparengedélyét visszavonták.

Az órákat ékszerként viselni nem XX. századi találmány. Az óra, mint ékszer eredete visszavezethető a középkorba, amikor megtalálták a módját annak, hogyan kell rugót óraszerkezetben hatékonyan alkalmazni. Ezáltal méretcsökkenés következett be: megalkották az első asztali-lábas- illetve zsebórákat. Ezek a kreatív és praktikus tárgyak, amik sokáig a főnemesség, illetve az uralkodóréteg számára voltak elérhetők-megfizethetők, természetesen jelentős vagyon- és kedvelt ajándéktárgynak számítottak. Legtöbbjüket, mint például a nyakba akasztható (nyakbavető óra) vagy akár gyűrűkbe elrejtett szerkezeteket díszként, ékszerként is lehetett hordani. A magas ár fő okai az anyagköltség és a szaktudás voltak. Az órákat a legkülönfélébb formában alkothatták meg, ezek folyamatosan igazodtak a történelem váltakozó korszakaihoz, stílusirányzataihoz, valamint a megrendelők igényeihez. A zsebórák díszes fedele például lehetett áttört is, ezáltal elő sem kellett venni, mert az időt letapogatva tudták leolvasni róla.

Az iparosodás megindulásával az egyedi, kézzel készített órák helyét egyre inkább a tömeggyártású időmérő eszközök vették át. Egyre kevésbé számítottak már luxuscikknek, így a társadalom szélesebb rétegeihez is eljuthattak. Az óra, mint ékszer a XX. század első felére sem vesztett jelentőségéből, tömeggyártásuk hozzájárult a minél szélesebb körben való elterjedéshez mind társadalmilag, mind földrajzilag.

Gábor Fruzsina

Megosztás Facebook-on
Megosztás Twitter-en
Cikk elküldése email-ben

FENNTARTÓ

Pestszentlőrinc - Pestszentimre

TÁMOGATÓK

Nemzeti Kulturális Alap logó
Magyar Művészeti Akadémia
Örökségünk

Tomory Lajos Múzeum – Minden jog fenntartva.